Tajpej úgy látja, nagy hatótávolságú, pontos fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelőképpen el tudja rettenteni Kínát.
HIRDETÉSTajvannak nagy hatótávolságú, pontos fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelőképpen el tudja rettenteni Kínát, amely rohamléptékben fejleszti fegyverrendszereit, hogy megtámadja a saját területének tekintett szigetet - közölte a tajvani parlamentben felszólalva Cseu Kuo-cseng védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint Tajvannak tudatosítania kell Kínában, hogy a sziget képes megvédeni önmagát, azért a haderőfejlesztésnek nagy hatótávolságú, pontos és mozgatható fegyverekre kell irányulnia, hogy a tajvani hadsereg azonnal készen álljon, mihelyt "az ellenség" felvonultatta haderejét.
Cseu felszólalásával egy időben a védelmi tárca a parlament elé terjesztette jelentését, amelyből kiderül, hogy közepes és nagy hatótávolságú rakétákat is bevetnek a sziget délkeleti részén található kulcsfontosságú katonai bázison az ellenség feltartóztatását célzó hadgyakorlatokon.
Komoly fenyegetéstől tartanak
A tárcavezető nem bocsátkozott részletekbe a jelentésben szereplő rakéták hatótávolságát illetően, de a tajpeji kormány ezt eddig is a legnagyobb titkokban tartotta.
A tajpeji kormány a minap azt javasolta, hogy csaknem kilencmilliárd dollárral (2700 milliárd forinttal) növekedjen a sziget ötéves védelmi költségvetése. Arra figyelmeztetett, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a fegyverrendszereket, mert Kína "komoly fenyegetést" jelent.
A védelmi minisztérium szeptember elején a parlament elé terjesztett éves jelentésében a tavalyinál sokkal borúsabb képest festett a növekvő kínai katonai fenyegetésről, azt írta, hogy a kínai hadsereg képes megbénítani Tajvan védelmi rendszerét, és maradéktalanul figyelemmel tudja kísérni a csapatmozgásokat és precíziós rakétatámadásokkal gyakorlatilag a sziget bármely részére csapást tud mérni.
Tajvan már két hete felvetette, hogy nővelni kéne a védelmi büdzséjét:
A jelentés szerint Kína kiberhadserege segítségével szoftveres és hardveres támadást is tudna intézni a számítógépes rendszerek ellen, képes lenne megbénítani a tengeri flotta parancsnoki rendszerét, a légvédelmet és az ellentámadási rendszert, illetve a Japántól a Fülöp-szigetekig húzódó szigetvilág nyugati részének kommunikációs rendszerét.
Kína saját részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant. Tajpej és Peking között az elmúlt években kiéleződött a feszültség. Tajvan többször sérelmezte, hogy kínai gépek megsértették légterét.
Ami tény, hiszen Kína az utóbbi hetekben többször is, fenyegető jelleggel a szigetország fölé küldött vadászgépeket (augusztus végén még fegyveres gyakorlatot is tartott Tajvan déli partjai és légtere közelében). Legutóbb azért, mert az önkormányzatú ország bejelentette, hogy csatlakozni kíván egy 11 országot tömörítő csendes-óceáni kereskedelmi szervezethet, amelyhez Kína is csatlakozási kérelmet nyújtott be.
Peking hajthatatlan
A kínai vezetés teljesen elveti, hogy Tajvan résztvegyen nemzetközi szervezetekben. Ráadásul azt állította, hogy a Tajvan térségében folytatott katonai manőverek célja "szuverenitásának megvédése", továbbá a külföldi erők elrettentése.
A tajvani kormány ugyanakkor ezeket megfélemlítési kísérletnek minősíti. Caj Jing-ven elnöksége alatt Tajvan jelentősen növelte a védelmi célokra szánt kiadásait, több felszerelést vásárolva az Egyesült Államoktól, amely ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverszállítója.