NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Rágalmazással és hidegháborús mentalitással vádolja Kína a NATO vezetőit

Ballisztikus rakéták egy pekingi katonai parádén 2015-ben
Ballisztikus rakéták egy pekingi katonai parádén 2015-ben Szerzői jogok Andy Wong/AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Hideg reakció érkezett Pekingből a hétfői NATO-csúcs zárónyilatkozatára.

HIRDETÉS

Hidegháborús mentalitással vádolja a NATO tagállamait Kína a katonai szervezet hétfői csúcstalálkozóján megfogalmazott állításokra reagálva. A NATO vezetői rendszerszintű kihívást és biztonsági kockázatot látnak Kína politikájában, Peking szerint azonban a Nyugat rágalmaz, és felnagyítja a világ legnagyobb létszámú hadserege által jelentett veszélyt.

„Kína kinyilatkoztatott ambíciói és asszertív magatartása rendszerszintű kihívást jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára, valamint a szervezet biztonsága szempontjából fontos területeken" - ez áll az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, azaz a NATO vezetőinek hétfői kommünikéjében, ami a hétfői brüsszeli csúcstalálkozó záródokumentumának tekinthető.

És nem ez az egyetlen Kínával foglalkozó szakasza a szövegnek. A dokumentum figyelmeztet például arra is, hogy Peking növekvő befolyása olyan kihívásokkal járhat, amikre közösen kell reagálnia a szervezetnek - méghozzá úgy, hogy közben megvédi biztonsági érdekeit. Erre azért lehet szükség, mert a távol-keleti ország gyors ütemben bővíti nukleáris arzenálját és fejleszti hadseregét, melyben jelenleg több mint 2 millió katona szolgál aktív állományban. Ráadásul közben egyáltalán nem transzparensen cselekszik, sőt, gyakran nyúl a dezinformáció eszközéhez - áll a kommünikében, amely Joe Biden amerikai elnök első NATO-csúcsa után született.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a találkozó után úgy fogalmazott, hogy Kína nem a szövetség ellensége, és nem kezdődik új hidegháború, de azt ő is megemlítette, hogy Kína biztonsági kihívást jelent a NATO számára, ezt pedig együtt szükséges kezelni. A tárgyaláson szintén részt vevő Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Magyarország ellenez mindenfajta új hidegháborút.

Patrick Semansky/AP
Joe Biden amerikai elnök találkozik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral BrüsszelbenPatrick Semansky/AP

Merkel és Macron is óvatosan fogalmaz

„Ha megnézzük a kiberfenyegetéseket és a hibrid fenyegetéseket, ha Oroszország és Kína együttműködését vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a szövetség nem hagyhatja figyelmen kívül Kínát" - fogalmazott Angela Merkel a NATO-csúcson az MTI beszámolója szerint.

A német kancellár azt mondta, Kína számos területen vetélytárs, de sok más területet érintően szövetséges. A NATO-nak fel kell készülnie a fenyegetésekre, de nagyon fontos, hogy Oroszországhoz hasonlóan fenntartsa a politikai párbeszéd lehetőségét Pekinggel - jelentette ki Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a távol-keleti országgal kapcsolatos határozatok megfogalmazása vonatkozásában. Azt hangsúlyozta, hogy Kínának nincs köze az észak-atlanti térséghez, a NATO-tagországok nem katonai kapcsolatokat tartanak fenn Pekinggel. Mint emlékeztetett, a NATO-csúcs hétfői zárónyilatkozatában a tagállami vezetők aggodalmukat fejezték ki Kína katonai fellépése, valamint technológiai tevékenysége miatt.

Nem szabad elfogultnak lenni a Kínával való kapcsolatokat illetően, nem szabad hagyni, hogy a kérdés elterelje a szövetségesek figyelmét a NATO-n belüli kihívásokról - mondta Macron.

Kína szerint a NATO félreértelmezi a helyzetet

A NATO 1949-ben, egy bipoláris világban alakult, és elsődlegesen a szovjet fenyegetés kovácsolta egybe a nyugati blokkot katonailag. A Szovjetunió szétesésével és a kétpólusú rendszer felbomlásával aztán az 1990-es évek elején ez az egyértelmű szembenállás is megszűnt. A NATO szemében az elsődleges biztonsági fenyegetést ezek után olyan országok jelentették, mint Irak vagy Afganisztán, valamint gazdasági és katonai felemelkedésével párhuzamosan egyre inkább Kína.

Az elmúlt bő harminc évben azért teljes fókuszváltás nem történt, amit jól jelez, hogy a még mindig komoly atomhatalomnak számító és a kelet-európai status quót az utóbbi években többször kikezdő Oroszország majdnem hatvanszor szerepel a hétfői kommünikében, míg Kínáról csak tízszer tesznek említést. A pekingi vezetőkben azonban már az is komoly ellenérzéseket kelt, hogy a NATO egyre inkább kihívásként tekint a Kínai Népköztársaságra.

Mark Schiefelbein/AP
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg katonái egy 2019-es parádénMark Schiefelbein/AP

A dokumentumban foglaltakra az Európai Unióhoz akkreditált kínai nagykövetség szóvivője reagált. A szöveg szerint a NATO rágalmazásokkal próbálja befeketíteni Kína békés fejlődését, félreértelmezi a nemzetközi helyzetet, és hidegháborús mentalitás szerint viselkedik.

A szöveg leszögezi, hogy Peking hadseregfejlesztésének csak védelmi céljai vannak, és felszólítja a NATO vezetőit, hogy az energiáikat a vádaskodás helyett inkább a párbeszéd elmélyítésére fordítsák.

A nagykövetség honlapjára feltöltött írás hangsúlyozza, hogy Peking elkötelezett a békés fejlődés mellett, és senki számára nem akar rendszerszintű kihívást jelenteni. Ha viszont egy másik ország akar szisztematikus kihívást állítani Kína elé, azt nem fogják ölbe tett kézzel tűrni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kommunista ünnep Pekingben

Putyin-Biden csúcs az orosz-amerikai kapcsolatok mélypontján

Kína nem tárgyal a Nyugattal Ukrajnáról, ha nincsenek az oroszok is az asztalnál