rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Meghosszabbíthatják maguknak a korlátozásokat azok, akik nem kérik az oltást

euronews_icons_loading
Kondor Marianna ápoló megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban 2021. január 17-én.
Kondor Marianna ápoló megkapja a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházban 2021. január 17-én.   -   Szerzői jogok  Balázs Attila/MTI
Betűméret Aa Aa

A koronavírus elleni oltási program előbb-utóbb a korlátozások fokozatos feloldásához fog vezetni. A nagy kérdés az, hogy az országhatárok vagy a vendéglátóhelyek mindenki számára kinyílnak majd, vagy csak azoknak, akik megkapták a vakcinát.

A Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint észszerű indok alapján különbséget lehet majd tenni a beoltottak és a beoltatlanok között, de ha például az összes étterem úgy dönt, hogy csak oltási bizonyítvánnyal engedi be a vendégeket, az felvethet jogi aggályokat.

„Egy dolog biztos, hogy azokhoz a közszolgáltatásokhoz, amelyek alapvető fontosságúak mindannyiunk számára, mindenkinek biztosítani kell a hozzáférést, függetlenül attól, hogy be vannak oltva, vagy nincsenek. Ilyen a közösségi közlekedés, az egészségügyi szolgáltatások, az oktatás" - mondta Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg is vannak magáncégek által alkotott szabályok, amelyek hasonlítanak a vakcinaútlevél követeléséhez:

„Gondoljunk például arra, hogy a vírushelyzettől függetlenül is lehetnek olyan éttermek, ahol dresscode van, mondjuk csak nyakkendőben vagy kosztümben lehet belépni. Ezeknek a korlátozásoknak mindig az egyenlő bánásmód mércéjének kell megfelelni. Olyat például tilos mondani, hogy ebbe az étterembe romák nem léphetnek be" - magyarázta Asbóth Márton, aki szerint a társadalom csak egy részét érintő korlátozásokat mindig egyesével kell megvizsgálni, hogy jogszerűek-e.

A lakosság többségének nem tetszenének a szelektív korlátozások

Az Opinio Euronewsnak készített felmérése alapján a 16 és 59 év közötti magyarok majdnem 60 százaléka ellenzi, hogy bizonyos tevékenységeket csak oltási bizonyítvány felmutatásával lehessen végezni a jövőben.

Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint azonban korlátozó intézkedéseket attól függetlenül is bevezethetnek, hogy azok a társadalomnak tetszenek-e, vagy sem:

„Az elmúlt lassan egy év tanulsága az, hogy mindenféle korlátozást meg lehet hozni, mindenféle korlátozást le lehet nyomni a társadalmak torkán. Én arra számítanék, hogyha megpróbálkoznak ilyen korlátozásokkal, akkor alapvetően infrastruktúra nem lesz arra, hogy ezek megtartását ellenőrizzék" - mondta Ceglédi, aki úgy véli, hogy ha lesznek is szelektív intézkedések, sokan próbálnak majd kiskapukat keresni ezek kijátszására.

A nyájimmunitással mindenki jól járna

Az Opinio felméréséből az is kiderül, hogy az emberek harmada már nem tartja megbízható forrásnak a tudományos élet szereplőit. Kende Anna szociálpszichológus szerint nem meglepő, hogy az emberek elvesznek a hírek tengerében:

„A közösségi médiából tényleg áramlik felénk mindenféle információ ezzel kapcsolatban. A bizonytalanság teljesen érthető, és nem kell azt gondolni, hogy intelligencia kérdése lenne az, hogy valaki biztos vagy bizonytalan az oltásban."

A szakértő arra számít, hogy ahogy egyre több embert oltanak be, csökkenni fog az oltásokkal szembeni bizalmatlanság. Ceglédi Zoltán szintén úgy véli, hogy a példának pozitív hatása lehet - ha az ember azt látja, hogy a szomszédját már beoltották, és semmi baja, ő is szívesebben megy majd el az oltópontra.

A szabályozással kapcsolatos dilemmákat véglegesen a nyájimmunitás elérése oldhatná fel. Ha elég embert sikerülne beoltani a koronavírus ellen, az a társadalom azon tagjait is védené, akik nem tudják, vagy nem hajlandók beoltatni magukat.