rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nem csökkent a különbség a gazdagok és a szegények jövedelme közt Magyarországon az elmúlt tíz évben

Ételosztásra várakozók a budapesti Blaha Lujza téren 2018. októberében
Ételosztásra várakozók a budapesti Blaha Lujza téren 2018. októberében   -   Szerzői jogok  Pablo Gorondi/AP
Betűméret Aa Aa

A magyar lakosság jövedelmeinek koncentrációja az elmúlt 10 év alatt a gazdasági növekedés ellenére nem változott - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdai közleményéből.

A leggazdagabb tíz százaléké a csaknem 25 %

Magyarországon a leggazdagabb 10 százalék rendelkezik lakosság összjövedelmének közel negyedével. A legfelső 30 százalék pedig az összjövedelem felével. Így volt ez 2010-ben is, és nem változott 2019-re.

A legalsó tizedbe tartozó háztartások a jövedelmek csupán 3 százalékát, az alsó 30 százalékba tartozók pedig 14 százalékát birtokolták - ismertette a GKI.

A gazdaságkutató szerint a valóságban még rosszabb a helyzet, hiszen a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, a külföldi bevételek például nem minden esetben látszanak.

Az ország több mint ötöde a létminimum alatt

Mindez azt jelenti, hogy még a gazdasági növekedés csúcspontján is több mint 2 millió magyar állampolgár a létminimumot jelentő havi 101 ezer forint (vagy egy gyermekes családok esetében fejenként havi 81 ezer forint) alatti jövedelemmel rendelkezett - összegezték.

A GKI felhívta a figyelmet arra is, hogy míg 2010 óta a bérek nominálisan közel 100 százalékot, addig a nyugdíjak csupán 33 százalékot nőttek, a szociális juttatások pedig szinte semmit nem emelkedtek. Ezek legtöbbje a mindenkori minimálnyugdíjhoz van kötve, amely 2010 óta változatlanul 28 500 forint - tették hozzá.

Rosszabb helyzetben, mint az uniós átlag

Az Intrum követeléskezelő vállalat novemberi felmérése szerint az európai válaszadók 35%-a jelezte, hogy csökkentek a bevételei, míg a magyarok között 41% volt ez az arány. A vállalat tavaly ősszel 24 európai országban 24 000 embert kérdezett meg arról, hogyan változtak az anyagi viszonyaik a COVID19 járvánnyal és az azt követő gazdasági válsággal összefüggésben. Egész Európában a legalacsonyabb jövedelműek bevételei csökkentek a legnagyobb mértékben. 67-ről 71%-ra nőtt ugyanakkor azok aránya, akik vésztartalékot képeztek.