A szakemberek szerint az orosz kormány sokkal inkább összpontosít az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, semmint a probléma gyökereinek kezelésére.
Miközben Oroszország is a Glasgow-i klímacsúcsra készül, a Kaukázustól északra, a Volgától délre, a Kaszpi-tenger északnyugati partján fekvő Kalmükföldön egyre nagyobb kiterjedésűek homokdűnék, köszönhetően az évről évre hosszabb aszályoknak.
A sztyeppéken - erre figyelmeztetnek a szakemberek - záros határidőn belül létrejön "Európa első sivatagja."
"Valaha nyílt homoktenger volt itt. Mostanra az elültetett calligonum bokrok megtették a hatásukat, megkötötték a talajt, megállították a homokot. Az elsivatagosodásnak ez a melegágya néhány év alatt teljesen homokkal borította volna be az itteni falvat, Bergint" - magyarázta Szvetlana Kenkejeva, a száraz területek kezelésével foglalkozó szakértő.
"Az elsivatagosodás hatalmas kihívás, az elmúlt néhány év ugyanis nagyon száraz volt; a nagymértékű szarvasmarha-legeltetésnek is pusztító hatása volt, és ami a legfontosabb, a legelők nem képesek a megújulásra" - tette hozzá Alexander Kladiev, talajszakértő.
A szakemberek szerint az orosz kormány sokkal inkább összpontosít az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, semmint a probléma gyökereinek kezelésére. Moszkva egyébként a múlt hónapban egy progresszívebb szén-dioxid-mentesítési stratégiát dolgozott ki, amely első alkalommal fogalmazta meg azt a célt, hogy a szén-dioxid-emissziót 2060-ra nullára redukálják.
