rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért szabadultak el az európai energiaárak, és mitől lehet még rosszabb a télen?

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita  & Jorge Liboreiro & Alberto de Filippis
Az elemzők attól tartanak, hogy a helyzet a télen még sokkal rosszabb lesz
Az elemzők attól tartanak, hogy a helyzet a télen még sokkal rosszabb lesz   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

A földgáz árak az egekben: az ágazat európai referenciapontjának számító holland Title Transfer Facility-nél az árak a január eleji 16 eurós megawatt/órás árról szeptember közepére 75 euróra emelkedtek, ami kevesebb mint egy év alatt több mint 360%-os emelkedést jelent.

Bár az Európai Unió fokozatosan csökkenti a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú függőségét - a megújuló energiaforrások 2020-ban váltak először a blokk fő áramforrásává -, az átállás még nem elég gyors és széleskörű ahhoz, hogy a válság hatásait megfékezze.

A földgáz és a szén együttesen még mindig az EU teljes termelésének több mint 35%-át adja, a gáz pedig több mint egyötödét. Az arányok nagymértékben eltérnek az egyes országok között: Svédországban, Franciaországban és Luxemburgban a fosszilis tüzelőanyagok aránya elenyésző, míg Hollandiában, Lengyelországban, Máltán és Cipruson a teljes termelés több mint 60%-át teszik ki.

Mivel a legszennyezőbb tüzelőanyag, a szén fokozatosan kivonásra kerül, sok ország a földgázhoz "menekül", mint átmeneti erőforráshoz, amely hídként szolgál a zöld alternatívák, például a szélturbinák és a napelemek bevezetése előtt. Ráadásul a földgázt lakossági fűtésre és főzésre is használják, ami még inkább érzékelhetővé teszi az árnövekedést a fogyasztók számára.

EZT OLVASTA? Öt grafikon, ami megmagyarázza, hogy miért kaphatnak hatalmas rezsiszámlákat az európaiak télen

Elégedetlen fogyasztók, kapkodó kormányok

Az olyan országok polgárai, mint Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Lengyelország, most minden eddiginél magasabb energiaszámlákkal szembesülnek, amelyek tovább súlyosbítják a világjárvány okozta gazdasági gondokat. A lakosság elégedetlensége miatt a kormányok magas riadókészültségben vannak, és a miniszterek gyors sürgősségi intézkedéseket dolgoznak ki, még akkor is, ha ezek rövid távúak és csak részben enyhítik hatékonyan a károkat.

Olaszországban Roberto Cingolani, az ökológiai átmenetekért felelős miniszter máris figyelmeztette az olaszokat, hogy a következő hónapokban 40%-os növekedésre számíthatnak a számláikban. Franciaország közölte, hogy több mint 5,8 millió alacsony jövedelmű háztartásnak küld egyszeri 100 eurós kifizetést. Spanyolországban a kormány ígéretet tett arra, hogy az árakat a 2018-as szintre csökkenti. Madrid levelet is küldött Brüsszelnek, amelyben uniós szintű fellépést kért.

Mivel azonban a válság átterjedt a blokkra, és a polgárok egyre nagyobb aggodalmuknak adnak hangot, nem világos, hogy az Európai Unió mekkora hatalmat tud gyakorolni egy olyan liberalizált energiapiac túlkapásainak megfékezésére, amelynek elsődleges forrása a saját határain kívülről származik.

Ahogy a válság egyre jobban terjed az unión belül, és az állampolgárok is egyre inkább aggodalmuknak adnak hangot, nem világos, hogy az EU-nak mekkora hatalma van egy liberális energiapiac túlkapásainak megfékezésére, főleg úgy, hogy annak elsődleges forrása a határain kívül van.

Miért emelkednek az energiaárak Európában?

"Ahogy lábalunk ki a járvány miatti korlátozásokból, egyre nő a kereslet az energia iránt, és ez párosul azzal, hogy csökkent a világpiaci gázkínálat" - magyarázta az Euronewsnak Tim Gore, az Európai Környezetpolitikai Intézet alacsony széndioxid-kibocsátású és körforgásos gazdaság programjának vezetője.

"Vannak más tényezők is, amik tovább súlyosbítják a problémát, különösen Európában. Sikeres volt a szén kivezetése a rendszerből, és ez most történetesen egybeesik egy olyan időszakkal, mikor a szélenergia jóval kisebb mértékű volt az időjárás miatt"

Euronews
Az Északi Áramlat 2 vezeték útvonalaEuronews

Van kapcsolat az európai energiaválság és az új német-orosz gázvezeték között?

Az Európa fő exportőrének számító Oroszországból érkező újabb gázszállítmányok hiánya miatt egyre többen tartanak attól, hogy Moszkva a válságot akarja felhasználni arra, hogy kikényszerítse az Északi Áramlat-2 gázvezeték megnyitását.

A Balti-tenger alatt futó, Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő 1230 kilométeres vezeték már elkészült, de bürokratikus akadályok miatt még nem kezdte meg működését. A projektet heves bírálták az EU-n belülről és kívülről is, mivel az állandósítja a blokk fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, és növeli Putyin elnök geopolitikai befolyását.

Mind a Gazprom, a gázvezeték fő támogatója és az orosz kormány is tagadta, hogy bármi köze lenne az energiaválsághoz. Amellett azonban kitartanak, hogy a vezetéket a "lehető leghamarabb" üzembe kell helyezni. A bírálók szerint azonban a válság időzítése túl kedvezőnek tűnik a Kreml céljainak szempontjából.

"Azzal, hogy végigvitték az Északi Áramlat engedélyeztetését, egy olyan német-orosz elképzelést valósítottak meg, ami nem része a közös európai víziónak, és nem tartja tiszteletben Ukrajna területét, ez meggyengítette Európa pozícióját, mint a közjó garantálóját, olyan erős országok merkantilizmusának a javára mint Németország" - mondta Carlo Andrea Bollino, a Perugia Egyetem professzora.

"Ez Brüsszel számlájára írható. Az EU-nak nem volt bátorsága nemet mondani Németországnak" - tette hozzá.

Egy, több mint negyven EP-képviselőből álló csoport levélben kérte az Európai Bizottságot, hogy "sürgősen indítson vizsgálatot, hogy a Gazprom esetleg szándékosan manipulálta-e a piacot vagy megsértette-e a az uniós versenyszabályokat." A levelet a legtöbben Lengyelországból írták alá (14-em) lengyel, de sokatmondó 6 litván aláíró, hiszen az országnak összesen 11 EP-képviselője van. A legnagyobb arányban néppártiak vannak az aláírók közt (17-en), de sokan álltak az ügy mellé az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából is (14-en). Két német politikus is csatlakozott: REinhard Hans Bütikofer (Zöldek) és Michel Gahler (Európai Néppárt).

A gyanú, hogy a Kreml szándékosan beavatkozott az árak alakulásába Washingtonban is felmerült, az USA az egyik leghangosabb bírálója az Északi Áramlat 2-nek.

"Mindannyian szemmel akarjuk tartani a gázáraknak bármilyen manipulálását, történjen az felhalmozással vagy a megfelelő ellátás elmaradásával - fogalmazott Jennifer Granholm energiaügyi miniszter varsói látogatásán. Hozzátette, hogy nagyon komolyan vizsgálják ezt a kérdést, és azon vannak európai szövetségeseikkel, hogy "biztosítsák a megfelelő és megfizethető gázellátást idén télen".

Energiaválság és zöld átállás

Az energiaárak ugrásszerű emelkedése az EU klímapolitikáját is új megvilágításba helyezte.

Az energiavállalatok kötelesek részt venni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (ETS). A szén-dioxid-kibocsátás korlátozását és kereskedelmét szolgáló rendszerében jelenleg több mint tízezer uniós erőmű és ipari létesítmény van.

Egyrészt az EU felső határt szab, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki ezek a létesítmények. Másrészt engedélyeket állít ki a kibocsátott szén-dioxid minden egyes egységére. A cégek megvásárolhatják ezeket az engedélyeket, és kereskedhetnek velük egymással az éves szükségleteik kielégítését szem előtt tartva. A felső határértéket idővel szigorítják, és fokozatosan emelik az engedélyek árát. Ezzel a tendenciával arra ösztönöznék az energiaszektort, hogy mondjon le a fosszilis tüzelőanyagokról és alkalmazzon inkább fenntartható alternatívákat helyettük.

Mivel azonban még mindig csak egy kezdeti stádiumban van a zöld átmenet, ezért az ETS hatálya alá tartozó vállalatok továbbra is kénytelenek széndioxid-kibocsátási engedélyeket venni és azokkal kereskedni. A gazdasági fellendülés és az energiaválság mintegy 80 százalékkal emelte a széndioxid árát: január közepén 34 euró volt, szeptemberben már 60. Fennáll annak a veszélye, hogy a végén nekik kell megfizetni a többletköltségeket (vagy legalábbis egy részüket), különösen a szénfüggő országokban.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nemrég azt nyilatkozta, hogy "az energiaárválságért az EU klímapolitikája a felelős". Az Európai Bizottság határozottan védi az ETS-t, és azzal érvelve próbálja kivédeni a támadásokat, hogy az árválság mögött a globális gazdasági fellendülés és az ázsiai országok jelentős kereslete a meghatározó tényező. Brüsszel becslése szerint az ETS keretén belül kiadott engedélyek körülbelül 20 százalékban járulnak hozzá a teljes emelkedéshez.

Az az ironikus, hogyha már öt évvel ezelőtt meg lett volna a zöld megállapodás, akkor most nem lennénk ebben a helyzetben, mert kevésbé függenénk a fosszilis tüzelőanyag földgáztól - mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős bizottsági alelnök az Európai Parlamentben.

Hasonló következtetést fogalmazott meg Kadri Simson uniós energiaügyi biztos is, egy, közlekedési és energiaügyi miniszterekkel való találkozó után Szlovéniában. A megbeszélés fő témája természetesen az elszabaduló energiaárak voltak.

"A villamos-energiaárak az egész EU-ban emelkedtek. Ezt több tényező együttes hatása okozta, de leginkább a magas földgázárak és a válság utáni növekvő kereslet. Ez egy világszintű folyamat, ami a legtöbb országot érinti, függetlenül attól, hogy hol találhatók vagy milyen a piaci berendezkedésük - mondta.

Simson javaslata szerint az EU-nak rendelkeznie kellene egy "strukturáltabb eszköztárral" a helyzet nemzeti szintű kezelésére, de hangsúlyozta, hogy a helyi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az EU átfogó klíma célkitűzéseit.

"A mai problémára világos, hogy mi a megoldás: több megújuló energiaforrásra van szükségünk, és javítanunk kell az energiahatékonyságunkon" - fogalmazott.

Ingadozás és sebezhetőség

A következő években is kockázatot jelenthet az EU számára, hogy ki van téve az ingadozó energiaáraknak, a várt stabilitást majd a zöld váltás hozza meg a piacon. Addig a kormányoknak átmeneti megoldással kell előállniuk, például az adókulcsok és az energiaszámlákra kivetett különadók csökkentésével. A spanyol kormány ideiglenesen 5,1%-ról 0,5%-ra csökkentette a villamosenergia különadóját, ami az uniós jog szerinti minimum.

Az egyéb intézkedések között szerepelhetnek szociális programok a kiszolgáltatott háztartások és kisvállalkozások védelmére, az energiaszegénység enyhítésére és annak megakadályozására, hogy a családok áramellátása megszűnjön. 2018-ban mintegy 34 millió európai mondta azt, hogy nem tudja megfelelően melegen tartani otthonát.

A kormányok közvetlen pénzsegítséget is felajánlhatnak, mint például a francia "chèque énergie", hogy azonnali segítséget nyújtsanak a számlák kifizetésével küszködőknek, bár egy ilyen eszköz gyorsan túllépheti a költségvetést, ha az árak tovább emelkednek, ahogyan az előrejelzések szerint ez várható.

Az áramszolgáltatókkal kötött szerződések újratárgyalása mentőövet nyújthat a fogyasztóknak. A fix áras szerződések segítenek biztosítani az állandó és kiszámítható árat, még akkor is, ha az ár nem tükrözi teljes mértékben a piaci valóságot vagy az ügyfél tényleges fogyasztását.

A változó árú szerződéssel rendelkező fogyasztók sokkal inkább ki vannak téve az ingadozásoknak: amikor az energiaárak csökkennek - ahogyan ez tavaly történt, amikor a koronavírusjárvány miatt az egész gazdaság leállt -, a számláik jelentősen olcsóbbak lesznek, de amikor az árak emelkednek, ahogyan jelenleg is, a fogyasztók elveszítik az ellenőrzést kiadásaik felett.

"Választhatnak olyan szerződést, amely több vagy kevesebb kockázatot tartalmaz. Ha nem akarja vállalni a kockázatot, akkor fix áras szerződést köt, ami általában egy kicsit drágább, legalábbis az elején" - mondja Dennis Hesseling. - "Ha megnézzük a határidős árakat, vagyis azokat az árakat, amelyeket a kereskedők a következő hónapban történő szállításért fizetnek a gázért, akkor az várhatóan magas marad a következő fél évben vagy úgy fél évig."