A probléma megoldását az újrafeldolgozás még nem kiépült infrastruktúrája, valamint a forrás- és az összefogás hiánya hátráltatja.
Több balkáni ország folyóit is beszennyezi az illegális hulladéktelepek szemete. A komplex problémának Julián López Gomez és stábja nézett utána.
Ez egykor folyó volt. Ma már lebegő szeméttelep is. Ez a rengeteg hulladék illegális szeméttelepekről mosódik a Drina-folyóba itt, Bosznia-Hercegovinában és mellékfolyóiba Szerbiában és Montenegróban. A sodródó szemetet egy törékeny lebegő korlát állítja meg közel Višegrad városához.
Dejan Furtula boszniai környezetvédelmi aktivista már több mint egy évtizede vizsgálja az ökológiai katasztrófát.
“Ennek a helyzetnek hatalmas hatása van a helyi biodiverzitásra. A mikroműanyagok azokba a halakba kerülnek, amelyeket megeszünk. Mivel itt nincsenek újrafeldolgozó infrastruktúrák, a szemetet egyszerűen elégetik az önkormányzati létesítményben. A lakosok pedig kénytelenek belélegezni azokat a gázokat, amelyek közben keletkeznek” – mondta a iišegradi Eko Centar aktivistája.
Miután éjszaka esett az eső, visszatérünk ugyanarra a helyszínre.
A megbízhatatlan lebegő korlátok ismét összeomlottak – január óta már másodjára.
A szemét szabadon sodródik tovább.
“Ez egy hűtő, vagy valami olyasmi" - mutatja Dejan Furtula. "Tegnap hat vagy hét hűtő úszott a vízen. Mivel a korlát átszakadt, ezért csak egy van, a többit valószínűleg elvitte a sodrás a vízerőmű felé. Minden évben ugyanezzel a helyzettel szembesülünk.”
Egy második korlátot állítottak fel két kilométerrel lejjebb, hogy a szemét sodródása ne akadályozza a helyi vízierőmű működését. Évente 6-8 ezer köbméter lebegő hulladékot gyűjtenek itt be.
“Olyan sok a szemét, hogy kénytelenek voltunk egy új tisztogató egységet felállítani. Ezek a műveletek évente – attól függ, melyik év - 25 ezer-100 ezer euróba kerülnek nekünk” - mondja Darko Frganja, a He Na Drini hidroelektromos gát környezetvédelmi osztályának vezetője.
A környezetvédők elítélik, hogy ez a helyzet már 25 éve fennáll, és hogy az érintett országok nem tesznek sokkal többet egymás hibáztatásánál.
“Mit vár az érintett országok politikusaitól?” – kérdezte Julián López Gomez, az Euronews tudósítója.
“Azt várom tőlük, hogy tegyenek többet. Tavaly volt itt Višegradon egy találkozó a montenegrói, szerb és bosnyák környezetvédelmi miniszterek között. De semmi sem történt. Csaknem két év telt el, és megint ugyanott vagyunk. Úgy vélem, jobban kéne törődniük az egészségünkkel és az emberekkel, akik itt élnek” – válaszolta Dejan Furtula.
Eljuttatjuk az üzenetet a Boszniai Szerb Köztársaság kormányának, a Bosznia-Hercegovinát alkotó két politikai entitás egyikének. Amikor a környezetvédelmi miniszterhelyettes, Svjetlana Radusin megnézi a felvételeinket, a regionális együttműködés hiányát hibáztatja és forráshiányra hivatkozik.
“Lehetővé kéne tenni, hogy az emberek rendesen kezelhessék a szemetet arra alkalmas eszközökkel. Egyes becslések szerint a területünk mindössze 60-70 százalékán van megfelelő infrastruktúra arra, hogy felelősen kezeljék a műanyag szemetet. Valóban növelnünk kell a szervezett szemétgyűjtés lefedettségét Bosznia-Hercegovinában.”
A helyzet hasonlóan kritikus a szerb határnál is. Egy aktivistával találkozunk a Lim-folyón, amely a Drina-folyó egyik mellékága. Siniša Lakovics vadvízi evezéseket szervez a folyó ezen szakaszán, de egy ideje már inkább a tisztításával foglalkozik.
“Ez valóban regionális probléma. Erre bizonyítékot is találtunk abban a mintegy 12 ezer köbméter lebegő szemétben, amelyet nemrégiben összeszedtünk. Ezen a labdán a montenegrói futballszövetség jele van a válogatott csapatuk játékosainak aláírásaival. Ha nem állítjuk meg, ez a labda továbbsodródott volna a szerbiai Lim-folyón át a boszniai Drina-folyóig, majd a Seva-folyóba, végül pedig a belgrádi Dunában köthetett volna ki.”
15 kilométerrel feljebb Siniša megmutatja nekünk, honnét ered ez a környezetvédelmi rémálom.
Ez a legnagyobb illegális szemétlerakóhely a környéken, de nem az egyetlen.
A helyi civil szervezetek becslése szerint két montenegrói, két szerbiai és egy bosnyák önkormányzatnak vannak illegális hulladéklerakói a Lim-folyónál. “Szerintem a pénzbüntetés eredményekhez vezetne. Ha mindenkit megbüntetnének, aki szemetel, az növelné a tudatosságot a problémával kapcsolatban. Az emberek megértenék, hogy ezt nem csupán önmagunkért tesszük, hanem a gyerekeink és unokáink jövőjéért is.”
Belgrádban a szerb környezetvédelmi miniszterrel, Irena Vujoviccsal találkozunk. Elismeri, hogy sürgősen ellenőrizni kéne az illegális szeméttelepeket, és megígéri, hogy felgyorsítják a tisztítási műveleteket… ugyanakkor azt állítja, több időre van szükségük ahhoz, hogy valódi megoldást találjanak a problémákra.
“Idén Szerbiában elkezdjük a szemét-újrafeldolgozó központok tervezését az ország nyolc régiójában. Ennek a finanszírozására a kölcsönöket már folyósították, és a papírmunka is intenzíven készül.”
Miközben a hatékony megoldásokra várnak, az itt élők csapdába esve érzik magukat.
Gyerekként Edita Slatina gyakran jött le a Lim-folyóhoz szüleivel hétvégente. A most 28 éves pénzügyi tanácsadó azt mondja, elszomorítja, amikor idehozza a fiát.
“Szeretném, ha ez a hely a fiam számára is emlékezetes lenne" -vallja be. "Szeretném, ha hétvégente eljöhetne ide, hogy úszhasson itt, hogy horgászhasson a nagyapjával. Meg kell ezt valósítanunk. Mielőbbi megoldásra lenne szükségünk.”