A francia, a holland és a svéd halálozási adatok is jobbak a magyarnál lakosságarányosan.
A magyar egészségügy több európai országnál is jobban teljesített a járványban, mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában. Ám az általa példaként említett országok között több olyan is van, ahol lakosságarányosan kevesebb áldozata volt a járványnak, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy azokat az első hullám súlyosabban érintette.
"A magyar egészségügy olyan országoknál bizonyult eredményesebbnek, mint például Belgium, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Svédország, Franciaország. De ebben az összefüggésben a siker szót nem szabad említeni" - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban a magyarországi koronavírus-áldozatok száma hivatkozva.
Lakosságarányosan azonban Franciaországban, Hollandiában és Svédországban is kevesebb áldozata volt a járványnak, mint Magyarországon. Ha pedig csak a második hullám adatait vesszük figyelembe, akkor a felsoroltak közül tulajdonképpen egyedül csak Belgiumban volt olyan magas halálozási arány, mint Magyarországon.
Az Oxfordi Egyetem Our World in Data oldalán elérhető grafikon azt mutatja, hogy a felsorolt országok közül háromban volt alacsonyabb az áldozatok száma lakosságarányban, annak ellenére, hogy mindhárom országban már tavasszal is súlyos áldozatokkal járt a járvány.
Egy másik grafikonjuk napi bontásban mutatja a lakosságarányos adatokat. Ezen az is látszik, hogy ősszel egyedül Belgiumban volt Magyarországhoz hasonlóan rossz a helyzet, most pedig az Egyesült Királyságban romlik drasztikusan.
A regisztrált fertőzöttek számához viszonyítva az említett országok közül Olaszországban a legmagasabb a halálos áldozatok aránya, Magyarország a második. Ebből a szempontból aránylag kicsi az egyes országok között a különbség, főleg tavaszihoz képest.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az adatok nem feltétlenül az egészségügyi rendszer teljesítményét tükrözik. A halálozási arány számos tényező miatt lehet magas, például, mert kevesebb fertőzöttről szereznek tudomást a hatóságok. Attól is függ, hogy milyen arányban kapják el a betegséget veszélyeztetett korú emberek, vagy krónikus betegségben szenvedők. Fontos faktor az is, hogy egy beteg mikor kerül kórházba: van, aki csak akkor jut el, mikor már nem lehet megmenteni az életét. A statisztikák elkészítésének módja is okozhat különbségeket, Belgiumban például az kavart komoly vitát még tavasszal, hogy az idősotthonokban elhunytakat automatikusan Covid19 áldozatnak tüntették fel, tesztelés nélkül.