Ezúttal 39 vadászgép repült be a szigetország védelmi zónájába.
HIRDETÉSEgy nappal azután, hogy 38 kínai repülő megsértette Tajvan légterét, a népköztársaság gépei ismét berepültek a szigetország védelmi zónájába - ezúttal 39 darab, ami új rekordot jelent.
A kínai repülők szombaton két hullámban érkeztek, nap közben 20, éjszaka pedig 19 gép hatolt be Tajvan légterébe. Válaszként Tajpej harci gépeket küldött a levegőbe, és légelhárító rendszereit is ráállította a kínai repülőkre.
Többször is volt már hasonló
A tajvani védelmi minisztérium szerint a bevetésen elsősorban J-16-os és SZU-30-as vadászgépek vettek részt. Az egy nappal korábbi - a kommunista Kína nemzeti ünnepére időzített - légtérsértést Tajvan miniszterelnöke, Szu Ceng-csang még szombaton barbár tettnek nevezte, és elmondta: a berepülések szerinte veszélyeztetik a régió stabilitását.
Az elmúlt bő egy évben többször is előfordult, hogy kínai katonai repülőgépek tajvani felségterületre keveredtek. Rendszerint a főszigettől délnyugatra található Pratas-sziget közelében hajtanak végre manővereket.
Támadástól tartanak Tajvanon
Tajvannak nagy hatótávolságú, pontos fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelőképpen el tudja rettenteni Kínát, amely rohamléptékben fejleszti fegyverrendszereit, hogy megtámadja a saját területének tekintett szigetet - közölte a tajvani parlamentben felszólalva Cseu Kuo-cseng védelmi miniszter egy héttel ezelőtt.
A tárcavezető szerint Tajvannak tudatosítania kell Kínában, hogy a sziget képes megvédeni önmagát, azért a haderőfejlesztésnek nagy hatótávolságú, pontos és mozgatható fegyverekre kell irányulnia, hogy a tajvani hadsereg azonnal készen álljon, mihelyt "az ellenség" felvonultatta haderejét.
A tajpeji kormány azt javasolta, hogy csaknem kilencmilliárd dollárral (2700 milliárd forinttal) növekedjen a sziget ötéves védelmi költségvetése.
Évtizedes konfliktus
Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking Kína szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.
Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erővel való egyesítés lehetőségét sem.