NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Afganisztán: az USA után az IMF is elzárta a pénzcsapot

Afganisztán: az USA után az IMF is elzárta a pénzcsapot
Szerzői jogok Rahmat Gul/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Rahmat Gul/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Anna Flori
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Washington nem enged hozzáférést az afgán központi bank náluk tartott tartalékához, az IMF pedig befagyasztotta az Afganisztánnak eddig elérhető forrásait, és visszatartja a jövő hétfőn esedékes támogatási részletet is.

HIRDETÉS

Afganisztán mostantól nem fér hozzá az IMF forrásokhoz, a támogatási program következő, augusztus 23-án esedékes részletét sem utalja át a nemzetközi pénzintézet, mert nem lát garanciát arra, hogy a több mint 370 millió dollárt a megállapodás szerint használja majd fel a tálib vezetés - közölte az IMF szóvivője. A tweetet az afgán központi bank elnöke, Adzsmal Ahmadi is megosztotta.

Az IMF-döntés nem sokkal követte az amerikai elnöki adminisztráció bejelentését, miszerint zárolják az afgán központi bank náluk lévő pénzeszközeit. Ez körülbelül hétmilliárd dollár. Az afgán jegybank  elnöke, aki az államfővel egyidőben menekült el az országból, a Twitteren azt írta, hogy az összes tartalék 9 milliárd dollár volt a múlt héten. Szerinte a tálibok ennek 0,1-0,2 százalékához férhetnek hozzá, ráadásul korlátozniuk kell majd a készpénzfelvételt, mert az amerikai dollárszállítmányokat Washington felfüggesztette arra az időre, amíg tisztázódnak a hatalmi viszonyok.

Az egyik legnagyobb átutalási rendszert működtető Western Union is közölte, hogy bizonytalan ideig nem továbbít pénzt Afganisztánba.

Kabulban egyre több a fegyveres

Harcok nincsenek, de általános gyanakvás közepette folynak a tárgyalások a hatalomátadásról. A tálib vezetés jogszerűséget és a nők tiszteletben tartását ígéri, de ez természetesen csak az iszlám jogrend, a saría keretein belül érvényes. Bár nyílt fenyegetésnek semmi jele, a közösségi oldalak tanúsága szerint nagyon sokan nem mernek utcára menni a fővárosban.

A volt afgán elnök, Asraf Gáni, aki elhagyta az országot, amikor a tálib offenzíva elérte Kabult, újabb videóüzenetében elismételte, hogy nem állt szándékában magára hagyni az országot, de el akarta kerülni a vérontást. Most az Egyesült Arab Emirátusokban van, és arról tárgyal, hogyan térhetne vissza, hogy folytassa harcát a polgári jog érvényesüléséért, Afganisztán szuverenitásáért, az eddigi értékrendért és az elért eredményekért.

Addig is Afganisztán korábbi elnöke, Hamid Karzai képviseli mindezt, tárgyal - hírek szerint a legmagasabb szinten - a tálibokkal az átmeneti kormányról.

Tálibok jönnek, afgánok ezrei mennek

Eközben egymás után érkeznek haza a radikális iszlamisták eddig száműzetésben élt vezetői, köztük a mozgalom egyik alapítója, katonai és vallási vezetője, az 53 éves Abdul Gáni Baradar, akit máris az elnöki poszt várományosaként emlegetnek.

A hazatérő tálibokkal átellenben a kabuli reptéren afgánok ezrei tartanak az ellenkező irányba, tesznek meg mindent azért, hogy feljussanak a külföldieket menekítő repülőgépek valamelyikére.

Az EU több tagállama és az Egyesült Államok is azt ígérte, hogy nem hagyja magára azokat az afgánokat, akik a nemzetközi csapatokat segítették az elmúlt 20 évben. Emigrálásuk megszervezése a tálib offenzíva kezdete, tehát május eleje óta tart, és a következő hónapokban, illetve években folyamatos lesz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hatalmas a káosz a kabuli reptéren

Hazaküldik a kabuli repülőtérnél táborozó, menekülésre váró afgánokat a tálibok

Fiatal afgán lányokat zártak börtönbe és vertek meg, mert nem tartották be az öltözködési előírást