rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Többszáz éves érmék segíthetnek megfejteni a világ egyik legrégebbi gyilkosságát

Egy 1693-ban Jemenben vert érme, egy 1652-es Oak Tree Shilling Massachusettsből és egy spanyol félreálos érme
Egy 1693-ban Jemenben vert érme, egy 1652-es Oak Tree Shilling Massachusettsből és egy spanyol félreálos érme   -   Szerzői jogok  Steven Senne/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Brutális kalóztámadás a 17. század végén, hajtóvadászat, pénzmosás és letelepedés - erről árulkodnak a most megtalált érmék.

A világ egyik legrégibb titokzatos gyilkossági ügyét segíthet megoldani egy maroknyi 17. századi arab ezüstérme, amelyekből egyet New Englandban találtak egy Rhode Island-i szedd magad-földön.

A történet főhőse egy rettegett angol kalóz, aki a világ egyik legkeresettebb bűnözője lett, miután kirabolt egy hajót, amelyen muzulmán zarándokok tartottak haza Mekkából Indiába, majd rabszolgakereskedőnek adta ki magát, és így sikerült eltűnnie üldözői elől – idézi az Associated Press beszámolóját az MTI.

Jim Bailey amatőr történész, aki fémdetektorral találta meg az első 17. századi arab érmét egy middletowni mezőn, elmondta, hogy csaknem tökéletes bűntényre derült fény a lelet segítségével. A többszáz éves érmék magyarázhatják meg, hogyan tudott eltűnni Henry Every kalózkapitány az üldözői elől.

1695. szeptember 7-én Every hajója, a Fancy megtámadta és elfoglalta az akkori világ egyik leghatalmasabb embere, Aurangzeb indiai uralkodó hajóját, a Gandzsi-i-Szavait, amely nemcsak zarándokokat szállított, hanem több tízmillió dollár értékű arany- és ezüstérmét is.

A feljegyzések szerint Every kalózai megkínozták és megölték a zarándokokat, és megerőszakolták a hajó fedélzetén lévő nőket, majd a korabeli kalózparadicsomba, a Bahamákra szöktek. A rémtett híre azonban gyorsan elterjedt, és III. Vilmos angol király az indiai uralkodó és a Kelet-indiai Társaság nyomására óriási vérdíjat tűzött ki a kalózok fejére.

Mint Bailey felidézte, elkezdődött a világ első nagy hajtóvadászata: mindenki Everyt és bandáját kereste.

Mindeddig azonban csak annyi derült ki, hogy Every valószínűleg Írországba hajózott 1696-ban, ahol nyoma veszett. Bailey szerint azonban a most előkerült ezüstérmék azt igazolják, hogy a kalóznak és bandájának sikerült az amerikai gyarmatokra szöknie, és ott a zsákmányból fedezték napi kiadásaikat.

Az első érmét 2014-ben találták a middletowni Sweet Berry Farmon. Ez a hely már korábban felkeltette Bailey kíváncsiságát, mivel 2012-ben gyarmati érméket, egy 18. századi cipőcsatot és puskagolyókat talált ott.

A mezőt fémdetektorral kutatták át, és így került elő az első arab ezüstérme. A gondos vizsgálat megállapította, hogy az érmét 1693-ban Jemenben verték.

Steven Senne/Copyright 2021The Associated Press. All rights reserved
Jim Bailey antropológus és amatőr történész munka közben Rhode Islanden 2021. március 11-énSteven Senne/Copyright 2021The Associated Press. All rights reserved

Mindeddig 15 további arab érme került elő ugyanabból a korszakból, tíz Massacuhettsből, három Rhode Islandról és kettő Connecticutból. Egy érmét Észak-Karolinában is találtak, ahol a kalóz emberei először szállhattak partra.

Sarah Sportman connecticuti régész szerint a kalóz emberei közül voltak, akik letelepedtek és beilleszkedtek New Englandben. Erre utal az is, hogy az egyik érmét 2018-ban egy 17. századi egykori farm területén találták meg.

A régész szerint az egész a pénzmosáshoz hasonlítható. Bár hajmeresztőnek tűnik, Everynek sikerült elhitetnie magáról, hogy rabszolgakereskedő, ami az 1690-es évek New Englandjében már ismert foglalkozásnak számított. A Bahamákra tartva még meg is állt a francia Réunion szigetnél, hogy beszerezzen néhány fekete rabszolgát, és ezzel igazolja történetét.

Ködös feljegyzések szólnak egy Sea Flower nevű hajóról, amelyet a kalózok a Fancy elsüllyesztése után használtak, és amely a keleti partvidéken hajózott. A hajó 1696-ban csaknem négy tucatnyi rabszolgával futott be Newportba, amely a 18. századra az észak-amerikai rabszolgakereskedelem egyik legforgalmasabb kikötőjévé vált.

Az antropológus végzettségű, gyakorlott régész Bailey szerint sok dokumentum utal arra, hogy az amerikai gyarmaton kalózok is megvethették a lábukat.

A kutató az Amerikai Numizmatikai Társaság folyóiratában publikálta kutatási eredményeit.