rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Átalakul a futballvilág, és ez sokaknak fájni fog

A PSG kapusa, Keylor Navas fogja a fejét a Bajnokok Ligája nyári fináléjában - talán az utolsóban
A PSG kapusa, Keylor Navas fogja a fejét a Bajnokok Ligája nyári fináléjában - talán az utolsóban   -   Szerzői jogok  Miguel A. Lopes/AP
Betűméret Aa Aa

Évek óta érett, mégis óriásit robbant a leggazdagabb európai futballklubok vasárnap esti bejelentése, miszerint új kupasorozattal váltanák ki a Bajnokok Ligáját, ebben pedig az alapítóknak bérelt helye lenne. Az európai szövetség tajtékzik és már az idei Európa Bajnokságról kitiltaná az érintett játékosokat, a nemzeti bajnokságok kizárással fenyegetik a csapatokat, a szurkolók jó része csalódott és fel van háborodva. Mégis, minden bizonnyal a labdarúgás jövője bontakozik ki a szemünk előtt.

FRISSÍTÉS

A Szuperliga mind a hat angol klubja a hatalmas szurkolói nyomás és a bajnokságból való kizárás veszélye miatt kedd este úgy döntött, hogy mégsem vesz részt a versenysorozatban. Az alábbi cikkben a tervezett szakításhoz vezető gazdasági okokról és a Szuperliga ötletére érkezett reakciókról olvashat, a visszalépésről szóló információkat és a legfrissebb híreket pedig itt találja:

„Nem gondoltuk volna, hogy kígyók vannak közöttünk, de már tudjuk" - így kommentálta az Európai Labdarúgó-szövetség elnöke, Aleksander Ceferin a hírt, hogy a legnagyobb európai klubok új nemzetközi versenysorozatot hoznak létre Szuperliga néven. A sportdiplomata kapzsiságtól vezérelt, szégyenteljes kezdeményezésnek, a labdarúgás szerelmesei arculköpésének nevezte a Szuperligát.

A válaszként tervezett konkrét szankciókat tekintve elmondta, hogy az új kupához csatlakozó klubokat minél korábban kizárnák a Bajnokok Ligájából (sokat nincs is értelme várniuk, ha minden a tervek szerint alakul, a résztvevők a következő szezonban már amúgy sem indulnának), sőt, a a csapatok játékosait a hazájuk színeiben sem engednék pályára lépni a nemzetközi tornákon, már az idei Európa Bajnokságon sem.

Ceferin a legjobban Andrea Agnellire, a Juventus elnökére akadt ki, aki pénteken még az Európai Klubszövetség elnökeként megállapodott az UEFÁ-val a Bajnokok Ligája átalakításáról, vasárnap viszont már ő is ott volt a Szuperliga bejelentői között. Vele kapcsolatban így fogalmazott az UEFA elnöke:

Még soha senkit nem láttam, aki ennyit hazudott volna.
Richard Juilliart/AP
Aleksander Ceferin, az UEFA elnökeRichard Juilliart/AP

Rengeteg pénz, és még annál is több

Az UEFA felháborodása nem meglepő. Jelenleg az európai szövetség irányítja a klubfutball legjövedelmezőbb szeletét, a nemzetközi kupasorozatokat. Ha a legnépszerűbb klubcsapatok otthagyják a Bajnokok Ligáját és az Európa Ligát, azzal az európai szövetség bevételei nagy részét elveszítené, és befolyása is rengeteget csökkenne.

A nagy klubok évek, évtizedek óta igyekeznek kedvezőbb feltételeket kicsikarni a szövetségtől, arra hivatkozva, hogy a legtöbb nézőt az ő mérkőzéseik érdeklik, így a például televíziós közvetítési díjakból származó bevételek jó része is őket kell, hogy illesse. Pontosabban, a klubok úgy érzik, hogy bár a pénzt ők keresik meg, azt az UEFA egyrészt lefölözi, másrészt jó részét más kluboknak osztja ki. Eközben pedig egyáltalán nincs befolyásuk a kupák lebonyolítási rendszerére.

A Szuperligában mindez másképp lenne. A klubok maguk alakítják ki a szabályokat, és a pénzt is ők zsebelnék be - a Marca szerint háromszor annyit, mint a Bajnokok Ligájából, a sorozat győztese akár 400 millió eurót is kaphat. Emellett egyébként a kisebb klubok támogatását is fenn akarnák tartani, a résztvevők a tervek szerint 10 milliárd eurót invesztálnának egy szolidaritási alapba, amiből 23 éven keresztül a gyengébb csapatoknak, sőt, az amatőr futballnak is juthat pénz.

A Szuperliga tervezett felépítése

Az új sorozat augusztusban indulna, 20 résztvevővel. Ezek közül 15 csapat állandó tag lenne, tehát nem tudna kiesni a ligából. 12 csapat neve már ismert: Spanyolországból a Barcelona, a Real Madrid és az Atlético Madrid, Olaszországból az AC Milan, a Juventus és az Internazionale, Angliából pedig a Manchester City, a Manchester United, a Liverpool, a Chelsea, a Tottenham és az Arsenal csatlakozik a ligához. A maradék három „alapító" a remények szerint a Dortmund, a Bayern München és a PSG lenne.

A fennmaradó öt csapat helye már nem lenne biztos minden évben, az viszont még nem ismert, hogy pontosan mi alapján, mely klubokat válogatnák be. Jelen állás szerint olyan európai nagycsapatok, mint a nemrég még BL-elődöntős Ajax, az egyre erősebb és három magyart foglalkoztató Lipcse, vagy éppen a Sevilla, a Roma, a Leicester és a Porto maximum ezekre a helyekre pályázhatnának. Vagy ezekre sem.

A 20 csapatot két tízfős csoportba osztanák, melyekben oda-visszavágók lennének. Ezután egyenes kieséses szakasz jönne a két csoport dobogósaival, és a 4-5. helyezettek helyosztó meccseinek győzteseivel. A Bajnokok Ligájában jelenleg 13 mérkőzést játszanak a döntőig menetelők, a Szuperligában egy szezon 18-25 meccsből állna.

A több pénzre pedig égető szüksége van a leggazdagabb európai kluboknak. 11 alapító (a Liverpool kivételével) már nyilvánosságra hozta a 2019-20-as üzleti évre vonatkozó éves beszámolóját. Ebből az látszik, hogy összesen 1,2 milliárd fontnyi adósságot halmoztak fel ezen időszak alatt, aminek ráadásul csak az utolsó három hónapját érintette a koronavírus-járvány. A klubok teljes adósságállománya pedig nagyjából 7,4 milliárd fontra rúg.

Az európai csúcsfutballban ma már elképesztő pénzek vannak (hogy miért, arról itt olvashat bővebben), a legjobb játékosok átigazolására időnként eurószázmilliókat (vagyis forinttízmilliárdokat) költenek a klubok, sok sztár heti fizetése meghaladja a százmillió forintot.

Eközben, ahogy arra Kele János a 24.hu-n felhívja a figyelmet, a Bajnokok Ligája nézettsége az elmúlt években csökkent, a közvetítési jogdíjak valószínűleg már nehezen lennének növelhetők a jelenlegi keretek között. Az adósságfinanszírozás pedig enélkül borzasztó nehéz lenne, főleg a járvány közepén, lehetetlen helyzetbe hozva, vagy esetleg az adófizetők pénztárcájára bízva például a csőd szélén táncoló Barcelonát.

A Szuperliga anyagi alapja eközben stabilnak tűnik, azt már most lehet tudni, hogy a JP Morgan pénzintézet eurómilliárdokkal száll be a finanszírozásba. A Real Madrid és a Szuperliga elnöke, Florentino Perez egy keddi interjúban ki is jelentette, hogy azért volt szükség gyorsan tető alá hozni az új sorozatot, mert a koronavírus-járvány közepette a klubok nehéz helyzetbe kerültek.

Odavész a futball lelke?

A legtöbb szurkolót azonban egyáltalán nem érdeklik a hasonló üzleti problémák. A Szuperligával kapcsolatban az általános reakció a csalódottság-undor-felháborodás háromszögben mozog, és nemcsak azon klubok szimpatizánsai körében, amelyek „kimaradnak a buliból", hanem az alapítók táborában is.

Sokan úgy érzik, hogy a Szuperligával végleg a pénz győzött a labdarúgásban, az igazságos verseny, a helyi közösségekkel való kapcsolat és a labdarúgáshoz kötődő egyéb értékek pedig végleg elvesztek. A harag jelentős része a nagy klubok külföldi tulajdonosai felé irányul. Sokan úgy érzik, hogy a Chelsea-t birtokló orosz oligarcha, Roman Abramovics, a Manchester Cityt tulajdonló Manszúr sejk (aki az Egyesült Arab Emírségek kormányfőhelyettese), vagy éppen a Manchester United és a Liverpool mögött álló amerikai üzletemberek nem a sport szépsége miatt költenek a labdarúgásra, hanem kizárólag befektetési lehetőségként tekintenek milliárdok kedvenc sportágára.

Saját gyűjtés
Tipikus szurkolói reakciók az alapítók hivatalos Facebook-oldalairólSaját gyűjtés

Az igazságtalanság is sok szurkolónak fáj - sportszempontokkal nagyon nehezen igazolható például az, hogy a BL-ben már évek óta nem játszó, jelenleg az angol bajnokság kilencedik helyén álló Arsenal ott lesz a Szuperliga biztos résztvevői között, miközben sokkal jobb formában lévő klubok kimaradnak. A helyzet azonban az, hogy a döntés itt tényleg nem a sportról szól. Hanem arról, hogy jelenleg például a dobogóért küzdő, szintén londoni West Hamnek 2,5 millió követője van Facebookon, az Arsenalnak pedig 37 millió.

Európában ugyan helyi szinten rengeteg csapat fontos, Magyarországon is sokan örülnek például annak, ha a Ferencváros BL-meccseket játszhat, a globális piacon, amelyben az európaival szemben még bőven van növekedési potenciál, ezek a klubok egyáltalán nem érdekesek. A közvetítői díjakat a tulajdonosok - legalábbis reményeik szerint - akkor tudják maximálni, ha a legnépszerűbb csapatok játszanak egymással, a lehető leggyakrabban. A Szuperliga pedig éppen ezt hivatott bebiztosítani.