A háború utáni német történelem legnagyobb tőzsdei botrányával kapcsolatban hallgatta meg a bíróság a német kormányfőt.
Angela Merkel német kancellárt hallgatta meg pénteken a tavaly fizetésképtelenséget jelentő, a könyvelését valószínűleg éveken keresztül hamisító Wirecard cég ügyében egy német bíróság.
HIRDETÉSEllenzéki vád
A háború utáni német történelem legnagyobb számviteli botrányával kapcsolatban az ellenzék azzal gyanúsítja Merkelt, hogy 2019-es kínai útja során Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfőnél lobbizott a Wirecard érdekében.
Az Euronews németországi tudósítója, Kate Brady arról számolt be, hogy a kancellár a vizsgáló bizottságnak azt mondta, hogy bár akkoriban már voltak kritikus hangvételű, médiában megjelent riportok a Wirecardról, nem volt oka azt feltételezni, hogy a cégnél súlyos szabálytalanságok lennének. Merkel kiemelte, hogy a 2019-es kínai látogatás során a Wirecard nem részesült különleges bánásmódban.
Az ügyészségi vizsgálat legfőképp egy fülöp-szigeteki bankoknál állítólagosan elhelyezett közel 2 milliárd eurós betétre irányul, amelyről a Wirecard vezérigazgatója, Markus Braun korábban azt mondta, hogy valószínűleg nem létezik.
Ki tudhatott a Wirecard üzelmeiről?
Nagy a nyomás a vizsgálóbizottság által csütörtökön meghallgatott Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszteren is, akinek állítólag már másfél évvel a Wirecard csődje előtt tudomása volt a cég problémás ügyeiről. Meghallgatásán Scholz minden felelősséget elhárított.
A szex- és szerencsejáték-weboldalak felhasználóinak digitális fizetést és kártyahasználatot kínáló Wirecard igazgatóságának több tagja jelenleg őrizetben van, vagy bujkál. Az ügyészség szisztematikus csalást feltételez.
Az 1999-ben alapított Wirecard 2018-ban bekerült a 30 legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaság közé (DAX-30 index).