Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Covid világszerte lesújt a prostitúcióra is

Access to the comments Kommentek
Írta: Székely Ferenc
Mexikói prostituált HIV-szűrésre vár 2020. december 20-án
Mexikói prostituált HIV-szűrésre vár 2020. december 20-án   -   Szerzői jogok  MTI/EPA-EFE/Mario Guzmán

FIGYELEM - Felnőtteknek szóló tartalom következik!

A Covid19-járvány világszerte feltárta a szociális támogatási rendszerek egyenlőtlenségét, és napvilágra hozta az egyes szakmák sérülékenységeinek megdöbbentő különbségeit. Annak ellenére, hogy a szexmunkásokat éppúgy sújtja a járvány, mint bárki mást, őket világszerte kizárják a kormányzati segélyprogramokból, sőt, gyakran az egészségügyi szolgáltatásokból is. A szexmunkás közösségek ezért új stratégiákat dolgoznak ki „a legősibb szakma” védelmében. Ehhez szinte a nulláról kell újrakezdeniük küzdelmeiket a jogegyenlőségért.

A bevándorlók helyzete a legdrámaibb

Különösen a migráns szexmunkások (hispán, afrikai, ázsiai lányok és asszonyok) kerültek végveszélybe, akiknek legtöbbje egyedül él, de gyermeket nevel, és akiknek rasszizmussal és nyelvi akadályokkal is számolni kell az ügyintézés során. Világszerte retteghetnek attól is, hogy ha kérelemmel fordulnak a hatóságokhoz, annak kitoloncolás vagy a munkaengedély bevonása lehet a vége. Ha viszont illegálisan próbálnak tovább dolgozni, annak még súlyosabb következményei lehetnek. A férfiprostituáltak szociális esélyei is kilátástalanok.

A szexmunkások nemzetközi szervezete (NSWP) folyamatosan bombázza az ENSZ-t és a kormányzatokat, hogy tartsák tiszteletben ennek a szakmának a jogait is. Figyelmeztetnek, hogy az érintettek gyakorlatilag minden jövedelmüket elveszítették, és megnőtt az ellenük irányuló kényszerítés és szexuális erőszak veszélye. A nyilvánosházak lezárásával fizikai védelmük is lecsökkent. Hangsúlyozzák, hogy halmozott veszély fenyegeti a prostitúcióra kényszerített gyermekeket és fiatalkorúakat.

Az NSWP követelései közül a legfontosabb az, hogy a szexmunkásokat ne zárják ki a Covid-segélyprogramokból, és semmi szín alatt ne sújtsák hátrányok a bevándorló prostituáltakat, így például ne legyenek kizárhatók az egészségügyi programokból sem. Sürgetik, hogy a hatóságok fordítsanak fokozott figyelmet a szexmunkások gyermekeire is.

A kép világszerte rideg, nagyon kevés kivétellel

A hatóságok lépései országonként eltérők, de többnyire korlátozók. Mexikóban a városi szegénység sokakat szorít vagy kerget vissza a prostitúcióba, de ennek egészségügyi feltételeit nem biztosítja senki. Az érdekvédelmi szervezet olyan diplomás nőkről is tud, akiket munkahelyük elvesztése kényszerít az utcára.

Aggodalomra ad okot, hogy még Norvégiából is érkeztek jelentések a szexmunkások nyílt üldözéséről, letartóztatásokról, bírságolásokról, sőt kiutasításokról is.

Mint beszámoltunk róla, Hollandiában dühöt és tüntetést váltott ki a szexmunkások körében, hogy Rutte miniszterelnöknek még egy nagyobb enyhítés esetén sem akaródzik a nyilvánosházak megnyitása, míg a masszázsszalonokkal vagy konditermekkel jóval engedékenyebb.

Elli Kanellopoulo, a görög szexmunkások szóvivője szerint az ország prostitúciós ipara olyan csapásokat szenvedett, hogy az érintett nők az ínség szélére kerültek. Mivel alig 10 százalékuk rendelkezett hivatalos munkaengedéllyel, a többség kizuhant a szociális hálóból, és fenyeget az utcai prostitúció viharos visszatérése, annak minden súlyos következményével (drogkereskedelem, erőszakos bűnözés, szexcsempészet).

Érdekes kivétel Banglades, ahol széles körben kezdték beoltani a nagyobb nyilvánosházak dolgozóit, és a segélyekből is részesülhetnek. De még olyan tájakon is, mint az elmaradottnak ismert Ugandában is ráébredtek arra, hogy a szexmunkásokat a kiemelt kockázatú csoportba kell sorolni és gondoskodni kell beoltásukról. Ebben szerepet játszanak az ország drámai tapasztalatai a nemi úton terjedő fertőzésekről.

Az alábbi videó széles körképet nyújt az iparág romos állapotáról szerte a világon.

A Covid19 romba döntötte a szexipart

Mi a helyzet Amerikában?

A szexiparról eddig az volt a feltételezés, hogy állja a gazdasági kríziseket és a recessziót.” – mondja Caty Simon, egy szexmunkásoknak szóló amerikai honlap szerzője. „Nagyobb hullámzások alkalmával még nőtt is a forgalom, mert sok frusztrált férfi így keresett magának enyhülést. Most viszont egy olyan csapás érkezett, ami az alapokat támadta meg, vagyis a szabad testi kapcsolatokat.

Amerikai orvosok és kutatók már tavaly májusban rámutattak arra_,_ hogy a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjáról van szó, aminek teljes jövedelmi skálája veszélybe került. Közülük igen sokan drogfüggők vagy lelkibetegek, és potenciális célpontjai a legdurvább erőszaknak, ezért veszélyeztetettségük halmozódik.

A vírusválság előtt a turizmustól nagyban függő Nevada volt az egyetlen állam, ahol még engedélyezett volt a fizetős nyilvánosház, de a vírusválság óta ott is tabu lett a szex-szolgáltatás. A legális bordélyokat már csaknem egy éve bezárták, így a szexmunkások alacsony bevételű alternatívákra szorultak, mint például az online randevúk vagy a kizárólag társasági (no-sex) kísérő-szolgálatok. Az engedélyes prostituáltak legtöbbje magánvállalkozóként volt bejegyezve, így reménytelenül igényeltek munkanélküli ellátásokat a járvány kitörésekor. Emiatt sokan arra kényszerülnek, hogy illegálisan kínáljanak szexet, ami viszont a lehető legrosszabb és legveszélyesebb megoldás.

A közismert nevükön „bordello”-ként működő nyilvánosházak elvileg nem egyeztethetők össze a távolságtartás követelményével, de tulajdonosaik szerint kellő védőintézkedésekkel ez megoldható. Hivatkoznak a masszázs- és tetoválószalonok vagy a fogorvosok példájára, akik működhetnek, noha szintén fizikai kapcsolatba kerülnek klienseikkel.

Alice Little csatába megy

Mivel eddig nem találtak megértésre az állam törvényhozásánál, tavaly decemberben egy Alice Little nevű szexmunkás pert jegyzett be Steve Sisolak kormányzó ellen. Beadványában hivatkozott a Fehér Ház politikájára is, ami Amerika fokozatos újra nyitását célozza. A demokrata párti kormányzó viszont legalább májusig fenn akarja tartani a bordélyokat sújtó korlátozásokat, és csak akkor enged, ha a fertőzés nem terjed tovább.

Alice Little a Carson City-i Moonlite Bunny (Holdfény Nyuszi) nevű bordélyházban dolgozott és tavaly tavasszal még bizakodó hangú online tanácsadásban tájékoztatta az ügyfeleket.

Alice tanácsai a nyilvánosházakról és az alkudozásról

A zárlat feloldását követelők érvei között szerepel, hogy az államban engedéllyel működő 20 bordély alkalmazottai rendszeresen átesnek a nemi úton terjedő betegségek ellenőrzésén, a bevándorló szexmunkások munkakártyáját pedig maga az FBI állítja ki.

A nevadai nyilvánosházak csak hét megyében működhetnek, ezért külön személyszállító iparág jött létre, ami a pénzes turistákat a vidéki bordellókba, és onnan vissza szállították őket. A lezárások ezeket a vállalkozásokat is a tönk szélére juttatták.

Alice jelenleg már csak virtuális randevúkat, webkamerás élményeket és X besorolású tartalmakat működtet. A bordélyházak újra nyitása szerinte a személyes kockázat elfogadható formája, mint például az utazás. „Ha viseled a maszkot, ha a lányok Covid-teszteket végeznek, mielőtt a tanyára jönnek, akkor szerintem biztonságosan is lehet csinálni.

A Renótól 20 mérföldre eső Mustang Ranch jelenleg az egyetlen bordélyház, amely kínál hölgytársaságot, kihasználva még létező escort-engedélyét. A licenc lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a tanyáról nőket vigyenek magukkal – de csakis no-sex együttlétre. A találka előtt megmérik a hölgyek hőmérsékletét, maszkot viselnek. A kapcsolati háló követése érdekében az ügyfeleknek előre rögzíteni kell a randi tervezett helyszínét, általában valamelyik vendéglőt vagy szállodát. Jelenleg mindössze 30 nő vállalja, hogy ily módon szerezzen jövedelmet.