A legeredményesebb magyar női olimpikon két nappal a születésnapja előtt regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra.
HIRDETÉSSzombaton ünnepli 100. születésnapját a legidősebb élő olimpiai bajnok, Keleti Ágnes.
Az 1921. január 9-én, Budapesten Klein Ágnes néven anyakönyvezett zsidó származású tornásznőnél egyetlen magyar sportolónő sem szerzett több olimpiai érmet, „alapító tagja” az ötszörös bajnokok „klubjának” (amelyhez később Egerszegi Krisztina és Kozák Danuta csatlakozott).
A 2004-ben a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett Keleti Ágnes stílszerűen a Nemzeti Torna Egyletben kezdte sportolói karrierjét, mielőtt 18 évesen bemutatkozhatott a magyar válogatottban.
Ha csak a tornaszerekkel kellett volna megküzdenie, nyílegyenes lehetett volna az útja a világversenyeken aratott győzelmekig, közbeszólt azonban a II: világháború, amelyet csodával határos módon vészelt át.
A világégés utáni első olimpián, 1948-ban, Londonban már megmutathatta volna kivételes képességeit, ezt azonban egy szalagszakadás gátolta meg. Szerencsére felépült, első jelentős nemzetközi sikerét egy évvel később, a budapesti főiskolai világbajnokságon aratta, amelyen több szeren és összetettben is tarolt.
Halmozta az érmeket az 1952-es helsinki olimpián is: műszabadgyakorlatával (a mai talajgyakorlat elődje) olimpiai bajnok lett, ezenkívül egy ezüst és két bronzérmet szerzett.
Négy évvel később már nem lehetett kérdés, hogy az akkor 35 éves (!) magyar versenyző a földkerekség legjobb tornásznője. Sportolói pályafutására – talajon, gerendán, felemás korláton, illetve a kéziszercsapat tagjaként megszerzett – négy aranyéremmel tette fel a koronát a melbourne-i olimpián, egyéni összetettben, valamint a csapatversenyben pedig a második helyen végzett.
Az így immár ötszörös olimpiai bajnok, világbajnoki címmel is büszkélkedő tornásznő (Helsinki és London között mindhárom éremből nyert egyet-egyet az 1954-es római vb-n) 1957-ben Izraelben telepedett le, ahol részben ő teremtette meg a tornasport alapjait, majd a válogatott szövetségi kapitányaként, az izraeli Testnevelési Főiskola tanáraként és nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. Többek közt ezek elismeréséül épp a napokban született meg a döntés arról, hogy az idei évtől kezdve Keleti Ágnesről nevezik el az izraeli szertorna-bajnokságot.
A már jó ideje hazatelepült sportolónő Magyarországon is számtalan díjban és elismerésben (többek közt MOB-érdemérem, Elnöki érdemérem, a Magyar Tornasport Halhatatlanja, Pro Urbe Budapest) részesült, utolsó klubja, az UTE (Keleti 1954 és ’56 között sportolt az akkor Budapesti Dózsának nevezett egyesületben) pedig a napokban egyik legnagyobb büszkeségéről nevezte el tornacsarnokát.
A fiatalok elé méltán példaképnek állítható Keleti Ágnesről nemrégiben újabb könyv jelent meg, nevét a Nemzetközi Torna Szövetség Hírességek Csarnoka is őrzi.
Minden idők második legeredményesebb magyar olimpikonja (Gerevich Aladár mögött) életszeretetének és élni akarásának újabb bizonyítékaként csütörtökön regisztrálta koronavírus elleni védőoltásra.