NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Könnyen összedőlő épületekben lakik a bukarestiek egy része

Könnyen összedőlő épületekben lakik a bukarestiek egy része
Szerzői jogok euronews
Írta: Julian GOMEZEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Bármikor jöhet egy nagy földrengés, ami összedönthet házakat a román fővárosban. Egy szakértő szerint akár nyolcezren is meghalhatnak, ha ez bekövetkezik. A hatóságok még csak most kezdtek mocorogni az ügyben.

**A földrengéseknek leginkább kitett uniós főváros Bukarest. Hogyan lehet megvédeni sérülékeny, régi épületeit? A válaszokért az Unreported Europe stábja a román fővárosba utazott. **

Ennek a bukaresti épületnek a lakói egy különleges dobozt kaptak a helyi hatóságoktól. Túlélőcsomagot földrengés esetére.

**Asaad Hussein: **

"Szerintem ez víz… még több víz… itt van egy síp… ezek kötözőszerek…"

**Violeta Hussein: **

... "és egy maszk, amit Covid ellen is használhatunk..."

**Asaad Hussein: 
**

"Igen, ez pedig egy rádió. "

Ez az 1934-es épület egyike a legsérülékenyebbeknek Bukarestben, amelyet a földrengéseknek leginkább kitett uniós fővárosnak tartanak. Ha egy 6-os erősségű földrengés lenne itt, akkor ezek a lakások csaknem biztos, hogy összeomlanának szakértők szerint. Violeta és Asaad már 21 éve azon próbálkoznak, hogy megerősítsék az épületet. Néhány munkálat elkezdődött, de sosem fejeződött be. Egyre több a rossz tapasztalt.

"Egyszer volt egy kicsit nagyobb földrengés, mint a többi" - meséli Violeta Hussein. "Éjszaka történt. Az 5. és 6. emeletről mi, valamint a körülöttünk lévő épületekből a tulajdonosok lerohantak az utcára a hálóruháikban. Ez valóban megtörtént velünk.”

Több száz hasonlóan magas kockázatú épület van a román fővárosban. Piros pöttyök jelölik őket a térképen. Egy városi földrajzkutató, Bogdan Suditu civil szervezete, a "Make Better" fejlesztette ki ezt az online térképet a legsérülékenyebb helyszínekről. Némelyik épület elhagyatott, de több lakott közülük. Mind extrém veszélyesek.

”Ez a legöregebb pirossal jelölt épület" - mondja. "A 19. század végén épült. Több földrengést is átélt: 1940-ben, 1977-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1991-ben és 1994-ben.”

Az 1977-es földrengés gondolatára még mindig összerázkódnak a bukarestiek. 7,2-es erősségű volt, legalább 1600 ember halt meg miatta és mintegy 33 ezer épület elpusztult vagy károsodott benne. Azóta kevés teljes strukturális felújítást végeztek.

"A 317, magas kockázatúként azonosított épületben több mint nyolcezer ember él" - mondja Suditu, aki nem csak a civil szervezet társalapítója, hanem a Bukaresi Egyetemen is oktat. "Szóval ha az 1977 márciusihoz hasonló földrengés bekövetkezne, akkor legalább nyolcezer emberáldozattal számolhatnánk."

Ahogy az idő múlik, az aggódó tulajdonosok és bérlők egyre inkább úgy érzik: nincsnek biztonságban és tehetetlenek.

Forráshiány, bürokratikus akadályok, politikai csatározások, korrupciós vádak és bonyolult jogi problémák miatt stagnál a helyzet.

"Jelenleg nincsenek sem technikai, sem jogi megoldásaink, de nincs pénz vagy általános akarat sem arra, hogy előtérbe helyezzék ezeknek az épületeknek a megmentését és a lakók megvédését."

A Fejlesztési Minisztérium képviselői nem akartak velünk találkozni, hogy beszéljünk ezekről a vádakról. A Bukaresti Városházán a magas kockázatú épületek hivatalának újonnan kinevezett igazgatója azt mondta nekünk: aktívan tárgyalnak megoldásokról a kormánnyal, az Európai Unióval és nemzetközi bankokkal. Állítása szerint éppen most kezdtek 15 új konszolidációs projektbe.

"Először a Nemzeti Örökségvédelmi Intézettel, a Műszaki Egyetemmel, az Építészek Rendjével kezdtünk megbeszéléseket, azokkal a szakértőkkel, akikkel ki tudunk dolgozni egy stratégiát" - mondja Edmund Niculusca. 

Mivel nincsenek látható távolságban hatékony rövidtávú megoldások, minden szem a Nemzeti Szeizmológiai Intézetre szegeződik. Szakértők valós idejű adatokkal követik a szeizmikus aktivitást, országszerte nyolc megfigyelőállomásról. Senki nem képes előrejelezni, mikor fogja a következő nagy földrengés sújtani a fővárost – mondja az igazgató. De le tudják modellezni, mi történne utána.

"Van egy speciális software-ünk, amely felmér egy adott földrengést" - magyarázza Constantin Ionescu. "Addigra már mindegyik szeizmikus állomás tudja, hogy esemény van. Fel tudjuk mérni, milyen erősen érezték a földrengést a városban. A rengések gyorsulásának rátája az épületek alapjaira tevődik át. Ezen paraméterek alapján pontosan meg tudjuk mondani, milyen hatással lesz ez az adott épületre.”

A tűzoltók, mentőszolgálatok és önkéntesek, mivel tudatában vannak Bukarest sérülékenységének, ennek megfelelően tréningeznek. Ez a civil szervezet 20 kutyát képez ki arra, hogy túlélőket találjanak a romok alatt.

Ezeket a kutyákat nemrégiben már bevetették egy albániai földerengés után, és készen állnak, ha szükség van rájuk.

"Főleg azon aggódunk, hogy mi van, ha az önkénteseinket is betemeti a földrengés - különben ez számukra csak egy ugyanolyan nap terepen" - vélekedik Vlad Popescu, a Clubul Caini Utilitari kutyakiképzője. "Az önkéntesek és a kiképzők számára ez egy jó kihívás lehet arra, hogy képesek legyünkm magunkat egybent tartani lelkileg. Mivel a legtöbb dolog, amit látni fogunk, hozzánk közelálló, ezért érzelmileg érinteni fog bennünket. De remélhetőleg a gyakorlatban is meg tudjuk majd valósítani azt, amit éveken át gyakoroltunk.”

Ez az épület annak példája, hogy el lehet kerülni a legrosszabb forgatókönyvet, és hogy léteznek megelőző megoldások. Miután súlyosan megrongálódott az 1977-es földrengésben, teljesen megerősítették kívülről és a szerkezetét is acélt tartalmazó betonnal.

A tulajdonosok lakásméretük arányában fizettek – négyzetméterenként mintegy 500 eurót. Cristina azután vette meg ezt a lakást, hogy a konszolidációs munkálatokat elvégezték.

"Mielőtt megvettük a lakást, végeztünk néhány tesztet" - vallja be Cristina Iordache. "Idehívtunk egy építési mérnököt, aki mindent megnézett. Megkérdeztük a konszolidációs céget, hogyan csinálták. Belenéztünk a papírokba. És csak ezután döntöttük el, hogy megvásároljuk a lakást. És igen, biztonságban érezzük magunkat. Amióta itt élünk, még csak egy földrengés volt. És egyáltalán nem volt olyan vészes."

Remélhetőleg ez a példa elterjed majd. Egyes szakértők szerint ugyanis Románia 8 és fél millió lakóegységének több mint 35 százaléka elhanyagolt állapotban van.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

No comment: árvíz Bihar megyében

Már több mint 3 millió áldozatot szedett a járvány a világon

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül