rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Belorusz külügyminiszter: "Lehetséges, hogy a kormány néha túlzott módszereket vetett be"

euronews_icons_loading
Belorusz külügyminiszter: "Lehetséges, hogy a kormány néha túlzott módszereket vetett be"
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

„2020 augusztus 9-én Belarusz a világ érdeklődésének középpontjába került, miután az ellentmondásos elnökválasztás tömegtüntetéseket eredményezett, amelyekre sosem látott brutalitással csaptak le a kelet-európai országban.

Anelise Borges vendége a Global Conversationben Aljakszandr Lukasenka adminisztrációjának első olyan tisztviselője volt, aki beleegyezett, hogy interjút adjon az Euronewsnak, amióta a válság elkezdődött.

Anelise Borges, Euronews

"Uladzimir Makej külügyminiszter, üdvözlöm, köszönöm, hogy csatlakozott hozzánk. A rendszert, amelynek ön része, azzal vádolják, hogy „tömegesen és szisztematikusan” tiporja lábbal az emberi jogokat. Voltam Minszkben, és láttam a tüntetőkkel szembeni brutális fellépést, akik a szerintük ellopott választás ellen demonstráltak. Az ENSZ elítélte az önök kormányának reakcióját, és azt mondta, hogy a beloruszoknak kéne, hogy legyen joguk kifejezni egyet nem értésüket. Sajnálja adminisztrációja cselekedeteit?”

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

"Az egésszel az a probléma, hogy önnek és nekem más véleményünk van arról, mi történt tavaly augusztusban Belaruszban. Sajnos mára a kölcsönös vádaskodás olyan messzire ment, hogy már nincs visszaút. A múlt év eseményeit teljesen másik szempontból látjuk. Igen, lehetséges, hogy a kormány néha túlzott módszereket vetett be, de ez megfelelő reakció volt azokra az egyáltalán nem békés tüntetésekre, erőszakos demonstrációkra, amelyek Belaruszban zajlottak a választások után. Valójában államcsínyt próbáltak meg végrehajtani. Ennek megfelelően a bűnüldözési szervek és a hatóságok tettei tökéletesen megfelelőek és szükségesek voltak. Az ország sorsa forgott kockán. Márpedig ha az ország sorsa vagy azok között a dolgok között kell választani, amelyekről ön is beszél – köztük az emberi jogok –, meg vagyok győződve róla, hogy bármelyik másik ország kormánya is az államiság függetlenségének fenntartását és a szuverenitását választotta volna. A belorusz hatóságok pedig pontosan ezt tették.”

Anelise Borges, Euronews

„De önök a szuverenitást választották a saját népükkel szemben? Mintegy 30 ezer embert vettek őrizetbe a tüntetések kezdete óta. Ma is több százan vannak még rács mögött. Az ENSZ minden politikai fogoly azonnali szabadon engedésére szólított fel. Az emberek ennek ellenére továbbra is utcára vonulnak, habár kisebb számban… ez az ellenzéki mozgalom nem marad abba- van-e tervük arra, hogy kilábaljanak a válságból?”

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

"Ma a mindennapi helyzet Belaruszban teljesen normális. Stabilizálódott és normalizálódott, és nincsenek olyan tüntetések, amelyeket említ. Ami pedig azokat a személyeket illeti, akiket a múltban őrizetbe vettek: biztosíthatom, hogy bűncselekményekért és jogsértésekért vették őket őrizetbe.

Nem gondolom, hogy az Európai Unió országaiban ezeket a bűncselekményeket másképp ítélnék meg. Volt 8 terrorgyanús esetünk, amelyek épületek elleni gyújtogatásos támadásokhoz és autóbombákhoz kötődtek, 10 esetben vonatsíneket blokkoltak, valamint számos olyan esetünk is volt, amikor útakadályokat emeltek. Vajon mindennek politikai motivációja volt vagy nyilvánvalóan kapcsolatban állnak a Belarusz Köztársaság bizonyos törvényeinek megsértésével? Mint például rendőrök megtámadása és köztisztviselők, valamint rendőrök rokonainak fenyegetése, köztük gyerekeké. Mindez büntetőeljárást von maga után a mi országainkban is. Mi ugyanígy járunk el Belaruszban. Szóval nem arról van szó, hogy valakit indokolatlanul fogva tartanak. Azokat, akiket igazságtalanul vettek őrizetbe, szabadon engedték, és engedik. Ami a fogvatartottakat illeti, őket bírósági eljárásnak vetik alá és a Belarusz Köztársaság törvényeinek megfelelően fogják megbüntetni őket."

Anelise Borges, Euronews

„Nagyon sajnálom, hogy félbeszakítom. Szóval ön azt mondja, hogy Katsziarina Adrejeva és Daria Chultoszva, az a két újságíró, akiket két év börtönre ítéltek, amiért a munkájukat végezték, a 17 éves Mikita Zalatarou, Viktor Babariko és a fia, Eduard Babariko, Maria Kalesnikova… Yury Siarhei, Kiryl Kazei, Ivan Tsahalka… a lista még folytatódik… azt mondja, hogy ezek az emberek mind azért vannak börtönben, mert ott a helyük, nem pedig politikai okokból?”

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

„Nem képviselek bírósági hatalmat vagy a vizsgálóbizottságot, hanem a külügyminisztériumot, szóval nem tudok minden esetről külön beszélni. El tudjuk önnek küldeni a releváns információt, amely megerősíti, hogy ezek a személyek törvénysértéseket követtek el minden esetben. Tudok idézni néhány nevet, például Mr. Zenkovichét, Mr. Autukhovichét és Mr. Alinevichét, akik terrorizmussal kapcsolatos cselekmények miatt vannak őrizetben, és puccs szervezéséért. Amiről a nyugati média és a közvélemény szégyenteljesen hallgatott. Nem titok, hogy mindössze néhány nappal ezelőtt a Belarusz Köztársaság különleges erői együttműködve az orosz különleges erőkkel lelepleztek egy összeesküvést a belorusz hatóságok ellen, amelynek egyik célja az lett volna, hogy meggyilkolják az államfőt, eltávolítsák a kormány 30 tagját, internálják majd megöljék őket. Miért nem beszél a Nyugat erről is? Miért nem szól erről az európai média?”

Anelise Borges, Euronews

"Az Egyesült államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió szerint a tavalyi választás nem volt sem szabad, sem igazságos – és sok másik nyugati hatalom sem ismeri el Aljakszandr Lukasenkát Belarusz elnökének. Milyen kapcsolatban állnak jelenleg ezekkel az országokkal?"

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

"Sajnos el kell ismernem, hogy ezen a ponton a kapcsolataink az Európai Unióval, és általában a nyugattal válságban vannak. Habár még mindig úgy tekintünk az Európai Unióra mint második kereskedelmi és gazdasági partnerünkre, a technológia és az innováció forrására Belarusz számára. És higgyen nekem, az utóbbi öt évben, amióta feloldották a szankciókat Belarusszal szemben, sokkal többet értünk el, mint a 15 év alatt, amíg büntetőintézkedések voltak érvényben. Ezt mindenki elismeri. A kereskedelemben és a gazdaságban, a humanitárius és emberi jogi szférákban, stb… Ma azonban az a helyzet, hogy a jólismert emberi jogi szervezet, a Freedom House - amely nem szimpatizál Belarusszal - azt mondta április 28-án, hogy az ország minden eddiginél távolabb került a demokráciától. És ezzel én teljesen egyetértek. A kérdés az: miért történt mindez? Miért fejlődött vissza Belarusz? És kinek köszönhetően? Ez egy költői kérdés, amit előszöris ezeknek az európai emberi jogvédőknek kéne feltennünk."

Anelise Borges, Euronews

"Aljakszandr Lukasenka Belaruszának még így is vannak barátai… vagy inkább azt kéne mondanom, hogy egy fontos barátja van: Oroszország. Múlt héten Moszkvában fogadta a belorusz államfőt Vlagyimir Putyin. Mit tud nekünk mondani a két vezető közötti találkozó tartalmáról? És ami talán még fontosabb: Oroszország az utolsó menedék, amihez fordulhatnak, ha a hatalom megtartásáról van szó?"

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

„Ez nem arról szól, hogy Oroszország segít a rezsimnek hatalmon maradni. Egyáltalán nem. Az Oroszországgal való kapcsolatunkat földrajzi helyzetünk és történelmünk diktálja. Oroszország a szomszédunk. Nagyhatalmú állam mind gazdaságilag, mind katonailag, és fontos szereplő geopolitikai szempontból a világ színpadán, ez pedig magyarázat arra, hogy miért szükséges normális, baráti kapcsolatot kialakítani ezzel a hatalommal. Ráadásul a kapcsolataink évszázadokra nyúlnak vissza, és évszázados emberi kapcsolatokon alapszanak. Ez is nagyon fontos, és az egyesült állam keretében gyakorlatilag egyenlő jogokat szereztünk a belorusz és orosz állampolgároknak. Ami az Oroszországgal való kapcsolatainkat illeti, azok megerősítésében és fejlesztésében vagyunk érdekeltek, főleg kereskedelmi és gazdasági szempontból.

Egyenlő jogokat akarunk biztosítani a belorusz és orosz gazdasági társaságoknak az egyesült állam keretein belül. A találkozón, amelyet említett, a további integrációról, az egyesült állam megerősítéséről volt szó, az ipari együttműködés fejlesztéséről, az egyenlő gázárakról és még sok másról. És mivel ez előnyös Belarusz számára és megerősíti szuverenitását és függetlenségét, az a szándékunk, hogy tovább fejlesszük az integrációs folyamatot szomszédos testvérünkkel, Oroszországgal.

Ráadásul, ezt egyértelműen meg kell mondanom önnek: az Európai Unió és a többi nyugati ország szankciói, amelyeket Belarusz ellen vezettek be, csak hozzájárul az integrációs folyamat további fejlődéséhez és megerősítéséhez, nem csupán bilaterális szempontból, hanem multilaterális szempontból is az egész poszt-szovjet érában."

Anelise Borges, Euronews

"Elnézést, hogy közbevágok, már csak egy kérdésem maradt. Mi a tervük, hogyan akarják visszaállítani a népük bizalmát? Üzen-e valamit a Belaruszban élő embereknek?"

Uladzimir Makej, belorusz külügyminiszter

„Ha szorosan követné az eseményeket Belaruszban, akkor tudja, hogy ezt az üzenetet már rég átadtuk. Teljesen inkluzív, nyitott párbeszéd zajlik, amelynek a célja az alkotmányos folyamat jobbá tétele és az alkotmány módosítása. Mindenki részt vehet ebben a folyamatban. Augusztus elsejére az alkotmánymódosítási javaslatok elkészülnek. Ezután ezeket bemutatjuk a szélesebb nyilvánosságnak megvitatásra. Tehát bárkit, aki részt akar venni ebben a párbeszédben, szívesen látjuk. Abban hiszünk, hogy csak párbeszéd révén, az ország jogi keretein belül érhetünk el sikert, nem pedig forradalmi vagy utcai hatalomátvételi kísérletek révén. Csak ilyen párbeszéd által érhetünk el sikert, és lehet valódi demokráciánk a Belarusz Köztársaságban, egy demokrácia, amelyet nem erővel tartatnak be kívülről. Olyan demokrácia, ami az állampolgárok elméjében érett meg.”

Anelise Borges, Euronews

"Fogadok, hogy sokan nem értenek önnel egyet. Különösképp a száműzetésben lévő ellenzéki vezetők nem. Sajnos nincs többre időnk, szeretném megköszönni önnek, Uladzimir Makej külügyminiszternek, hogy itt volt ma velünk az Euronews-on. Nagyon köszönöm az idejét."