Anelise Borges beszélt tálib gyalogos katonákkal, az új kormány parancsnokaival és tisztviselőivel is, és szembesítette őket a hangosan kommunikált ígéreteikkel, különös tekintettel a nép megosztottságára és a nők helyzetére vonatkozóan.
HIRDETÉSA "WITNESS: A tálibok visszatérése" című ötvenperces riportfilm a tálibok hatalomra kerülésének első néhány hetét követi nyomon. A Kabulban töltött napjai során Anelise Borges beszélt tálib gyalogos katonákkal, az új kormány parancsnokaival és tisztviselőivel is, szembesítette őket a hangosan kommunikált ígéreteikkel, különös tekintettel a nép megosztottságára, és a nők helyzetére vonatkozóan.
Will Durant történész számításai szerint az emberiség történelmében mindössze 29 olyan év volt, amikor épp nem folyt valahol, valamilyen háború. Afganisztánban ez a becslés egészen mást jelent.
Az elmúlt négy évtized alatt az ország a szimbólumává vált, milyen, amikor a háború tönkretesz egy államot.
Az 1979-es szovjet megszállástól a kilencvenes években a tálibok térnyerésén át egészen addig a politikai és biztonsági káoszig, amelyet a közelmúlt történései idéztek elő, amikor a csoport ismét hatalomra jutott - a világ döntéshozói kevés sikerrel járultak hozzá, hogy az afgán nép egyszer és mindenkorra újjáépíthesse az országát és elkezdhesse tervezni a jövőjét.
Az évek során dollármilliárdokat ajánlottak fel az országnak. Számtalan béketárgyalást szerveztek. Több tízezer katonát vezényeltek ki, hogy harcoljanak, hogy fenntartsák a békét. Afganisztánban még sincs nyugalom. 2021-ben az Egyesült Államok a kivonulásával a tálibok szinte azonnal átvették a hatalmat, egy új korszak vette kezdetét, az ott zajló események hatással vannak az egész világra.
Az Euronews tudósítója, Anelise Borges röviddel ezután utazott az országba, hogy szemtanúja legyen, mit jelent az ország és az emberek számára a fegyveresek visszatérése.
"Háborúzni tudnak, de képesek-e valóban kormányozni?"
Húsz év háború után a tálibok meggyőződése, hogy ők győztek - és akár tetszik a világ többi részének, akár nem, a mozgalom valószínűleg jelentős szerepet fog játszani Afganisztán jövőjének alakításában.
A csoport előtt álló kihívások azonban csaknem olyan ijesztőek, mint maga a missziójuk: egy gazdasági összeomlás közepette kell újjáépíteni az intézményeket és az infrastruktúrát.
Az országot hirtelen elvágták 9 milliárd dollárnyi devizatartaléktól, melynek nagy részét az Egyesült Államokban tartották. Az Afganisztáni Iszlám Emirátus néven kikiáltott új kormány pedig képtelen teljesíteni a kifizetéseket.
A bankok csak minimális mennyiségben adhatnak ki az ország pénzneméből. Több millió afgánnak így nincs készpénze egy olyan időszakban, amikor az alapvető élelmiszerek, az üzemanyag és a benzin árai is emelkednek.
Az elektromos áram - amelynek mintegy 80 százalékát a szomszédos országokból importálják - egyelőre még van. Kabul azonban nem tudta kifizetni a számláit, amióta a tálibok augusztus 15-én átvették a hatalmat. Mivel a legtöbb magas rangú köztisztviselő, technokrata és üzleti vezető elhagyta az országot. Akárcsak a külföldi segélymunkások és tanácsadók.
Bár a tálibok többször megígérték, hogy képesek megoldani Afganisztán problémáit és az országot egy virágzóbb és igazságosabb jövő felé vezetik, sokan kételkednek abban, hogy a csoport képes-e az ország legsúlyosabb problémáinak megoldására.