rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Joe Biden első fél éve: robogás és totyorgás - 1. rész. Odahaza

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Kapaszkodás az átlagba
Kapaszkodás az átlagba   -   Szerzői jogok  Evan Vucci/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Óriásléptekkel kezdte elnökségét januárban Joe Biden, azzal a nem titkolt céllal, hogy visszagombol szinte mindent, amit Donald Trump rá hagyott. Nem új törvényeket hozna, mint mondta, hanem előbb eltörölné a rosszakat. A lendület azonban májustól lankadni kezdett. A mandátum első fél éve után azt látjuk, hogy az elnök néhány nagy témára fókuszál, más ügyekben viszont lassulás, halasztás vagy tanácstalanság látszik. Akad olyan ügy is, amiben lehetséges, hogy már a saját döntését kényszerülhet felülvizsgálni vagy beletörődni a trumpi megoldásba.

Létfontosságú, de unalmas témák uralkodnak, meggyilkolva a napi showműsorokat

A népszerűségi és elfogadási mutatók egyelőre azt jelzik, hogy Biden beállt a viszonylag biztonságos 'se hús, se hal' szerepkörbe, ami viharmentes napi ügyvitelt biztosít számára. Májusi 54%-os támogatottsága – amit még a nagy 'COVID-rohammal' szerzett – augusztus elején 50% körül billeg. Elutasítottsága 43% (ami csak 34 volt a hivatal átvételekor), és ez még nem ad okot pánikra. Azt viszont el kell könyvelnie, hogy elnökségét végig fogja kísérni a vád, hogy törvénytelenül került hatalomra, ezért túl nagyokat tévesztenie sem szabad. (Erre Donald Trump rendszeresen emlékezteti követőit.)

Biden olyan témákat helyez a napirend élére, amelyek szinte minden társadalmi rétegnek kedveznek, nem megosztók, és van esély a kétpárti megegyezésekre. A Trump-korszaktól eltérően most rendszeres alkudozások folynak, így a Fehér Ház és az elnök személye körüli napi sztorik, balhék, botrányok, vádaskodások is enyhültek. Az elnök kevesebb tüzet von magára, mint elődje, a szereplők nem támadják egymást személyükben, mint Donald Trump idején.

Susan Walsh/The Associated Press
Ideológiát kerülő intézkedésekSusan Walsh/The Associated Press

Biden ritkán tematizál világnézeti, etnikai vagy identitási ügyeket, nem emleget felelősöket és nem fenyeget. Nem használja elődje furkósbot-módszerét a közösségi médiában, és inkább másoknak engedi át (főként Pelosi házelnöknek) az előző kormányzat és Donald Trump bírálatát. Az ügyészség helyett a Kongresszusra hagyta a Capitolium januári ostromának kivizsgálását, amihez szintén sikerült összekalapálni egy kétpárti testületet.

A konszenzusos megoldások hangsúlyozása fontos eleme lett a demokrata retorikának, és a 'bipartisan' (kétpárti) jelző manapság a legsűrűbben használt szó a politikai kommunikációban. Ha ez a politika tartós marad, akkor a jövőre esedékes időközi választásokon is jobb esélyük lehet a mérsékelt demokratáknak a kongresszusi többség megóvására, és ennek jelei például Louisianában és Virginiában már most mutatkoznak.

A mérsékelt jobboldalon viszont többen látják úgy, hogy az elnök csak trükközik, mint Obama is tette, amikor előbb azt mondja egy ügyben, hogy nincs rá hatásköre, majd végül mégis megteszi, kerülő úton, vagy valamelyik alárendeltje révén.

A helyzet állása - a járvány árnyékában

Az elnök sikerként hirdetheti, hogy a felnőtt amerikai lakosság 50%-a már megkapta mindkét koronavírus elleni védőoltását, bár még nem érte el a célul tűzött 200 milliós határszintet. A teljes beoltottság terén New York, New Jersey és Kalifornia állnak az élen (50% felett), míg Georgia a 36%-ot ostromolja. A koronavírus-kampány nem lanyhul, sőt folyamatosan bővül további elemekkel, például prémiumrendszerekkel, a maszkviselés korlátozott visszavezetésével vagy akár közösségi médiás influenszerek bevetésével.

Kötelező lesz az oltás az állami intézményekben, elsőként a Pentagon és a DEA munkatársainál. Austin védelmi miniszter szeptemberre ígéri a hadsereg teljes beoltottságát. „A haza védelméhez egészséges és harcra kész katonákra van szükség” – kommentálta a döntést a miniszter.

Nem csak az állami szervek, de a magáncégek is egyre komolyabban veszik az újra fenyegető veszélyt, például a CNN és több tech-cég sem enged be irodáiba be nem oltott munkatársakat. Az aggodalom indokolt, látva, hogy a májusban megünnepelt mélypont után a megbetegedések július derekától ismét növekedést mutatnak, és meghaladják a decemberi legrosszabb napi átlag felét.

Az elnök összeköti a járványvédekezés kérdését olyan fenyegető más ügyekkel, mint például a hurrikánveszély. Legutóbbi összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy „a delta-variáns terjedésével a nem beoltottak veszélyeztetettsége tovább nő, és ez növelheti bajt a hurrikánszezonban érintett olyan déli államokban, ahol az oltottsági szint alacsonyabb. Nem szabad megvárni, hogy ez a két csapás együtt jelentkezzen, mert akkor a védekezés is sokkal nehezebb lesz”.

A gazdaság alapjai rendben vannak, de a munkaerőpiac zavaros

A gazdaság kazánjai felfűtve, de még nem kirobbanók. Augusztusban tetemes (6,3%) nemzeti jövedelem-emelkedés várható, ami tartja a lépést Kínával, de ez 4,9-re csökkenhet az év végéig. Allan Timmermann, a San Diego-i egyetem professzora szerint az elmúlt másfél évben túl sok bizonytalansági tényező ékelődött be a gazdaságba, és a teljes helyreállítás legkorábban 2022 közepére remélhető. A tanácstalanságot növeli az is, hogy a cégek nem képesek kalkulálni a koronavírus-helyzet további hatásait.

Bár az április-májusi sokkoló munkanélküliségi adatok javultak a nyár során, mára előállt az a furcsa helyzet, hogy egyes munkakörök és szakterületek immár munkaerőhiánnyal szembesülnek. Főként középszintű menedzserek és a magasabban képzettek tűntek el a rendszerből (a 55-90 ezer dollár körül keresők), és még nincs válasz arra, hogy hova lettek. A válaszok vélhetően a COVID-okozta felfordulásban rejlenek, és növelik a bizonytalansági tényezők számát.

A betöltetlen álláshelyek száma rekordszintre emelkedett (10 millió fölé), ami egymillióval több, mint amire júniusban számítottak. Az újrateremtett munkahelyeket jórészt a szabadidős és szolgáltató szektorok produkálják. Az itt keletkező jövedelmek növekedése az ipari átlag közel kétszeresét éri el. Emelkedett az oktatásban dolgozók száma is, de inkább a digitális oldalon, bár az iskolák sem küldtek el tömegesen tanítókat a járvány idején, sőt, az önkormányzatok negyedmillió új álláshelyet hoztak létre az oktatási ágazatban.

„Bár az üzletágak erősödnek, tízszer annyit kell keresgélni és telefonálni mint korábban, hogy munkaerőt szerezzünk. Ez megdöbbentő. A szaktudásra alapozott munkakörök piaca nagyon kifeszült” – mondja Carmen Smith, a Coyote Logistics chicagói partnercégének vezetője.

Mindezek mellett nyugtalanságra ad okot a fogyasztói árak emelkedésének 5,4%-os szintje, amit Christopher Thornberg elemző közgazdász a koronavírus okozta hatásoknak tulajdonít, mondván, hogy „nincs elég használt autó, imbolyognak az olajárak, megnőtt az új lakások iránti kereslet, és amúgy teljesen összefüggéstelen jelenségek sorozata okoz riadalmat”.

Az infrastruktúra-törvény a legkeményebb fa, amibe az elnök eddig belevágta a fejszéjét

Ez egy valóságos 'politikai hickory' volt – hatalmas és nagyon kemény. Amerika teljes technológiai megújításáról van szó, az autópályáktól és vasúttól kezdve a mindenkinek elérhető internetig, fel a legmagasabb szintű tudományos fejlesztésekig.

Az elnök és az alelnök a törvény megszavazását üdvözli a Fehér Házban

A fejlesztési csomag első „álomvázlata” még 3500 milliárd dollárról indult, és Bidennek gyorsan rá kellett eszmélnie, hogy ekkora tervet képtelenség egyetlen menetben lenyomni a Kongresszus torkán. Azért sem, mert a terv több részlete nem csak a republikánus, de a saját táborában is kiváltott kételyeket. Kormánypárti oldalról ezek legfőbb szószólója Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor volt, aki több ponton támadta a csomagot, miként korábban a COVID-segélyezési terveket is. Ő a pénzkiosztással járó inflációs veszélyekre és az állam túlzott eladósodására figyelmeztet, és jó ideig ő volt az, aki fékezte az egyeztetéseket.

Az eredeti fejlesztési tervet a Fehér Ház „leszalámizta”, és könnyebben 'emészthető' csomagokat vitt és fog vinni a Ház elé. Az elnök (és szenátusi fegyverhordozója, Chuck Schumer) olyan kérdésekben próbál elsősorban alkukat kötni, ahol nem kell leküzdhetetlen republikánus ellenállással vagy időhúzással (filisbuster) számolni. Ilyen lehetőséget kínált a júniusban meghozott törvény a Kínára fókuszáló globális kereskedelmi politikáról, ami 68-32 támogatottságot szerzett a Szenátusban. Bár voltak viták a mértéke és az elfogadása körül, de Schumer hajlott az engedményekre, így mindkét oldal sikerként könyvelhette el.

Ennek a szalámiszelet-törvénynek a középpontjában a félvezetőipar, a chip-gyártás védelme és fejlesztése áll 50 milliárdos értékben, amit Kína (vagy más) előretörése ellen használnak fel a létfontosságú szektorban.

Világszerte sokan éreznek most vérszagot a vízben, de Amerika nem fog meggyöngülni, hanem az élen marad, köszönhetően ennek a törvénynek is.
Chuck Schumer
A Szenátus többségi vezetője

A demokrata többségi vezető itt arra utal, hogy a legfontosabb iparágak vezető szerepének átengedése autoriter rendszerek számára súlyos veszélyt jelentene a demokráciákra nézve. Ezzel érvelve helyeztek a biztonsági alapba további 7,5 milliárd azonnal felhasználható összeget az amerikai 5G technológiák védelmére.

A vita során még az 1962-es (hidegháborús) nemzetbiztonsági záradék lehetősége is szóba került, ami teljes jogkört biztosít az elnök számára olyan gazdasági kérdésekben, amelyek veszélyeztetik az USA stabilitását, és amivel Donald Trump élt is 2018-ban, az acél- és alumíniumimportra kivetett brutális vámterhekkel. Erre most nem került sor, de ha Amerika high-tech versenyhelyzete romlik, akkor ismét előkerülhet. Ezt szeretné Biden elnök egyelőre inkább fejlesztésekkel és támogatásokkal megelőzni.

Nem lehet a végtelenségig költekezni

A kisebb csomagok jelentőségét messze meghaladta a Szenátusban minap elfogadott infrastruktúra-fejlesztési törvény, ami ezermilliárd dollárt szán korszerűsítésekre a következő 5 év során. Az elnök szerint addig nem lehet kereskedelmi háborúba menni senki ellen, amíg a kellő felkészültség nincs meg hozzá, és ezt a felfogást a mérsékelt republikánusok is osztják. De nem osztatlan lelkesedéssel, mivel a terv 7%-kal fogja növelni az államadósságot, mire a végére ér. Ezzel mintegy 35 ezermilliárd dolláros mértékre nyomja fel az adósságterheket, ami jelenleg 28,6 ezermilliárd.

Az ünneplést beárnyékolja az is, hogy 21 állam szenátora nem támogatta a költekezési tervet.

Patrick Semansky/2021 The Associated Press
Yellen: kiszáradhatnak a hiteltartalékokPatrick Semansky/2021 The Associated Press

Janet Yallen pénzügyminiszter szerint a kétpárti felelősségvállalás az államadósság növekedése miatt alapvető követelmény. Nem lehet megengedni, hogy az ország eladósodása egyetlen párt vagy személy nevéhez kötődjék, és ehhez még a Trump-korszakban is tartották magukat a felek, legutóbb tavaly szeptemberben. A miniszterasszony – aki korábban a szövetségi jegybankot is vezette – újra felvetette egy adósságplafon megállapításának gondolatát, de végül beletörődött abba, hogy ha a legfőbb politikai felelősséget viselő Kongresszus vállalja a veszélyt, akkor annak nem lehet útjába állni. Már csak azért sem, mert egy ilyen limit kijelölése szinte automatikusan váltaná ki a kormányzati leállás veszélyét (shutdown), aminek következményei katasztrofálisak lennének, és az eddigi eredményeket is aláaknáznák.

Biztos, ami biztos, Yellen az adósságplafon szükségességét folyamatosan hangoztatja, vállalva ezzel a spórolós anyós kellemetlen szerepkörét. Hangsúlyozza, hogy bár az államadósság zöme nem a Biden-kormány idején jött létre, de Amerika hitelképességének és megbízhatóságának megőrzése most már közös feladat.

Más pénzügyi javaslatok viszont már nem élvezik az ellenzék ilyen méretű támogatását. A demokraták legfrissebb 3500 milliárd dolláros csomagja – benne családi és egészségügyi juttatásokkal, diáktámogatásokkal és bevándorlók számára szánt kedvezményekkel – sok republikánus számára már túllépi a tűréshatárt és szinte szerencsejátéknak minősítik. A pénzügyminisztérium is jelzi, hogy ezzel könnyen kiszáradhat az USA hiteltartaléka.

Ezért a tündérmesék világába sorolható a demokraták progresszivista szárnyának 6 ezer milliárd dolláros korszerűsítési és családtámogatási elképzelése is, amit akár republikánus támogatás nélkül is megpróbálnának átverni. Az ilyen tervekre is a szalámizás sorsa vár, vagyis nem vetik el teljesen, de csak részletekben lehet esélyes. Arra viszont mindenképp jó, hogy a demokrata pártegységet veszélyeztető radikálisok energiáit lefoglalja az irritálóbb témák elől. Ez kapóra jöhet az elnöknek és a centrumnak, akik rendre menekülnek az általánosító kép elől, hogy az egész párt olyan, amilyenek egyes szélsőségesei – vagyis szocialista.

Végzetesen kimerült törvényhozás

A feszültség nem csak a két párt, hanem a demokraták főcsoportjai között is látható volt. A legfrissebb támogatási csomag végösszegének megjelölésekor Alexandria Ocasio-Cortez radikális baloldali képviselőnő (New York) nyilvánosan csapott össze Kyrsten Sinema szenátornővel (Arizona), aki csak annyit ígért neki, hogy „jóhiszeműen dolgozik majd” egy elfogadható megoldáson. Sinema a progresszivisták szívós ellenzéke a párton belül, aki a kétpárti megoldásokat kedveli, és vezető szerepe volt a republikánusokkal folytatott sikeres egyezkedésekben is. A szenátusi patthelyzetre tekintettel az ő (és Manchin szenátor) támogatása nélkül a nagy összegű tételek aligha mennek át felsőházon. Utóbbi máris jelezte is súlyos fenntartásait az újabb pénzosztó csomaggal szemben.

Evan Vucci/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Sinema és AOC - a demokraták két szélsőértékeEvan Vucci/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

Nyár végéhez közeledve, a két párt iszapbirkózása teljesen kimerítette a feleket. A Szenátusnak már rég szabadságra kellett volna mennie, és az infrastruktúra szavazást elvileg el kellett volna halasztani. A véghajrában már csak kisebb szavazási trükkökre, módosító javaslatokra és korlátozott (pár órás) időhúzásra volt lehetőség, amikkel a felek még gyorsan kihasználták a témában rejlő politikai tartalékokat és a személyes szerepléseket.

Mitch McConnel republikánus kisebbségi vezető szerint (aki megszavazta a fejlesztési törvényt) a jóhiszeműség fogytán, és ha újabb meg újabb csomagokkal rukkol elő a demokrata oldal, az már visszaélés lesz a kétpárti szemlélettel, amit nehéz volt létrehozni, de annál könnyebb összerogyasztani. Schumer viszont bizakodó abban, hogy „ha egyszer a szenátorok képesek voltak nyitott kézzel közeledni egymáshoz és nem ökölbe szorítva, akkor nagy dolgokat érhetünk el – együtt”.

Ha az ezermilliárdos törvény ilyen gyötrelmesen jött össze, akkor a 3500 milliárdos

végképp nem lesz sétagalopp, még ha van is rá fogadókészség az ellenzéki oldalon. Ez olyan hatalmas siker volna az elnök számára, amit nem fognak tálcán nyújtani neki, mert szerteágazó hatásai eldönthetik a jövő évi sorsdöntő választást.

Ezért az elnök más eszközökhöz is nyúl.

Viharsebes bírói kinevezések, a sokszínűség jegyében

Az elnök még nem fér hozzá a Legfelsőbb Bíróság erősen jobbra billent összetételéhez, amihez 3 taggal még Donald Trump járult hozzá, jelentős sikertörténeteként a konzervatív jogi szemléletnek. Ez még nem jelentett komoly akadályt Biden számára, de előbb-utóbb fog. Akár hamarosan, mégpedig a kilakoltatási moratóriumok meghosszabbításának ügyében, mivel a téma az ország egészét érinti és szövetségi kérdéssé emelkedhet.

A legfőbb bírói testület létszámának kibővítésének erőltetése és feltöltése demokrata jelöltekkel most olyan front lenne, ami megakasztaná a kétpárti egyeztetéseket más kérdésekben, és befagyasztaná az amúgy is törékeny együttműködést. Viszont az elnököt nem köti semmi abban, hogy a szövetségi bírói szinteken (állami és fellebbviteli) futószalagon jelöljön új személyeket.

Jelenleg máris 36 név van az asztalon, és közülük 9 meg is kapta a megbízatását, 17 pedig augusztus-szeptember folyamán fogja elnyerni. A jelöltek közt sok a nő, akik közül kettő vállaltan LMBT-személy. Jelentős az etnikumok képviselete is (feketék, hispánok és ázsiaiak), sőt egy Oroszországban született bírónő is akad közöttük.

A szövetségi bíróságok döntő jelentőségűek az amerikai igazságszolgáltatási rendszerben, mert az általuk hozott határozatok legtöbbje csak kínkeservvel vagy egyáltalán nem jut el a Legfelsőbb Bíróságig. A 2020-as választásokat követő persorozatok bizonyították, hogy ennél a szintnél feljebb választásokat befolyásoló ügyekben csak kivételesen lehet eljutni. Legutóbb 2000-ben volt példa arra, hogy Ifj. G. Bush és Al Gore küzdelmében a Legfelsőbb Bíróság mondta ki a floridai szavazatszámlálás leállítását, győzelemhez segítve a republikánus jelöltet. De ez a döntés sem született volna meg, ha a folyamat nem húzódik el annyira, hogy már veszélyeztesse az új elnök megnevezését az alkotmányban előírt időpontig.

Most jöhet a java: maga a választási rendszer

Az infrastruktúra-törvény sikere után következhet Joe Biden kedvence és talán legfőbb vállalása, azaz a választási rendszerrel és a választókörzetek átszervezésével járó vita.

A 2022-es félidős választás jelentősége hatalmas, mivel tétje a demokraták törvényhozási többségének megerősítése, vagy a Ház részbeni vagy teljes elvesztése, ami kínkeservessé teheti Biden mandátumának második felét. Az elnök napirendjében azért is szerepelnek a legköltségesebb ügyek, hogy ezeket még az időközi megméretés előtt megtehesse. Ha az jól sikerül a demokratáknak, akkor jöhetnek inkább az addigra előkészített további nagy témák.

A demokrata aggodalom oka az, hogy az időközi választások előző 90 éve azt mutatja, hogy a hivatalban lévő elnök pártja részbeni vagy teljes veszteséggel zárja a félidős vetélkedést. Ennek fő oka az, hogy a részvételi arányok általában jócskán elmaradnak az elnökválasztás aktivitásától, és inkább azokat mozgatják meg, akik elégedetlenek az első 2 év teljesítményével. Így tudják gyöngíteni az elnök pozícióit, jobb helyzetbe hozni az ellenzéket, és jelezni igényeiket a változtatásokra.

A legkisebb veszteséget J.F. Kennedy könyvelte el 1962-ben, amikor mindössze 4 helyet veszített a képviselőházban, viszont nyert plusz hármat a Szenátusban. A negatív rekord pálmáját Franklin Delano Roosevelt vitte el 1934-ben (-81, -7), amikor a New Deal áldásai még nem jelentkeztek közvetlenül az amerikai társadalomban. Viszonylag jól megúszta Ronald Reagan 1986-ban (-5, -8), de rosszul szerepelt Barack Obama 2010-ben (-63, -6) Hozzá képest 2018-ban Donald Trump is jobban teljesített (-40 és +2). A pozitív rekordot ifj. Bush tartja 2002-ben (+8, +2), amit jórészt a terror elleni háború meghirdetésének köszönhetett.

Donald Trump még a kertek alatt

Visszautalva az infrastruktúra tervre, a COVID-csomagra, a gazdagokat sújtó adóemelések tervére és a sorozatos pénzosztó intézkedésekre, jobban érthető Donald Trump üzenete a republikánus kongresszusi vezetés felé, hogy adják fel a kétpártiságot, várják ki a jövő évi választások eredményét, és ott megerősödve diktáljanak új feltételeket. Okkal tart(hat) ugyanis attól, hogy a széles rétegeket érintő pénzszórás stabilizálja vagy akár meg is erősítheti Joe Biden pozícióit, és akkor sokkal nehezebb feladat lesz a republikánusok számára 2024-ben a Fehér Ház visszaszerzése – akár Biden, akár Kamala Harris vagy bárki más ellen. Ez nagyon világos beszéd, de továbbra is kérdés, hogy a republikánus jelöltek Trumpra, vagy inkább magukra gondolnak-e 2022-re készülve.

Ross D. Franklin/AP
Donald Trump beszél Phoenixben, 2021 júniusábanRoss D. Franklin/AP

Trump szerint Joe Biden infrastruktúra törvénye szégyenletes, és nem fog többé támogatni senkit, aki „van olyan bolond”, hogy megszavazza, mert ők a zsarnoksághoz csatlakoztak. Ez nem csak intelem részéről, hanem erős figyelmeztetés azoknak a republikánusoknak a címére, akik jövőre kongresszusi helyük megújítására pályáznak. Látva Trump továbbra is kimagasló népszerűségét pártjában, valamint hogy ő egyedül már most több pénzt gyűjtött össze a jövő évi kampánytámogatásokra (102 millió dollárt), mint az ismert más források együttvéve, ez a figyelmeztetés nagyon erős. Kevés republikánus jelölt lesz, aki a Trump-hatást teljesen figyelmen kívül hagyhatja, például most Wisconsinban.

Mi a baj a választási rendszerrel és mit üzen a népszámlálás?

Seregnyi baj is akad, de ha meg kell jelölni a legfontosabbakat, akkor az a választókörzeti megosztás aránytalansága (gerrymandering), párosulva a részvétel módjával és eszközeivel.

Tavaly népszámlálás zajlott az Egyesült Államokban, ami teljesen elsikkadt az elnökválasztás kampányviharában, de attól még rendben lezajlott, és vannak vagy lehetnek következményei a választókörzetekre nézve is. Az illetékes hivatal augusztusban folyamatosan teszi közzé részjelentéseit, amit a koronavírus-járvány is késleltetett. Az új blokk-szintű adatok újraelosztó tülekedésekhez vezethetnek, mert az államok kötelesek január-február környékén a cenzushoz igazítani a választási körzeteket, vagy helyben hagyni a korábbiakat.

Eddig egyetlen állam, mégpedig Colorado készített új választójogi térképeket, de ezek még várnak a jóváhagyásra. Más államok túl rövidnek tartják az új elosztás határidejét, és pert fognak indítani a halasztásért. A legtöbben év végére ígérik a térképrajzolás befejezését.

A lehetséges változások főként Michigan, Ohio, Kentucky és Iowa választókörzeteit fogják érinteni. A demográfiai és települési változások miatt lesznek államok, melyek prémium-helyeket szereznek az új Kongresszusban (Montana, É-Karolina, Texas), mások veszíteni fognak (Kalifornia, New York, Nyugat-Virginia, Ohio, Illinois). Az első adatok szerint tovább nőtt a városi lakosság súlya, és közel tíz százalékkal csökkent a fehér etnikum aránya, amivel a kampánystratégáknak feltétlenül számolniuk kell jövőre.

Ezeket a bizonytalanságokat növeli több republikánus irányítású állam támadása saját választási rendszere ellen. A módosítások főként a levélszavazatok, a mozgóurnák, a személyes megjelenés, a lakcím vagy a jogosultság megállapításának kérdéseiben keményítenének, amik a demokraták szerint egyértelműen a kisebbségek ellen irányulnak. Csak Arizona (ahol Biden győzelme nagyrészt eldőlt, és egy demokrata szenátor is kikerült onnan) 22 helyi törvényt kezdeményez a szavazás megszigorítására, Texas pedig már át is vitte az új intézkedéseket, pedig a demokrata képviselők az állam elhagyásával és 15 órás filibusterekkel is próbálkoztak a javaslat megtorpedózására, de mindhiába.

Új arcok és új harcmodorok - gyűlölködés helyett csúfolódás

A harag az egekbe szökik azoknál, akiket a változtatások hátrányosan érintenének, és perek tömkelege várható az intézkedések megakadályozására. A tét hatalmas: a kongresszusi helyek szinte teljes újraosztása. Sok új név és arc fog előkerülni, és vélhetően a szenátusi többségre irányul majd a legnagyobb figyelem, mert ha azt visszaveszik a republikánusok, akkor a kétpártiságnak valószínűleg lőttek a maradék 2 évre.

Nagy párviadal várható például Pennsylvaniában, ahol a jelenlegi demokrata kormányzó-helyettes, John Fetterman tör majd a republikánus Pat Toomey megüresedő helyére. (Toomey volt az egyik szenátor, aki megakadályozta a Legfelsőbb Bíróság létszámának bővítését.) Fetterman eddig kimagaslóan a legnagyobb választási pénzalapot kalapálta össze, 3,5 millió dollárt, amit jövőre szeretne 10 fölé emelni. Esetében az előző választás intő tanulság volt a demokraták számára, mert jelöltjeik az előválasztáson teljesen kimerítették egymást, és ilyen baromság többé nem fordulhat elő - mondja Fetterman.

Keith Srakocic/The Associated Press
Fetterman minta lehet más demokraták számáraKeith Srakocic/The Associated Press

A Fetterman-típusú újoncok azért is játszhatnak szerepet jövőre, mert ő képviseli azt a demokratáktól szokatlan stílust, ami maró gúnyba csomagolja az érveket, önmaga ellen fordítja az ellenfél érvelését, de közben nem kelt gyűlöletet, hanem inkább kinevetteti az illetőt. Ez sikeresnek látszik a közösségi médiában, ahol sokan torkig vannak a parttalan gyűlölködéssel, és valószínűleg többen próbálkoznak ezzel az új módszerrel jövőre is.

Joe Biden külpolitikai tevékenységének első fél évét egy következő írásban igyekszünk összefoglalni.