Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kiszivárgott: lassítanák a fosszilis energiaforrásokról a megújuló forrásokra való átállást

Access to the comments Kommentek
Írta: Peter Kristof
euronews_icons_loading
Kiszivárgott: lassítanák a fosszilis energiaforrásokról a megújuló forrásokra való átállást
Szerzői jogok  AP Photo

Vészharangot kongat az ENSZ Környezetvédelmi Programja, amely jelentést tett közzé a termelési hiányosságokról. A jelentés szerint a megnövekedett éghajlati törekvések és a zéró károsanyag-kibocsátási kötelezettségvállalások ellenére a kormányok több mint kétszeres mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot terveznek előállítani 2030-ban, mint amennyi összhangban lenne a globális felmelegedés 1,5 fokos korlátozásával.

Farhan Haq ENSZ-szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus világjárvány kezdete óta a világ országai több mint 300 milliárd dollár új forrást irányoztak elő fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységekre, ami több, mint amennyit a megújuló energiába fektetnének.

„Ez azt mutatja, hogy még mindig hosszú utat kell megtennünk a tiszta energia jövőjéig.
Farhan Haq ENSZ-szóvivő

"A köz- és magánbefektetőknek, beleértve a kereskedelmi bankokat és vagyonkezelőket is, sürgősen váltaniuk kellene a megújuló erőforrás-projektek finanszírozására, hogy elősegítsék az energiaszektor teljes szén-dioxid-mentesítését, és a megújuló energiákhoz való hozzáférést mindenki számára" – mondta az ENSZ-szóvivő,

Kiszivárgott dokumentumok

A jelentés közzétételével szinte egy időben kiszivárgott dokumentumok kerültek a BBC birtokába, melyek szerint egyes kőolajtermelésben és szénbányászatban érdekelt országok, például Szaúd-Arábia és Ausztrália, vagy a nagy felhasználók közül Japán azért lobbiznak az ENSZ-nél, hogy a világnak ne kelljen olyan gyorsan csökkentenie a fosszilis tüzelőanyagok használatát, mint ahogyan azt tervbe vették.

A kiszivárgott dokumentumok több mint 32 ezer beadványt tartalmaznak, melyeket kormányok, vállalatok és más érdekelt felek nyújtották be az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC), amely hat-hét évente állítja össze jelentését, melynek feladata az éghajlatváltozás tudományának értékelése.

A szaúdi olajminisztérium egyik tanácsadója például azt kérte, hogy a jelentésben ne szerepeljenek „sürgősségre” vonatkozó kitételek a fosszilisról a megújuló energiára való átállás szükségességéről, az ausztrál kormány egyik magas rangú tisztviselője pedig elutasítja azt a következtetést, hogy szükség van a szénerőművek bezárására.

Az indiai kormánnyal szoros kapcsolatban álló India Központi Bányászati és Üzemanyag-kutató Intézet egyik vezető tudósa arra figyelmeztet, hogy a szén valószínűleg évtizedekig továbbra is az energiatermelés alappillére marad, mert a megfizethető villamos energia biztosítása „óriási kihívás".

A kiszivárgott dokumentumok komoly kérdéseket vetnek fel a másfél hét múlva kezdődő glasgow-i klímacsúcs (COP26) előtt– figyelembe véve például, hogy Szaúd-Arábia az egyik legnagyobb olajtermelő a világon, Ausztrália jelentős szén-exportőr, India pedig a világ második legnagyobb szénfogyasztója.