Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az utolsó esély, hogy megmentsük a Földet? Bemutatkozik a COP26

Access to the comments Kommentek
Írta: Marthe de Ferrer  & Magyar Ádám
Az utolsó esély arra, hogy megmentsük a földet - egy brit tüntető plakátja Londonban
Az utolsó esély arra, hogy megmentsük a földet - egy brit tüntető plakátja Londonban   -   Szerzői jogok  David Cliff/AP Photo

Az elmúlt időszakban tele vannak a hírek az október végén kezdődő glasgow-i klímakonferenciával. A világvallások vezetőitől Greta Thunbergig rengetegen szólalnak fel a csúccsal kapcsolatban. De valójában mi az a COP26, és miért olyan fontos? Ez derül ki az alábbi összefoglalóból.

Honnan a név?

A COP a Conference of the Parties, azaz a felek konferenciájának rövidítése. Az ENSZ zsargonjában így hívják az 1995 óta minden évben megrendezett, klímaváltozással foglalkozó konferenciákat. 1995 óta ez éppen a 26. lesz, ezért COP26 a rendezvény rövidítése. A klímavédelmin kívül egyébként van elsivatagosodás elleni COP és a biodiverzitás védelmét zászlajára tűző COP is.

Kik vesznek részt a konferencián?

A kéthetes események célja, hogy a világ vezetői globális szinten tárgyaljanak a klímaváltozással kapcsolatos, nemzeti szinten nem megoldható problémákról. Az ENSZ összes tagállama képviselteti magát, és rajtuk kívül olyan entitások is, amelyek ugyan nem tagállamok, de aláírták az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét. Így Glasgowban ott lesz Palesztina és a Cook-szigetek küldöttsége is. A Vatikán megfigyelőként szokott részt venni a konferencián, de ezúttal könnyen lehet, hogy Ferenc pápa fel is fog szólalni. Összesen 197 ország és terület vesz részt a konferencián, gyakorlatilag az egész világ ott lesz a tárgyalóasztalnál.

Peter Dejong/AP Photo
Tüntetők a Shell rotterdami olajfinomítójánálPeter Dejong/AP Photo

Mikor lesz?

A COP26-ot eredetileg 2020 novemberében tartották volna meg, a koronavírus-járvány azonban keresztülhúzta a terveket. Végül 2021. október 31. és november 12. között rendezik meg a konferenciát.

Miről lesz szó?

A várakozások szerint a nemzeti kormányok képviselői az első héten technikai kérdésekről fognak tárgyalni. Például kibocsátási kvótákról, illetve az olyan országoknak nyújtandó segélyekről, amelyekre nézve különösen veszélyes a klímaváltozás. A második héten aztán jön az állam- és kormányfők találkozója, ahol esetleges klímavédelmi egyezményekről, jövőbeli vállalásokról folynak majd a tárgyalások.

Az elmúlt években a COP körül egyre több civil szervezet és aktivista jelent meg, környezetvédő csoportok remek lehetőséget látnak a konferenciában arra, hogy felhívják a világ figyelmét az általuk fontosnak tartott ügyekre. A lényeg azonban továbbra is a világ vezető politikusainak hosszú órákon át tartó, sokszor az éjszakába nyúló tárgyalássorozata.

A COP26 levezető elnökének beszéde a konferencia jelentőségéről

Miért olyan fontos a COP26?

Az évente megrendezett konferenciák sorából egyértelműen kiemelkedik az idei, glasgow-i csúcs. A várakozások óriásiak, ennek pedig több oka is van. Az egyik természetesen a koronavírus-járvány. A válságból való kilábalás tervezésekor sok kormány tagjaiban megjelent a szándék, hogy zöldebben, fenntarthatóbban állítsák helyre a járványban károkat szenvedett gazdasági ágazatokat. Az úgynevezett green recovery az EU-nak is fontos célja.

Másrészt azt is ki kell emelni, hogy a 26. csúcsot a 21. utódjának tekintik, ez pedig az utóbbi évek legsikeresebbje volt, ekkor írták alá ugyanis a párizsi klímavédelmi egyezményt. Hat év elteltével fel lehet mérni, hogyan áll a vállalások teljesítése (sőt, az egyezményben foglaltak szerint fel is kell), és milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy meg lehessen valósítani a lefektetett célokat.

Márpedig a konszenzus az, hogy új, konkrét vállalásokra van szükség ahhoz, hogy a párizsi egyezménynek megfelelően a felmelegedés mértékét legfeljebb 2, de inkább 1,5 fok alatt lehessen tartani az ipari forradalom előtti szinthez képest. Az ENSZ épp a minap figyelmeztetett arra, hogy a világ letért a párizsi megállapodás által kijelölt ösvényről, a világszervezet jelentése szerint a kormányok több mint kétszeres mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot terveznek előállítani 2030-ban, mint amennyi összhangban lenne a globális felmelegedés 1,5 fokos korlátozásával.

Mindezek mellett az is fontos szempont, hogy a világon a legerősebb gazdasággal és legnagyobb befolyással rendelkező ország, az Egyesült Államok vezetése az elmúlt években, Donald Trump elnöksége alatt cseppet sem volt elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. A Trumpot váltó Joe Biden azonban visszaléptette az országot a párizsi egyezménybe, és jóval fontosabbnak tartja a klímaváltozás elleni harcot, mint elődje.

Beteljesíti a csúcs a várakozásokat?

Nos, ez egyáltalán nem biztos. A párizsi klímavédelmi egyezmény eddig az egyetlen olyan dokumentum, amelyet az összes ENSZ-tagállam aláírt, és amelyben az országok konkrét kötelezettségeket vállalnak a klímaváltozás megállítása, illetve legalábbis lassítása érdekében. Soha korábban nem sikerült ilyen egyezséget kötni, és azóta sem.

Miközben sok szakértő úgy érzi, hogy ha most nem sikerül konkrét, bátor vállalásokat tenniük a világ vezetőinek, akkor legközelebb már túl késő lesz, mások még pesszimistábban várják a csúcsot. A világ egyik leghíresebb klímavédelmi aktivistája, Greta Thunberg néhány napja azt mondta, szerinte semmilyen konkrét eredményt nem fog hozni a glasgow-i konferencia. A bolygó és az emberiség érdekében csak abban bízhatunk, hogy nem lesz igaza.