A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden azt mondta, hogy Litvánia lépése, valamint az amerikai és NATO-infrastruktúra bővítésének tervei a térségben tovább növelhetik a feszültséget.
Litvánia lépést tett afelé, hogy megszüntesse az atomfegyverekre vonatkozó alkotmányos tilalmat, amivel a balti állam jogi helyzete közelebb kerül szomszédaiéhoz, miközben az európai szövetségesek arról vitáznak, miként erősíthetik a NATO elrettentő képességét Oroszországgal szemben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Litvánia parlamentje, a Szejm kedden 106–18 arányban, hat tartózkodás mellett szavazta meg egy alkotmánymódosítási javaslat továbblépését, amely eltörölné azt a rendelkezést, amely megtiltja tömegpusztító fegyverek és külföldi katonai támaszpontok állomásoztatását litván területen.
A módosításhoz még egy második szavazásra is szükség van az alkotmányban előírt, három hónapos várakozási idő letelte után. A Szejm 141 képviselője közül legalább 94-nek kell támogatnia a javaslatot mindkét alkalommal. A végső szavazást várhatóan január 12-én tartják.
– mondta Viktorija Čmilytė-Nielsen, a Liberális Mozgalom frakcióvezetője.
A litván alkotmány 137. cikke jelenleg kimondja, hogy tömegpusztító fegyverek és külföldi államok katonai bázisai nem lehetnek Litvániában, amely Belarusszal és Oroszország kalinyingrádi exklávéjával határos. Ez azt jelenti, hogy a hatályos jog szerint elrettentési célból nukleáris fegyvereket szállító szövetséges repülőgépek vagy hajók nem léphetnének be Litvánia területére.
Litvánia számára különösen sürgetővé vált
A módosítás támogatói szerint az alkotmányos tilalom jogi akadályt jelent Litvánia számára abban, hogy teljes körűen részt vegyen a NATO nukleáris elrettentési rendszerében, és hátrányos helyzetbe hozza az országot más szövetségesekhez képest.
– mondta Remigijus Motuzas, a Szejm külügyi bizottságának elnöke egy szeptemberi parlamenti ülésen.
A NATO úgy írja le a nukleáris elrettentést, mint kollektív védelmének egyik pillérét – a hagyományos és rakétavédelmi képességek mellett. A szövetség azt is hangsúlyozza, hogy nukleáris politikája továbbra is összhangban áll a fegyverzetellenőrzésre, a leszerelésre és a nonproliferációra vonatkozó kötelezettségvállalásaival.
Litvánia számára a kérdés az utóbbi időben különösen sürgetővé vált.
– mondta Motuzas, hozzátéve, hogy Oroszország az elmúlt években gyorsan modernizálta nukleáris arzenálját, és atomfegyvereket telepített Litvánia közvetlen közelébe, Kalinyingrádban és Belaruszban.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov kedden azt mondta, Litvánia lépése – valamint az Egyesült Államok és a NATO térségbeli katonai infrastruktúrájának bővítésére irányuló szélesebb tervek – további feszültségnövekedés kockázatát hordozza magában – jelentette a Reuters.
Figyelmeztetések annak fényében hangzanak el, hogy Oroszország fokozta nukleáris retorikáját a NATO-val szemben. Moszkva nemrégiben nukleáris megtorlással fenyegetett arra az esetre, ha a szövetség megpróbálná elszigetelni Kalinyingrád exklávéját, amely Litvániával és Lengyelországgal határos.
Finnország már megtette a lépést
Litvánia nem cselekszik elszigetelten.
Finnország, amely 2023-ban évtizedes katonai el nem köteleződés után csatlakozott a NATO-hoz, az idei év elején saját jogszabályi tilalmát is feloldotta a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban arra hivatkozva, hogy a finn jog nem korlátozhatja az országot NATO-szövetségesként vállalt kötelezettségeinek teljesítésében.
Júniusban a finn parlament módosította az atomenergiáról szóló törvényt, és hatályon kívül helyezte az ország nukleáris robbanóanyagokra vonatkozó tilalmát. A jogszabály július 1-jén lépett hatályba.
„Ez a történelmi reform erősíti Finnország és az egész NATO biztonságát” – írta Antti Häkkänen védelmi miniszter az Xen.
Helsinki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a változtatás nem jelenti azt, hogy Finnország nukleáris fegyverek beszerzésére vagy befogadására készülne, és a NATO-nak sincs terve ezek finnországi állomásoztatására.
Finnország ezt követően csatlakozott egy Franciaország által vezetett kezdeményezéshez, amelynek célja Európa biztonságának erősítése a nukleáris elrettentés területén folytatott szorosabb együttműködés révén. Emmanuel Macron francia elnök olyan, Párizs által „előretolt elrettentésnek” nevezett rendszert javasolt, amelyben Franciaország független nukleáris képességeit szorosabban hangolják össze az európai szövetségesekkel.
Az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Svédország, Hollandia, Belgium, Görögország, Dánia és Norvégia már csatlakozott a francia kezdeményezéshez.