rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egy, az ismeretlenségből jött jelölt döntheti el a francia elnökválasztás sorsát

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Eric Zemmour
Eric Zemmour   -   Szerzői jogok  Bertrand Guay/AP
Betűméret Aa Aa

Hét hónappal a francia választások előtt végre úgy tűnik, mégsem lesz unalmas a köztársasági elnöki helyért folytatott csata. Az eddig szinte biztos befutónak számító két legerősebb jelölt - Emmanuel Macron és Marine Le Pen - közül az egyikük helyzete meggyengülni látszik és többen is szeretnéka biztos befutó pozícióját elfoglalni helyette.

2022 tavaszán választásokat tart Franciaország, a szeptember végi közvélemény-kutatások pedig egyre kiélezettebb csatát mutatnak a biztos befutónak számító második helyen. A Harris Interactíve által készített, ezer fős, friss közvélemény-kutatás szerint bár Emmanuel Macron-nak egyelőre nincs mitől tartania, mivel kényelmesen, 23 ponttal vezet, a második hely sorsa korántsem lefutott.

Marine Le Pen a felmérés szerint ugyanis már csak 16 ponton áll, miközben hárman is egyre feljebb törnek: a jobboldali Xavier Bertrand, aki a bérek kétezer euróra történő emelésével kampányol 14 ponton, a korábban tévés személyiségként, újságíróként, sőt, íróként tevékenykedő, szélsőjobbos Éric Zemmour 13-on, míg a szélsőbalos aJean-Luc Mélenchon szintén 13 ponto áll.

Le Pen gyengülését az okozza, hogy két oldalról is szipkázzák el híveit: egyrészt a nála radikálisabb nézeteket képviselő Zemmour, másrészt a nála mérsékeltebb Bertrand. Le Pen konszolidálódásra tett kísérletei így visszafelé sülhetnek el. Nem véletlen, hogy a politikus így most maga is váltott és kedvelt témáihoz nyúlt vissza, hogy megtartsa bázisát.

Zemmour: a jelölt, aki még nem is biztos, hogy jelölt

A jelöltségét hivatalosan még be sem jelentő Zemmour jelentős mértékben kontrollálja a verseny irányát: a médiához, a hírértékhez értő, művelt és jól vitázó jelöltről van szó, aki elég ügyesen használja a számára most megnyíló teret, hogy olyan vitákat generáljon, amelyek napirenden tartják az iránta való érdeklődést, írja a franciapolitika.com elemzése. A vitát pedig még inkább jobbra viszi, hiszen Zemmour sztártémái a migráció, a francia identitás és az iszlám.

Az algériai bevándorló családban született, magát berber eredetű, de francia zsidóként pozícionáló Zemmour érdekes színfoltja lesz a kampánynak - feltéve, hogy valóban indul. A Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében tanult újságíró 1986-ban kezdett a szakmában, majd 1996-tól a Le Figaro jobboldali lapnál helyezkedett el. 2009 óta saját hasábja van a Le Figaro Magazinban - de ezzel párhuzamosan televíziós karrierjét is szépen építgette vita- és beszélgetős műsorokban.

Politikai nézetei enyhén szólva is szélsőségesek: támogatta például a rattachizmust, vagyis Belgium francia ajkú területeinek Franciaországhoz való csatlakozását. Konzervatív álláspontot képvisel a társadalmi kérdésekben, és gazdasági kérdésekben is határozottan liberalizmusellenes. A republikánus jobboldal és a szélsőjobb közötti szakadék eltörlésére törekszik, miközben a gaullista vagy bonapartista hagyományok hívének vallja magát. Elismeri a marxista elemzések relevanciáját, különös tekintettel a kapitalizmus nyereségforrásaira, ideértve a bevándorlást is - de azt is állítja, hogy a kapitalizmus tönkreteszi a hagyományos struktúrákat, mint például a család.

De mit lépnek minderre a többiek?

Az erőviszonyok megváltozására utal, hogy Le Pen is akcióba lépett: migrációs népszavazást ígér, felelevenítve korábbi javaslatait. A republikánusok vitára invitálják Zemmourt, Macron stábja pedig már arra is készül, hogy esetleg vele kerül majd a második körbe a jelenlegi elnök. Ez egyébként nem biztos, hogy rossz lenne Macronnak, aki a radikális Zemmour ellenében léphetne így fel a liberalizmus jelöltjeként.