NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Arcfelismerő kamerák telepítése miatt aggódnak a belgrádiak

Arcfelismerő kamerák telepítése miatt aggódnak a belgrádiak
Szerzői jogok euronews
Írta: Julian GOMEZEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Szakértők úgy vélik: szükségtelen a civileket okoskamerákkal szemmel tartani, az EU pedig azt kifogásolja, hogy az arcfelismerésre is alkalmas kamerák telepítése a tagjelölt Szerbiában nincs összhangban az uniós törvényekkel.

**Miért okoz aggodalmat mind a szerb fővárosban, mind uniós intézményekben, hogy mintegy 1200 kamerát telepítettek Belgrád utcáira ? Ennek járt utána stábunk az Unreported Europe eheti részében. **

Egy olyan kiberbiztonsági szakértővel találkozunk, akinek missziója van. A digitális kriminalisztikával foglalkozó mérnök rámutat, hogy a kamerák alkalmasak lehetnek az arcfelismerésre.

"Ezek a kamerák képesek felismerni arcokat, tárgyakat, rendszámtáblákat, bármilyen emberi ügyletet, ami körülöttük történik" - magyarázza Andrej Petrovszki, a Share Foundation technológiai igazgatója. "Az adatokat pedig egy olyan adatbázisban tárolhatják, amelyet a belügyminisztérium és a rendőrség kezel, amit aztán elemezhetnek, és összevethetnek más adatforrásokkal, és más információkkal."

Digitális jogokkal foglalkozó aktivisták legalább 1200 okoskamerát azonosítottak, amelyeket a kínai hi-tech óriás, a Huawei gyártott. A hatóságok határozottan tagadják, hogy bármilyen arcfelismerő software-t használnának, és azt állítják, hogy a kamerák csupán a forgalmat figyelik és a bűnüldözésben játszanak szerepet a hagyományos módon.

Az aktivistákat azonban nem sikerül meggyőzniük. Rajzoltak egy vázlatot, amely szerintük a megfigyelési platform.

"Belgrád elég biztonságos város. Szakértőként úgy véljük, nem igazolható egy ilyen tolakodó rendszer alkalmazása egy olyan városban, mint Belgrád" - mondja Andrej. 

Julián Gomez, Euronews

"Milyen források alapján gondolja, hogy a rendszer már be van üzemelve?"

Andrej Petrovszki, a Share Foundation technológiai igazgatója

"A belügyminisztérium és a rendőrség két adatvédelmi hatástanulmányt is kiállított, amit az adatvédelmi törvény ír elő. Benyújtották ezeket az iratokat az Adatvédelmi Biztosnak, aki a legmagasabb hatóság ezen a téren Szerbiában. A biztos pedig visszadobta mindkét adatvédelmi felmérést, mivel azok nem voltak elég átfogóak. De így is sok információt tudtunk használni belőlük."

Az aktivisták szerint az a tény, hogy a kormány konzultált az adatvédelmi biztossal, azt bizonyítja, hogy biometrikus megfigyelést akar használni.

A belügyminisztérium és a Huawei öt éve írtak alá egy szerződést, amelynek a célja az utcai biztonság növelése volt. A bírálók azt állítják, hogy a projekt teljes költsége nem ismert, és a becslések több tízmillió euróról szólnak.

A kamerákat 2019-ben kezdték telepíteni, számuk a karantén idején kezdett szaporodni, ezzel még inkább kivívva a projekt bírálóinak gyanúját.

Stábunk több alkalommal is megkereste a szerb elnök hivatalát, a miniszterelnöki irodát és a belügyminisztériumot, valamint a rendőrséget. Senki nem akart nyilatkozni.

Az Adatvédelmi Biztos válaszolt a kérdéseinkre. Azt mondta, hogy a kormány biztosította arról : nem használnak arcfelismerő software-t, mivel a jelenlegi törvények nem engedik meg a biometrikus adatok feldolgozását. Azt viszont elismerte, hogy a folyamatból hiányzik az átláthatóság.

"Keveset lehet tudni, ami gyanút kelt az állampolgárokban" - mondta Milan Marinovic adatvédelmi biztos. "Ennek nem szabadna így lennie. Úgy vélem, nincsen oka annak, amiért a belügyminisztériumnak vagy a kormánynak titkolnia kéne az információkat arról, mikor valósulnak meg a terveik, hol tartanak most, hogyan tervezi azokat kivitelezni a kormány ´Biztonságos Város´ és ´Biztonságos Társadalom´ projektjei révén."

Julián Gomez, Euronews

"Adatvédelmi biztosként milyen fő kérdéseket és panaszokat kap a belgrádi lakosoktól?"

Milan Marinovic szerb adatvédelmi biztos

"Egyre többször merül fel az arcfelismerés lehetősége, és a személyes adatok feldolgozásának kérdése. Az állampolgároknak nincsenek információik, ezért hozzánk fordulnak válaszokért. Aggódnak a telepítendő kamerák száma miatt. Tudni akarják a közterületek számát, ahová a kamerákat telepítik. És tudni szeretnék, hogy feldolgozzák-e a személyes adataikat jelenleg vagy sem."

Mivel Szerbia jelenleg EU-csatlakozási folyamatban vesz részt, még uniós intézmények is kifejezték aggodalmaikat. A jelenlegi uniós adatvédelmi szabályok ugyanis tiltják a biometrikus adatok feldolgozását a személyes azonosítás céljából. Azt csak nagyon különleges feltételek esetén engedélyezik – tudtuk meg az EU bővítéséért felelős egyik szóvivőtől.

"Tagjelöltként Szerbia elkötelezte magát amellett, hogy hozzáigazítja törvénykezését a jelenlegi és jövőbeni uniós vívmányokhoz, köztük a személyes adatok védelméről szólókhoz. Emiatt 2018-ban új személyes adatvédelmi törvényt vezetett be. Figyelemmel kísérjük ezt a témát és párbeszédet folytatunk róla a szerb hatóságokkal. Arról informáltak bennünket, hogy Szerbia addig leállítja a biometrikus személyes adatok feldolgozását, amíg az erre vonatkozó jogszabályokat nem módosították, és igazították hozzá a személyes adatok védelméről szóló törvényhez."

Kéne-e aggódniuk a belgrádi lakosoknak az okoskamerák miatt? Hogy felhívják a figyelmet a problémára, ezek a kiberbiztonsági szakértők felszereltek egy régi kávégépet kamerákkal, érzékelőkkel, mikrofonokkal, és egy egyszerű software-rel, amely könnyen eltárol adatokat. Úgy vélik, a technológia a valós idejű megfigyelést mindenütt jelen lévővé, olcsóvá és kockázatossá tette.

"Az arcfelismeréssel meg lehet csinálni, hogy ha megyek az utcán, és valaki markereket tesz rám, és azt mondja ´rendszer, mondd meg nekem, Vlada merre jár, mikor látod’, akkor szó szerint élőben követ engem. Ez pedig veszélyes" - vélekedik Vladimir Radunovic, a Digwatch szakértője. "Mondhatom, hogy nem vagyok bűnöző, nem zavar. Az emberek azt is mondják, hogy nincs rejtegetnivalójuk arról, hogy merre járnak és mit csinálnak. De az emberi lényeknek valamiféle magánéletre is szükségük van, még akkor is, ha semmi rosszat nem cselekedtek, igaz?"

A magánélet megsértésén kívül milyen veszélyeket rejthet az okosmegfigyelés az emberi jogokat illetően? Nevena Ružić a személyes adatok védelmére szakosodott ügyvéd, és a Soros György által támogatott Nyílt Társadalom Alapítványokkal dolgozik, amelynek célja a civil szabadságjogok kiterjesztése. Azt mondja, egy nyilvános vita már régóta esedékes az országban.

"Egyensúlyba kell hoznunk a javasolt intézkedéseket, például az arcfelismerést a város területén a bűnüldözés érdekében és azt, hogy bármilyen specifikáció és korlátozás nélkül használják a rendszert az olyan jogokkal és szabadságokkal szemben, mint a mozgás szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési szabadság, vagy a vallásszabadság. Szóval sok alkotmányos szabadságról és jogról van szó, valamint az emberi jogok európai egyezményéről is."

Az okoskamerákat telepítik, és nem létezik jogi keret a használatukra. Az aktivisták gyanakodnak. A kormány elutasítja a vádakat, de nem hajlandó válaszolni a kérdésekre. A lehetséges belgrádi biometrikus megfigyelést sokan követik árgus szemekkel…

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Illegális arcfelismerő szoftver használatával vádolják a francia rendőrséget

Párizsban tesztelték az arcfelismerő rendszerek tökéletességét

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül