Ismét Ankarában járt a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki legutóbb decemberben tárgyalt ott gazdasági együttműködésről. Akkor és ezúttal is üzent Brüsszelnek.
HIRDETÉSA török egészségügyi miniszter szívesen fogadná Magyarország szakmai és tudományos együttműködését az egyik török fejlesztésű koronavírus elleni vakcina klinikai tesztjében.
A többi között erről volt szó a magyar külgazdasági és külügyminiszter ankarai tárgyalásain. Szijjártó Péter legutóbb decemberben járt Törökországban, hogy gazdasági és politikai együttműködésről tárgyaljon. Ezúttal az egészségügyi miniszterrel, Fahrettin Kocával is megbeszélést folytatott, ahol felmerült, hogy magyar szakemberek is beszállhatnának az egyik ottani, koronavírus elleni oltóanyag tesztelésének harmadik fázisába.
Törökországban összesen 16 féle vakcinát fejlesztenek az új típusú koronavírus ellen, ezek közül egynek a klinikai tesztje zajlik. Szijjártó Péter azt hangsúlyozta, hogy a felkínált együttműködés lehetőséget nyújt a magyar szakemberek számára a vakcina alaposabb vizsgálatára, így annak eldöntésére is, hogy Magyarországon biztonsággal alkalmazható-e. Miután nem világos, hogy a már forgalomban lévő oltóanyagok meddig nyújtanak védettséget, szerinte években kell gondolkodni, és ehhez mérten kell gondoskodni a vakcinakészletről.
A magyar diplomácia vezetője megjegyezte, hogy "a korábban Nyugaton lesajnált orosz vagy kínai oltóanyagok kapcsán ma már Nyugat-Európában is egyre inkább támogató, de legalábbis várakozó álláspontot foglalnak el."
Kétségtelen tény, hogy a vakcinahelyzet a magyar kormány igyekezetét igazolja, amennyiben a korábban elutasított orosz Szputnyik V iránt egyre nagyobb az érdeklődés világszerte, főleg, miután kiderült, hogy a Pfizer-BioNtech és az AstraZeneca nem tud lépést tartani az igényekkel. Az is jelentősen növelte az orosz vakcina iránti bizalmat, hogy a világ egyik legelismertebb orvosi szaklapjában, a Lancetben megjelent tanulmány szerint a Szputnyik V 91,6 százalékos hatékonyságú.
Európában nincs, Oroszországban van
Miközben az uniós vakcinabeszerzést egyre több kritika éri, az Európai Bizottság elnöke magyarázkodásra is kényszerült a szállítmányok elégtelensége és késése miatt, Oroszország és Kína milliós tételben szállítaná saját vakcináját bárhova, ahol csak engedélyezik. Legutóbb Irán jelentette be, hogy elkezdi oltani a lakosságot a Szputnyik V-vel. A kedden indult kampány népszerűsítésére az államfő, Haszan Róhani is közölte, hogy beoltatja magát az orosz vakcinával. Eközben több európai ország is tárgyalásba bocsátkozott vakcina-ügyben Moszkvával.
Az Európai Unió ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást még korábban, hogy a minden egyes tagállam által jóváhagyott uniós vakcinaprogram mellett a kormányok maguk is tárgyalhatnak olyan gyártókkal, amelyekkel az Unió vezetése nem, de ha szerződést kötnek, vállalniuk kell a felelősséget az oltóanyagért. Vagyis a felelősség nem a gyártót, hanem az adott ország kormányát terheli. Magyarország eddig egymillió ember beoltására elég orosz vakcinát rendelt, ezt több részletben, három hónap alatt szállítják. Az első szállítmány múlt héten megérkezett.
A vakcinahelyzet feledteti a politikai ellentéteket
A járványügyi korlátozások miatt egyre súlyosabb gazdasági válság, az ezt kísérő növekvő elégedetlenség és az új típusú koronavírus mutánsainak terjedése első számú prioritássá teszi az uniós vezetés számára a lakosság mielőbbi beoltását. Olyannyira, hogy ez felülírja a diplomáciai feszültségeket is. Így például az orosz ellenzéki vezér, Alekszej Navalnij letartóztatását majd elítélését követő nemzetközi tiltakozás, szankciókkal fenyegetés ellenére még a német kancellár is hajlandó lenne Oroszországból vásárolni oltóanyagot, ha azt az európai gyógyszerügyi hatóság engedélyezi. A magyar kormány eddig erősen vitatott keleti orientációjának visszásságát is feledteti, hogy vakcina-ügyben - eddig úgy néz ki - jó lóra tett. Annál is inkább, mert a nyugati oltóanyagok tömeggyártásának felzárkózásáig a nyugat-európai államok is arra kényszerülnek, hogy felfüggesszék emberi jogi és a demokratikus intézményrendszert illető kifogásaik hangoztatását a vakcinaszerződések érdekében.
Arról már nem is beszélve, amit a WHO főigazgatója egyre indulatosabban vet a fejlett országok vezetésének és a vakcinagyártóknak a szemére, hogy tudniillik egyáltalán nem törődnek azzal, mennyi oltóanyag jut a szegény országokba. Az ő érdekükben indított nemzetközi vakcinabeszerzési program, a COVAX egyelőre esélytelen a gazdag államok uralta versenyfutásban. Eddig összesen 2,3 millió adag oltóanyagot kötött le a WHO és Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (Gavi) vezette szervezet.
Az emberek nehezebben felejtenek
Az oltási kampány kezdete óta több kutatás is vizsgálta a lakosság oltási hajlandóságát. Magyarországon egyértelmű a bizalmatlanság. A lakosság több mint harmada nem szívesen oltatná be magát, az orosz vagy a kínai vakcinával pedig még annyian sem. Egy nemzetközi felmérés eredménye azt mutatja, hogy az oltással kapcsolatos bizalom egyenes arányban van az adott ország kormánya iránti lakossági bizalommal. Egy friss magyar közvélemény-kutatás eredménye szerint Magyarországon az oltáshoz szükséges regisztrációt is gyanakvás övezi. Az Idea Intézet január második felében készített felméréséből az derül ki, hogy még a kormánypárti szavazók körében is erős a hezitálás, hogy jelentkezzenek-e. **Habár a kormánypártok támogatóinak jó része (41%) már regisztrált az oltásra, vagy tervezi, hogy ezt hamarosan megteszi (24%), a Fidesz-KDNP támogatói körében relatíve magasnak mondható azoknak az aránya (19%), akik nem regisztráltak, vagy több hónapja tartó kormányzati kampány után se döntötték el (16%), hogy megadják-e adataikat a koronavirus.gov.hu oldalon. "**Összességében a választókorú népesség mintegy negyede (26%) saját bevallása szerint már regisztrált, és 18% tervezi az oltásra való jelentkezést. A döntést eddig nem hozók aránya 17%."
(Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2021. január 22 – január 26. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,2 százalékpont.)