rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Vészesen lemaradt átoltottságban Kelet-Európa a nyugati tagállamoktól

Access to the comments Kommentek
Írta: Magyar Ádám
Michelangelo Pietájának újraértelmezése egy szófiai kórház falán
Michelangelo Pietájának újraértelmezése egy szófiai kórház falán   -   Szerzői jogok  Valentina Petrova/The Associated Press
Betűméret Aa Aa

Több mint 570 millió dózis koronavírus elleni vakcinát adtak be eddig az Európai Unióban, 306 millió embernek. A felnőtt lakosság majdnem 80 százaléka már legalább egy adagot kapott a védőoltásból. Bő háromnegyed évvel az uniós oltási kampány kezdete után azonban elég egy pillantást vetni a térképre ahhoz, hogy egyértelmű legyen: a vakcinák eloszlása nagyon nem egyenletes az EU-ban. A törésvonal pedig nyugat és kelet, a régi és az új tagállamok között rajzolódik ki.

Rég elmúltak már azok az idők, amikor Magyarország az Európai Unió leginkább átoltott országai között volt. Az oltási kampány első hónapjaiban Málta mellett Magyarország kiemelkedett a mezőnyből, elsősorban azért, mert az orosz és kínai oltóanyag beszerzése miatt több vakcinája volt, mint a többi uniós tagállamnak. Ahogy aztán tavasz végén, nyár elején felpörögtek az uniós vakcinaszállítmányok, a nyugati országok előbb közelíteni kezdték a magyar adatot a táblázatokban és grafikonokban, majd rendre le is hagyták azt.

Alacsonyabban van a plafon keleten

A történteket dokumentáló hírek rendszerint arra fókuszáltak, ahogy Magyarország csúszik lefelé a rangsorban. És valóban, június óta alig nőtt az átoltottság mértéke, miközben sok országban épp a nyáron volt a leglendületesebb az oltási program. A régió többi országát megnézve azonban a magyar adatnak csak a korai tetőzése számít különlegesnek. Az, hogy milyen magasan van ez a tetőzés, már egyáltalán nem.

A britek kilépésével az EU-ban már szinte ugyanannyi „régi" tagállam van, mint „új". 14 ország csatlakozott még a 20. században a közösséghez, és 13 a kétezres években. Utóbbiak közül Magyarországot csak három előzi meg az átoltottsági rangsorban: Málta, Ciprus és Litvánia, a keleti blokk országai közül egyedül Litvánia. A régi tagállamok között viszont egyetlen áll rosszabbul: Görögország. Az alábbi ábrán az eloszlási gyakoriságot jelző szürke mezők magukért beszélnek.

A szórás az egyes tagállamok között hatalmas, de ettől függetlenül nincs olyan régi tagállam, ahol nagyon alacsony lenne az átoltottság mértéke (Románia és Bulgária messze alulmúlja az uniós átlagot, az érdeklődés hiánya miatt vakcinák millióit volt kénytelen eladományozni - hogy miért, arról itt olvashat bővebben). Az újak közül pedig egyedül a miniállam Málta van ott a legjobbak között.

A kényszer és a bizalom hiánya

Az angolul east-west vaccine gapnek is hívott jelenségnek több oka is lehet. Az egyik fő magyarázat az, hogy a nyugati kormányok szigorúbb korlátozásokat vezettek be, elérhetetlenné tettek bizonyos szolgáltatásokat azoknak, akik nem tudják igazolni a védettségüket. Szemléletes példa erre Franciaország: Emmanuel Macron elnök július közepén bejelentette, hogy a kávézókba és bevásárlóközpontokba augusztustól csak védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek. Másnap majdnem egymillió ember regisztrált az oltásra, és bár a döntés miatt még mindig rendszeresek a tüntetések, a legtöbben inkább alkalmazkodnak hozzá.

Egy másik gyakori magyarázat szerint a volt keleti blokk országaiban azért alacsonyabb a hajlandóság az oltás felvételére, mert az emberek kevésbé bíznak az állami intézményekben, az egészségügyi rendszerben és a kormányban, mint nyugaton. Ennek ellenőrzéséhez az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) nevű uniós ügynökség adatait használtuk. A felmérésük idén februárban és márciusban készült, a válaszadóknak 1-től 10-es skálán kellett bejelölniük, mennyire bíznak a saját kormányukban.

A bizalmi indexek és az átoltottság összevetését mutató fenti ábrán a trendvonal egyértelmű dőlést mutat, a kormányba vetett bizalom és átoltottság mértéke hasonlóan alakul a különböző tagállamokban. A magasabb átoltottsággal rendelkező nyugati országokban a kormányukban is jobban bíznak az emberek, mint keleten. Málta ezen az ábrán is a régi tagállamok között foglal helyet, Magyarország eredménye viszont szinte illeszkedik a trendvonalra.

A további okok között a vakcinaszkeptikusság magasabb szintjét és az álhírek hatékonyabb terjedését szokták még említeni. Így tett a romániai oltási programért felelős bizottság alelnöke, Andrei Baciu is, aki nemrég azt nyilatkozta, az álhíreknek kulcsszerepük van abban, hogy sokan nem akarják beoltatni magukat.

Komoly következményei vannak a megosztottságnak

Az Európai Unió nagy részét a koronavírus-járvány negyedik hulláma már egy olyan pillanatban kapta el, amikor a lakosság jelentős része védettnek számított az oltás felvétele miatt. Így hiába számít minden eddiginél potensebbnek a most terjedő delta variáns, nem kellett olyan szigorú óvintézkedéseket bevezetniük a kormányoknak, mint korábban. Az esetszámok ugyan sok országban megugrottak, de a súlyos betegek és a halottak száma nem indult olyan emelkedésnek, mint az első, a második és a harmadik hullámok idején.

Az oltási versenyben jelentősen lemaradt Romániában viszont nem ez a helyzet. Az utóbbi napokban többször is rekordot döntött az újonnan regisztrált fertőzöttek száma, a halálozási adatok pedig az előző hullámok legrosszabb napjait idézik. Bulgária a hivatalos adatok szerint egyelőre egy kicsit jobban áll, de nem sokkal. Miközben Nyugat-Európában az utóbbi időben a korlátozások enyhítése a jellemző, Bulgáriában és Romániában ismét a növekvő szigor, a telítődő kórházak, a családi tragédiák időszaka köszöntött be.

Az átoltottságbeli egyenlőtlenség ráadásul nem az egyetlen tünete annak, ahogy a koronavírus-járvány tovább mélyíti az Európai Unióban kialakult különbségeket. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű think-tank hosszú tanulmányban részletezi a járványnak az európai társadalomra gyakorolt negatív hatásait, a lakóhely mellett például a vagyoni helyzet és az életkor mentén létező törésvonalak mentén. A szervezet szerint a járvány által okozott károk még hosszú évekig kísérteni fogják a kontinenst, és akadályokat görgetnek a jövő közös építése felé.