Egy német étteremlánc örökösnője ellen folyik gyermekrablási per Hamburgban. A vád szerint az asszony izraeli biztonsági ex-ügynökök segítségével ragadta el gyermekeit volt férjétől, és a háttérben felsejlik az izraeli Shin Bet belbiztonsági szolgálat egykori főnökének, Jákov Perinek az alakja is.
HIRDETÉS
Néhány részlet még tisztázásra vár, de a német bíróság előtt az az összkép áll, hogy a gyerekek apjukkal éppen a szilveszteri tűzijátékot nézték a dániai Gråsten faluban, amikor több izraeli ex-ügynök fizikailag bántalmazta a férfit, majd a gyerekeket erőszakkal elhurcolták, német rendszámú gépkocsiba tuszkolva őket. Az eset 2023-ban történt.
Az emberrablók viszont nem tudták, hogy a 13 éves Klara és a 10 éves Theodor személykövetőt visel, így a dán rendőrség gyorsan azonosítani tudta, hogy Németországba vitték őket, majd átadták anyjuknak, Christina Blocknak.
A nő a Block House nevű, 44 éttermet működtető sikeres lánc örököse, amely főként kiváló minőségű steakjeiről és amerikai stílusú hangulatáról ismert.
Az asszony aktív vezető szerepet játszik a lánc működtetésében és fejlesztésében Németországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ausztriában is. A legmagasabb minőségű dél-amerikai marhahúsra alapozott hálózat sörözőket és szállodákat is működtet, 300 millió euró feletti nettó éves árbevétellel.
Mi váltotta ki a kockázatos bűntettet?
A házastársi konfliktus előzménye az, hogy 2021-ben a hamburgi bíróság az anya számára biztosította az elhelyezési jogot, vagyis hogy ő dönthessen a gyermekek lakhelyéről. Elrendelték a Dániában élő gyerekek átadását Németországba, ám az apa ezt megtagadta. Stephen Hensel nem engedélyezte a gyerekek pszichológiai szakértői vizsgálatát sem, amit a bíróság javasolt.
Ilyen előzmények váltották ki Christina Block végzetes lépését, aki úgy gondolta, hogy Hensel nem bánik megfelelően a gyerekekkel, és ellene hangolja őket. A többszöri sikertelen jogi próbálkozások után az asszony feladta a reményt, és önbíráskodásra szánta el magát, annak erőszakos formáját választva.
A drasztikus lépést egy izraeli különítmény végezte el, amely bár professzionálisan működött, a cselekmény csak órákig maradt titokban. A dán és a német hatóságok gyorsan kiderítették, hogy nem hétköznapi családi viszálytól van szó, hanem egy erőszakos és nemzetközi jellegű gyermekrablás zajlott, ami súlyos bűncselekmény.
A német büntető törvénykönyv (StGB § 235.) szerint ha a gyermeket jogtalanul elvezetik és visszatartják, a büntetés akár 5 évig terjedő börtön is lehet. Block esetében a kommandó alkalmazása és a férj elleni testi erőszak növeli a cselekmény súlyát.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy abban a hamburgi tárgyalóteremben zajlik, amelyet terrorcselekmények elbírálására szoktak használni, különleges biztonsági eszközökkel felszerelve.
Tekintélyes német főszereplő is volt az ügy környékén
A német oldalon kellemetlen zönge, hogy több értesülés szerint a szövetségi hírszerzés (BND) egykori vezetője, August Hanning volt az, aki megkereste régi izraeli kollégáját, hogy segítsen megszervezni a gyermekrabló csapatot.
Ez a kép úgy áll össze, hogy a vádlottak között van az asszony szeretője, egy sportújságíró is, akit azzal vádolnak, hogy előbb felbujtotta a nőt a tett elrendelésére, majd megszervezte a kontaktust a veterán hírszerzők között. Azaz ő vette rá a németet, hogy kérjen segítséget egykori izraeli partnerétől a kommandó összeállítására.
Az anya és az izraeliek között egyelőre nem mutatható ki közvetlen kapcsolat.
Az izraeli kapcsolat - kicsoda Jákov Peri?
A Bild és több nemzetközi lap állítása szerint a művelet mögött a Shin Bet belbiztonsági ügynökség korábbi igazgatója állt. Eszerint a 81 éves Peri szedte össze a kommandót, amelyben egykori izraeli hírszerzők, köztük volt Moszad-ügynökök is részt vállaltak. Maga Peri határozottan elutasította a gyanúsítást, és nem szolgált további részletekkel.
A bírósági tárgyaláson az egyik izraeli résztvevő, egy Tal S. néven említett férfi azt vallotta, hogy nem pénzért, hanem a gyerekek érdekében vállalta az akciót. Az ügyészség szerint viszont mindez egy alaposan megszervezett, nagy költségvetésű, határokon átnyúló gyermekrablás volt, amellyel Block és izraeli segítői súlyosan megsértették a büntető- és nemzetközi jogot.
Jákov Peri 1988 és 1994 között vezette az izraeli belbiztonsági szolgálatot, a Shin Betet, egy olyan történelmi súlyú időszakban, amikor dúlt az első palesztin intifáda (lázadás), valamint zajlott az Oslo-folyamat, amely új biztonsági kihívások elé állította Izraelt.
Peri nevéhez fűződik a biztonsági szervezet működési struktúrájának átalakítása, valamint közvetítői szerepvállalás a Palesztin Hatósággal folytatott tárgyalásokon. Akkor már nem volt a szolgálat feje, de személyes kapcsolati hálójára nagy szükség volt a remélt béke megkötésében. (Erre végül nem került sor, és a feszültségek újra kiéleződtek, és jelenleg a csúcspontra jutottak.)
Kik ezek az 'exek'?
Izraelben a belbiztonság, a külföldi hírszerzés és hadsereg (Shin Bet, Moszad, IDF) egykori vezetői nem tűnnek el teljesen a nyilvánosság elől. Visszavonulásuk után is megmarad a befolyásuk, szavuknak súlya van a politikában, a közvéleményben és az üzleti világban. A mindenkori izraeli vezetés gyakran épít a tapasztalataikra és kapcsolati láncukra, ezért általános vélekedés, hogy ezekről a posztokról nem lehet véglegesen visszavonulni.
Tanácsaikat bizalmas körökben kérik ki, gyakran ülnek stratégiai cégek igazgatótanácsaiban, vagy a „szürke zónában” mozognak, ahol a nemzetbiztonság, a politika és a gazdaság határai elmosódnak. A háttérben úgy maradnak, hogy senki sem tudja pontosan, mikor beszélnek magánemberként, és mikor szólal meg rajtuk keresztül az izraeli „mély állam”.
Maga Peri is megmaradt a rejtélyes bizalmi csoport tagjának azután, hogy 1995-ben az üzleti életbe váltott át, mint a Cellcom Israel vezérigazgatója. A stratégiai súlyú telekommunikációs cég napjainkra az egyik legnagyobb szereplővé nőtt Izraelben, különösen a vezeték nélküli szolgáltatások terén, így Peri egy hatalmas területre látott rá.
Az idősödő férfi emellett más vállalatok, például a CGI Group élén is dolgozott. Utóbbi egy kanadai központú multinacionális IT-cég, amely szintn a legnagyobbak között szerepel a világon.
2013-ban Peri kimerészkedett a nyílt politika világába is, amikor képviselői helyet szerzett a Kneszetben, a centrum–liberális Yesh Atid párt színeiben, melyet Yair Lapid volt miniszterelnök alapított.
2018-ban azonban lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy évtizedeken át többször is lódított saját katonai múltjáról. Az izraeli Uvda tényfeltáró műsor szerint Peri valótlanul állította, hogy harcolt a sorsdöntő Jom Kippuri háborúban (1973). Valójában a katonai szolgálatot egészségügyi okokból idő előtt abbahagyta, és soha nem vett részt éles harci bevetésben.
Peri neve mostani ügyben ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, noha beidézése a német bíróság elé valószínűtlen, megjelenése pedig még inkább az. Ugyanakkor az ügy súlyos kérdéseket vet fel arról, hogy meddig terjedhet Izraelben a volt állambiztonsági vezetők felelőssége, ha tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket magáncélú, esetleg törvénytelen akciókra használják fel.