rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Egyre élesebb tekintetek néznek egymással szembe az Északi-sarkvidéki Tanácsban

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Az északi sarkvidék megmentéséért tartott tüntetések egyike, Shell-székház, London, 2015
Az északi sarkvidék megmentéséért tartott tüntetések egyike, Shell-székház, London, 2015   -   Szerzői jogok  Frank Augstein/AP
Betűméret Aa Aa

Az északi sarkvidék iránti nemzetközi érdeklődés az állandó jég olvadásával megnőtt. A globális felmelegedés következtében az Északi-sark és régiója már nem az örök fagy birodalma. Az új lehetőségek miatt az érdekek ütköztetésének egyre élesebb fórumává válik az Északi-sarkvidéki Tanács (Arctic Council).

A hadászat, a hajózás, a halászat és az ásványkincsek kitermelésének lehetősége könnyebbé vált a Jeges-tengeren az állandó jég elolvadásával.

A környezetvédők és a sarkvidéktől távoli országok egyre hangosabban kiáltják, hogy el a kezekkel az Arktisztól, miközben a területtel határos nemzetek képviselői egyre élesebb tekintettel néznek egymás szemébe a nemzetközi találkozókon, így az Északi-sarkvidéki Tanács ülésein.

Nyolc ország területe vagy annak egy része esik az északi sarkkörön belülre. Ezek a nemzetek az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai: Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Oroszország, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok.

A szervezet célja a nemzetközi konfliktusok elkerülése, az érdekek összesimítása, illetve az északi sarkvidék egyetemes megőrzése.

grafika: Ács Gábor
A szervezet tagországai és megfigyelőigrafika: Ács Gábor

Az oszthatatlanság iránti nemzetközi vágyat szimbolizálja, hogy a tagokat angol nyelvű neveik alapján alfabetikus sorrendben illik felsorolni, kizárva ezzel az erőviszonyok alapján történő esetleges sorrend felállítását a területet illetően.

Ez mostanában a legkényesebb kérdés. Különösen azok után, hogy Moszkva egyre nyilvánvalóbbá teszi: Oroszország magáénak tekinti a vidéket. Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hétfői mondatai ezt egyértelműsítették, ami éles nemzetközi visszhangot váltott ki.

Az Arktisz környéki országok még élénken emlékeznek a szovjet időkre, amikor Moszkva katonai jelenléte intenzív volt a térségben. A Szovjetunió szétesése után átmenetileg kiegyensúlyozottabbá vált a sarkvidék feletti nemzetközi kontroll.

fotó: Saul Loeb/AP
Az amerikai és az orosz külügyminiszterek találkozója 2021. május 19-énfotó: Saul Loeb/AP

Az amerikai vezetés következetesen hangoztatja, hogy megengedhetetlen, hogy Oroszország ellenőrizze, hovatovább megsarcolja a Jeges-tenger hajóforgalmát. Ebben a térség többi országa azonos állásponton van Washingtonnal.

A héten az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken az Északi-sarkvidék militarizálásának elkerülésére szólította fel a nemzetközi közösséget, az üzenete egyértelműen Oroszországnak szólt.

"Oroszország a nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen tengeri követeléseket támaszt, különösképpen az északi-tengeri útvonalon haladó külföldi hajókra vonatkozó szabályozások tekintetében" - hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Reykjavíkban, az izlandi külügyminiszterrel, Gudlaugur Thór Thórdarsonnal tartott közös sajtótájékoztatóján.

Lavrov és Blinken az Északi-sarkvidéki Tanács reykjavíki külügyminiszteri ülésének alkalmával találkozott. A megbeszélés majdnem két órán át tartott. Ez volt a két tárcavezető első személyes megbeszélése azóta, hogy Blinkent amerikai külügyminiszterré nevezték ki.

"Rengeteg a törmelék, és nem könnyű eltakarítani. De éreztem Antony Blinkenben és csapatában az elszántságot, hogy megcsinálják. Nem rajtunk fog múlni a dolog" - mondta Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő a Rosszija 24 televíziónak.

Frank Augstein/AP
Az északi sarkvidék megmentéséért tartott tüntetések egyike, Shell-székház, London, 2015Frank Augstein/AP

Geopolitikai és természetvédelmi értelemben is számos tüntetésen skandálták a demonstrálók, hogy a sarkvidékek megőrzése és megmentése a nemzetek közös ügye.

A környezetvédők az arktiszi ásványkincsek kiteremelésétől félnek leginkább. A tenger alatti kontinentális talapzat gazdag fosszilis energiahordozókban. Ezek megszerzésére az egyes államok részéről az állandó jég eltűnésével fokozódik a vágy, miközben a klímavédők óvva intenek attól, hogy ezeket felhasználja az emberiség, hiszen elégetésükkel a globális felmelegedést fokozó szennyezőanyagok kerülnének a légkörbe.

A természetvédők másik aggálya a túlhalászás, ami már most károkat okoz a tengeri ökoszisztémában. A jégtakaró visszahúzódásával a legértékesebbnek számító zsákmány, a hideg vizeket kedvelő nagytestű halak után mentek a halászok is, hajóik útját már nem állja állandó jég.

Az Északi-sarkvidéki Tanács elnöksége rotálódik, a tagországok időszakosan adják át egymásnak a nemzetközi testület vezetését.

A felsorolt problémák egyenként is hatalmas kihívást jelentenek, de mivel ezek az ügyek összefüggenek egymással, kezelésük csak komplex módon, a geopolitikai viszonyok függvényében lehetséges. Ez adja az Északi-sarkvidéki Tanács lehetőségeit és egyben korlátait.