Szlovénia július elsejétől veszi át az unió elnökségét. Egyesek attól tartanak, hogy Janša megkeserítheti a hat hónapot. „Fennáll a kár kockázata, de ez inkább Szlovénia jó hírnevének, mintsem az uniónak fog ártani” – mondják mások.
HIRDETÉSA harmadik kormányfői mandátumát töltő Janez Janšát a jugoszláv rendszerváltás előtti disszidensként zárták börtönbe. Huszonöt évvel később, a már független Szlovénia miniszterelnökeként kenőpénz elfogadásáért került a rácsok mögé. Szenvedélyesen gyűlöli az őt bíráló újságírókat, magyar segítséggel hozzá hű, „alternatív világnézetet” felkínáló médiabirodalmat épít. Janšát Európa új Orbánjának, politikai stílusa miatt – a leköszönt amerikai elnök után – szlovén Donaldnak nevezik.
„Soha nem leszünk a legnagyobbak. Soha nem leszünk a legerősebbek. De mi lehetünk a legjobbak” – ezt mondta Janez Janša szlovén miniszterelnök 2006. június 24-én, a szlovén államiság kikiáltásának 15. évfordulóján. A kormányfő mindenáron a figyelem középpontjába akart kerülni. Ezt Janez Drnovšek akkori államfővel is letisztázta.
Ünnepi beszéde hatásos volt. Lenyűgözte az embereket. Janša mondatait az év idézetének választották. A miniszterelnök a maribori Večer napilap díját a következő év januárjában vette át a főszerkesztőtől.
„Janša átmásolta Blair beszédét” – írta azonban a ljubljanai Mladina két évvel a beszéd elhangzása után.
„Soha nem leszünk a legnagyobbak. Talán soha nem leszünk a legerősebbek. De mi lehetünk a legjobbak” („We’ll never be the biggest. We’ll probably never be the strongest. But we can be the best”) – ezt mondta szó szerint Blair kilenc évvel Janša előtt.
A ljubljanai napilap mondatról mondatra hasonlította össze a szlovén kormányfő ünnepi felszólalását Tony Blairnek még 1997-ben, a Munkáspárt brightoni kongresszusán elmondott mozgósító beszédével, és a három mondaton kívül is nagyfokú azonosságot fedezett fel. Más tollával ékeskedett, „politikai plágium” – állapította meg a Mladina.
A miniszterelnök beszéde tartalmaz néhány hasonlónak tűnő mondatot, de államférfiak gondolatai és kifejezései hasonlíthatnak egymásra – írta a botrány után hivatala, amely azonban a „szellemi tulajdon elsajátítását” eltúlzottnak találta.
A sors fintora, hogy az akkor már jobboldali Janša egy baloldali politikus gondolataival élt.
Janšának ez volt az első kormányfői mandátuma, pályafutása azonban egészen máshonnan indult.
Szélsőbalból erős jobbszélre
Az 1958-ban, katolikus családban született Janša fiút Ivannak keresztelték, de zsenge gyermekkora óta Janeznek hívták. Mindkét név magyar megfelelője a János, de a Janez „szlovénesebben” hangzik. Apja a német megszállókkal együttműködő „domobranok” tagja volt, de fiatal korára való tekintettel megúszta a kommunisták megtorlását a háború után.
Fia ennek ellenére már 17 éves korában, 1975-ben csatlakozott a Kommunista Szövetséghez, és rövid idő alatt ifjúsági tagozatának egyik vezetője lett.
Janez a Ljubljanai Egyetemen végzett honvédelmi tanulmányokat. Diplomájával a szlovén tagköztársaság védelmi titkárságán, azaz minisztériumában helyezkedett el. „Vörös csillagot viselt” – utalt rá a már idézett Mladina.
Miután azonban baloldali nézetek alapján bírálta az úgynevezett önvédelmi rendszert, 1983-ban kirúgták a pártból, és fellebbezését sem fogadták el.
Disszidensi évek
Ez egybeesett első, kritikus hangvételű írásaival, amelyben a Jugoszláv Néphadsereg feladatait bírálta. A cikkek a Mladinában jelentek meg, amely akkor még a Szlovén Ifjúsági Szövetség hetilapja volt.
Emiatt 1984-ben meghiúsították újraválasztását, 1985-ben pedig útlevelét is bevonták. Janšát és társait a jugoszláv titkosszolgálat figyelte. Állami intézményekben ezek után már nem tudott elhelyezkedni: 1985 és 1986 között több mint 250 állásra jelentkezett. Noha a követelményeknek megfelelt, sehová sem vették fel.
Ezekben az években számítógépes programokat írt, hegymászókat vezetett, és abból élt meg.
A fokozatos liberalizmus jóvoltából azonban 1986-ban újra cikkeket jelentethetett meg, amelyekben a demokrácia állapotát bírálta, és felvetette a nemzeti szuverenitás kérdését.
A 80-as évek derekán a szlovén pacifista mozgalom prominens személyiségévé nőtte ki magát.
HIRDETÉSA Szlovén Szocialista Ifjúság elnöki tisztségére 1988 tavaszán pályázott. Programjában kezdeményezte, hogy a szervezet függetlenítse magát a kommunista párttól. Ebben az időszakban aktív részese volt a jugoszláv és a szlovén alkotmánymódosításról folytatott vitáknak.
Az állam ellensége
Hadititkot képező katonai dokumentumok birtoklásáért 1988. május 31-én Janšát – két Mladinás kollégájával és egy állítólagos szivárogtató szlovén őrmesterrel együtt – letartóztatták. A szlovén helyett a hadsereg hivatalos, szerbhorvát nyelvén lefolytatott hadbírósági tárgyaláson ügyvédek nem képviselhették a vádlottakat. Janšát másfél évre ítélték.
A per tömegek kormányellenes tiltakozásait, és a demokratizálódás folyamatát váltotta ki. Létrejött az emberi jogok védelmi bizottsága, amelyhez hetek alatt több mint százezren csatlakoztak.
Janša utóbb Milan Kučant, a későbbi szlovén államfőt vádolta meg azzal, hogy engedett a Jugoszláv Néphadsereg követelésének, és engedélyezte őrizetbe vételét.
Slavoj Žižek filozófus, akkoriban a Mladina szerkesztője azt állította: Janšát a hadsereg ellenes cikkek ürügyén tartóztatták le azzal a céllal, hogy megakadályozzák politikai tisztségvállalását.
HIRDETÉSJanša végül nagyjából hat hónapot töltött a rácsok mögött. Röviddel szabadulása után a Demokracija nevű politikai hetilap főszerkesztője lett, és ezt a tisztségét parlamenti megválasztásáig, 1990 májusáig megőrizte.
Az első szlovén ellenzéki párt, a Szlovén Demokrata Szövetség alapító tagja volt 1989-ban. Kezdetben a mozgalom alelnöke, majd elnöke volt. Az első szabad választásokon, 1990-ben ő lett Szlovénia első védelmi minisztere, és ebben a tisztségében a belügyminiszterrel együtt a jugoszláv hadsereg elleni fellépés egyik fő stratégája.
Pártja két évvel később egy liberális és egy konzervatív szárnyra szakadt. Ő a szociáldemokrata irányzathoz csatlakozott, aminek 1993 májusa óta az elnöke. A pártot ma Szlovén Demokrata Pártnak nevezik.
Janez Drnovšek kormányfő 1994-ben hivatali visszaélés ürügyén menesztette védelmi miniszterét, miután katonák letartóztattak egy rendőrt. Ezek után az SZDP (szlovén rövidítésben: SDS) távozott a koalícióból, Janša hívei pedig tiltakozásba kezdtek. A Mladina később egyenesen azt állította, hogy Janša puccsot forralt.
Ellenzékben
Az 1996-os választásoktól, amelyen pártja a harmadik helyet szerezte meg, Janša ellenzékbe szorult.
HIRDETÉSNézetei gyökeresen megváltoztak. Politikai extrémizmussal és radikális fordulattal vádolták. Még egykori disszidens társa, Spomenka Hribar is azt mondta róla, hogy kampányai összeesküvés-elméletekre hajaznak, a nemzeti érzések hangsúlyozása pedig meghaladja az észszerűség határait. Rudi Rizman szociológus Janša retorikáját a demagógiához közel álló radikális populizmusnak nevezte. Bírálói szerint Janša semmiben sem különbözik Európa más, szélsőséges populista, nacionalista és idegengyűlölő vezetőitől. Élesen támadott másokat, kivált a volt jugoszláv tagállamokból származó „idegeneket”, és a „kommunistákat”.
Janša politikai személyiségének megértéséhez hasznos adalék lehet egy, a múlt század 90-es éveiből származó megnyilvánulása – írta a Magyar Narancsban megjelent cikkében Borut Mekina, a Mladina munkatársa. Janša a Lövészárkok c. könyvében beszámol arról az esetről, amikor egy barátjával túrára indult a szlovén Alpokban, s fölfelé kapaszkodva a megosztott, kétpólusú szlovén politikai térről cseréltek eszmét, s arról, hogyan lehetne ezeket az ellentéteket meghaladni. Ám ekkor váratlanul vihar tört rájuk. Az életük hajszálon függött, épp hogy megmenekültek.
Ezekben a válságos percekben beléhasított, hogy merre vezet a cselekvés útja: „A felismerés, hogy az asztalt le kell takarítani, vagy a régi termést be kell takarítani, és a gyomot ki kell irtani, mielőtt az új magokat elvetjük, e pillanatban világos jelenésként tűnt fel előttem a szlovén égen.” Afelől pedig, hogy Janša szótárában ki a régi termés és a gyom, akit irtani kell, kitépni, felégetni, szemernyi kétségünk sincs Szlovéniában. Ezek a lények igazából nem a bírálói, már nem is az ellenségei; nem is emberek. Ők a „kommunisták”, „az átmentett erők” – áll Janša könyvében, miközben ő maga is az volt, pártjában pedig hemzsegnek a volt kommunisták.
A 2004-es választási kampányban azonban már mérsékelte hangnemét.
Háromszor volt miniszterelnök
Első kormányfői megbízatása alatt – 2004 és 2008 között – Szlovénia az uniós tagságot ünnepelte. A bankok azonban eladósodtak, túlhitelezték a magánszektort. A gazdasági fejlődés fenntarthatatlanná vált.
HIRDETÉSMegbízatásának vége felé azzal vádolták, hogy maga alá próbálja rendelni a szlovén médiát.
Három héttel a parlamenti választások előtt, 2008. szeptember 1-jén az YLE, a finn köztévé oknyomozó riportjábanazzal vádolta Janšát, hogy kenőpénzt fogadott el egy jobbára finn állami tulajdonban levő fegyvergyártól, a Patriától. Janša bizonyítékokat követelt, és azt állította, hogy az ügyet baloldali érzületű szlovén újságírók robbantották ki. A finn kormányt diplomáciai eszközökkel arra próbálta rávenni, hogy avatkozzon be az YLE szerkesztési politikájába, ami nemzetközi tiltakozást váltott ki.
2008 után pártja újra ellenzékbe szorult, 2011 decemberében azonban a második helyet szerezte meg a választásokon. Miután a győztes Pozitív Szlovénia nem tudott kormánytöbbséget felmutatni, egy koalíció Janšát javasolta miniszterelnöknek. Második mandátuma azonban csak egy évig tartott, 2012-2013-ban. A Szlovénián is végig söprő világválság nyomán több hullámban követelték a lemondását.
Ő azt állította: a „régi rendszer” hívei támadják.
Eközben a szlovén korrupcióellenes bizottság 2013 januárjában zárult vizsgálata megállapította, hogy Janša és politikai vetélytársa módszeresen és folyamatosan törvényt szegett nem hiteles vagyonnyilatkozataikkal. Janša tulajdonában egy olyan ingatlant azonosítottak, amit részben egy állami pályázatokat elnyerő vállalkozó finanszírozott, bankszámláján pedig 210 ezer, ismeretlen forrásból származó eurót találtak, ami jóval meghaladta bevételeiből és megtakarításaiból származó jövedelmét.
HIRDETÉSA jelentés nyilvánosságra kerülése után Janša pártját felszólították, haladéktalanul nevezzen meg új miniszterelnököt. Az SDS azonban elengedte a füle mellett a követelést. Ezek után Janša kormánya bizalmi szavazáson bukott el a parlamentben.
Janša visszahúzódott pártfeladatai ellátására.
Újra börtönben
Egy ljubljanai bíróság azonban 2013 nyarán kiderítette, hogy Janša és két társa 2 millió eurós jutalékot kapott a még 2008-ban megszellőztetett, fegyvervásárláshoz köthető Patria-ügyben. A megvesztegetett Janšát két évre, társait egyenként 22 hónapra ítélte a bíróság. Az igazságügyi miniszter az ítélethirdetés másnapján azt mondta: a jogerős ítélet kihirdetésééig Janšát megilleti az ártatlanság vélelme. Borut Pahor államfő ezzel szemben kiállt az igazságszolgáltatás függetlensége mellett, és azt mondta: a döntést tiszteletben kell tartani.
Miután a szlovén Alkotmánybíróság is elvetette fellebbezését, Janša 3000 híve kíséretében, 2014 júniusában bevonult a kis ország legnagyobb börtönébe, a Dobba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung más másnap a vádlott jogainak megsértésről írt. Janšát még az év decemberében ideiglenesen szabadon bocsátották, majd 2015 áprilisában végleg felmentették.
A 2018-as választásokon már parlamenti jelöltként indult, Šarec kormányfő lemondása után pedig, 2020 márciusa óta harmadik mandátumában irányítja a szlovén kabinetet. Pártja, az SDS a szavazatok csaknem 25 százalékával 25 helyet szerzett a 90 tagú törvényhozásban.
HIRDETÉSJanša és Orbán egymásra, a magyar médiabefektetők pedig Szlovéniára és Észak-Macedóniára találnak
„Köszönjük, hogy megvédte Európát!” – így hálálkodott Janša a magyar miniszterelnöknek, aki 2018-ban pártja kongresszusának díszvendége volt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy barátja újbóli hatalomra kerülésének az útját egyengesse. Sikerrel.
Janšát harmadik kormányfői megbízatásának elnyerése óta Európa új Orbánjának nevezik, aki "híven tükrözi magyar kollégájának szélsőséges politikáját".
Janša és Orbán barátságának gyakorlati hozadéka is volt.
A Necenzurirano nevű szlovén tényfeltáró portál 2020 februárjában két cikkben már rendőrségi nyomozásra hivatkozva tárt fel részleteket magyar médiabefektetők gyanús szlovéniai ügyleteiről. Megállapításait a 24.hu ültette át magyarra. Ezek szerint:
• 2018 augusztusa óta legalább 4 millió euró került át magyar cégektől Szlovéniába, azt megelőzően pedig 2,4 millió euró;
HIRDETÉS• a 4 millió euróból 1,5 millió euró olyan szlovén médiacégeknél maradt, mint a Nova TV24.si vagy Nova Hiša, amelyek SDS-közeli cégek és a pártpropaganda részei;
• a tranzakciók kulcsfigurái Schatz Péter és Adamik Ágnes, akik korábban együtt dolgoztak az MTVA-nál;
• a szlovén lap szerint a pénz a Mészáros Lőrinchez is köthető építőipari cégtől, a Belfry Zrt.-től, a Habony Árpád nevével fémjelzett V4NA hírügynökségtől és a magyar Riposttól származik;
• a maradék 2,5 millió euró Szlovéniából továbbment Észak-Macedóniába, méghozzá Schatz Péter szlovén folyószámlájáról, és arra használták, hogy a jobboldali ellenzéki párt, a VMRO-DPMNE médiáját támogassák vele;
• a fideszes pénzekkel megtámogatott észak-macedón ellenzéki média rendszeresen és élesen támadta az országa NATO-tagsága mellett érvelő Zoran Zaev miniszterelnököt;
HIRDETÉS• a magyar miniszterelnök többször is kiállt a VMRO-DPMNE mellett, amelynek elnöke, Nikola Gruevszki éppen Magyarországon talált menedékre;
• a VMRO-DPMNE-t nemcsak Orbán Viktor támogatja, hanem Vlagyimir Putyin is, ezért a Necenzurirano szerint az ügyletek mögött orosz támogatás és orosz pénzek is állhatnak; főleg, hogy újságírók már 2017-ben figyelmeztettek arra, hogy az orosz titkosszolgálat Nyugat-ellenes propagandát terjeszt Észak-Macedóniában.
A legalább 4 millió euró a magyar Belfry révén érkezett Szlovéniába 2018 augusztusa óta – ezt állította a Necenzurirano következő cikkében. A gyakorlatilag ismeretlen és maroknyi alkalmazottal működő cég sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon. A G7 becslése szerint legalább 60 milliárdos állami megrendelést kaptak az egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett Belfry-cégek, amelyek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak. A szlovén újságírók szerint a Belfry nagylelkűen hirdet az SDS-hez közeli tévében, és rajta kívül a Magyar Villamos Művek. A hirdetésekkel nyújtanak biztos bevételt a Janša- vagy párthű médiumnak.
Az Európai Parlament négy tagja – Kati Piri, Tanja Fajon, Tonino Picula és Andreas Schieder – nem sokkal később, még februárban azt kérdezte az Európai Bizottságtól, hogy vajon Magyarország ezzel beavatkozik-e a demokratikus folyamatokba a Balkánon.
A 2020 novemberi parlamenti, a „Magyar beavatkozás a szlovén és az észak-macedón médiába” címmel megtartott vitán Věra Jourová bizottsági alelnöke azt mondta: „... a média tulajdonosi viszonyait és a lehetséges illegális médiakoncentrációkat illetően nagyobb transzparenciára van szükség”.
HIRDETÉSA magyar születésű szocáldemokrata holland EP-képviselő, Kati Piri ennél is tovább ment, amikor kijelentette: nem meglepő, hogy magyar vezetők szlovén segítséggel olyan nemzetközi beavatkozási rendszert építettek ki, amely eurómilliókat öntött Janša- és Gruevszki-párti médiaszervezetekbe. „Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy Orbán durva propaganda-kísérletei Szlovéniában és Észak-Macedóniában csak a jéghegy csúcsát jelentik. Mindegy, hogy Brüsszelben, Ljubljanában vagy Szkopjéban, Orbánnak egyetlen célja van: hogy aláássa az Európai Uniót a saját céljai érdekében” – mondta.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője mindezt visszautasítva azzal érvelt, hogy a cégek csupán a profitszerzés érdekében fektettek pénzt a médiába.
Lehet, hogy ez kidobott pénz, mert a BIRN (Balkan Investigative Reporting Network) által megrendelt kutatásban vizsgálták a magyar tulajdonú médiavállalatokhoz köthető, „Orbán-médiaként” azonosított weblapok tartalmát. Az elemzés szerint a nem az „Orbán-médiához” tartozó lapok olvasói sokkal aktívabbak a közösségi médiában, több visszajelzést adnak a tartalomra, mint az „Orbán-média” olvasói. Ez azt jelenti az elemzés szerint, hogy az embereket Szlovéniában, Észak-Macedóniában és Magyarországon is kevésbé érdekli az, amit az Orbán Viktorhoz köthető média mond nekik.
Mini Trump, Twitto marsall
Janša hatalomra kerülését vagy hatalmon maradását tehát áttételesen részben a szegényebb magyar adófizetők finanszírozzák. Az egy főre eső tavalyi magyar GDP ugyanis a Világbank adatai szerint 16,7 ezer dollár volt szemben a szlovén csaknem 26 ezer dollárral.
Ő eközben vasmarokkal irányítja az SDS-t csaknem három évtizede. A már idézett Borut Mekina szerint Janšának és a pártjának sok a közös vonása az egykori jugoszláv állampárttal. A vezért és az ideológiát a tagoknak gondolkodás nélkül kell követniük. Janša a párton belüli kritikát nem tűri, a szövetségeseknek időről időre bizonyítaniuk kell hűségüket.
HIRDETÉSA pártban az utódokról sem feledkeztek meg. A tisztségviselők – Janšával az élen – jól fizetett állásokban gondoskodtak hozzátartozóikról, fiaikról és lányaikról – írta a Mladina Janša klánja című cikkében.
A pártvezér politikai stílusát a Der Spiegel Trumpéhoz hasonlította, és Janšát a szlovén Donaldnak nevezte el. Christian Mihr, a Reporters Without Borders in Germany elnöke mini Trumpnak becézi, amiért hozzá hasonlóan megvetéssel beszél az újságírókról, miközben rajong tengerentúli eszményképéért. Ebben valószínűleg nem kis szerepet játszott, hogy Donald Trump harmadik felesége, a first lady Melania szlovén származású, és Melanija Knavsként született a jugoszláviai Novo Mestoban.
Egy biztos: Janša elsőként és egyetlenként tette közzé 2020. november 4-én, az elnökválasztás másnapján, hogy Donald Trump még négy évig a hivatalában marad, holott Biden győzelme csak három nappal később volt biztos.
Trumppal kapcsolja össze a Twitter iránti lázas kötődésen túl az is, hogy a leköszönt amerikai elnök „impeachment” eljárásához hasonló alkotmányos visszahívási eljárás megindítását kezdeményezték a szlovén kormányfő ellen is. A fő indok, hogy Szlovénia nem hívta le az összes neki járó Pfizer-BioNtech oltást, továbbá a felsorolt médiaügyek mellett az állami hírügynökség kivéreztetése, valamint az ügyészség elleni kormányzati politikai támadások.
„Magyarország és Szlovénia között az a különbség, hogy Orbán sosem támadja személyesen az őt bíráló újságírókat” – hangoztatta Florian Bieber. „Ezzel szemben Janša folyamatosan ekézi őket a Twitteren” – tette hozzá a grazi egyetem professzora. Egy humorista emiatt Twitto marsall szerepében játszotta el Janšát (Tito marsallra, a néhai jugoszláv államfő katonai címére utalva). A szlovén kormányfő arra törekszik, hogy a hozzá hű média párhuzamos világát alakítsa ki, amely „alternatív világnézetet” kínál – mondta Bieber a DW-nek.
HIRDETÉS„Szlovénia semmivel sem tartozik Brüsszelnek”
„Ha eléggé gyakran ismételgeted a hazugságot, igazsággá változik” – firkálja egy kislány Banksy stílusában a falra. Janša átiratában azonban azt üzente a grazi Kleine Zeitung szerkesztőségének: „Ha eléggé gyakran ismételgeted a hazugságot, újságírássá változik”
Janša folytatja a szabad sajtó elleni támadását – reagált Guy Verhofstadt. Vajon az Európai Bizottság léphet, mielőtt Szlovénia átveszi az EU-elnökséget, majd Lengyelország és Magyarország után a harmadik antidemokratikus erővé léphet elő? – kérdezi a liberális belga EP-képviselő.
Az Európai Parlament március végén személyesen próbálta meghallgatni a szlovén miniszterelnököt. Az előzetes megállapodással összhangban 15 percet kapott arra, hogy személyesen válaszoljon a szlovén médiumok elleni támadásokért kapott bírálatokra.
Janša ehelyett egy videót akart lejátszani. Az elnöklő holland liberális Sophie in 't Veld azt válaszolta: erre egyrészt műszaki okok miatt nincs lehetőség, másrészt videók megtekintése nem a megbeszélt eljárás része.
Janša bosszúsan cenzúrával vádolta 't Veldet, és nem sokkal később tüntetőleg kilépett a meghallgatásból.
HIRDETÉSAz általa vetítésre tervezett, egyébként 16 perces, tehát a rendelkezésére álló időnél egy perccel hosszabb videóból mindenki kiderítheti: válaszolt-e a szlovén kormányfő arra a kérdésre, miért akarja megcsonkítani az ellenzék tevékenységéről is beszámoló szlovén hírügynökség költségvetését.
„Szlovénia semmivel sem tartozik Brüsszelnek” – üzente Dacian Cioloș liberális román EP-képviselőnek, majd később hozzátette, hogy a jólétben született, túlfizetett bürokraták nem prédikálhatnak a szabadságról és demokráciáról, és nem cenzúrázhatnak. Ezt nem engedtük meg Miloševićnek, és nem fogjuk megengedni sem 't Veldnek, sem Cioloșnak – tweetelte Janša.
Ilyen csatározásra egy kormányfő és az EP-képviselői között ritkán van példa.
Az uniós illetékesek leplezett idegességgel készülnek július 1-re, amikor Szlovénia hat hónapra másodszor veszi át az EU-elnökséget, bár sietve leszögezik, hogy a gyakorlatban egy kormányfőnek nincs nagy befolyása az elnökségre.
„A legrosszabb esetben lelassíthatja a folyamatokat, és mételyezheti a légkört” – mondja Eric Maurice, a Robert Schuman Alapítvány kutatója.
HIRDETÉS„Fennáll a kár kockázata, de ez inkább Szlovénia jó hírnevének, mintsem az uniónak fog ártani” – véli egy brüsszeli diplomata.