62 éve küzdenek hazájuk autonómiájáért a világ minden pontján.
HIRDETÉSVilágszerte választanak a tibetiek...kivéve Tibetben. A mindössze 130 ezer főt számláló külföldre szakadt közösség nem az anyaországi vezetésről szavaz, hanem a 60 éve az észak-indiai Dharamszalába menekült emigráns kormányról, hivatalos nevén a Központi Tibeti Adminisztrációról.
2011-ig a dalai láma töltötte be az elnök, vagyis a szikjong szerepét, majd jobbnak látta, ha a legfőbb vezetőt is demokratikusan választják meg a tibetiek. Így egy négy évszázados hagyománnyal szakított. Ekkor került hatalomra a harvardi jogász-aktivista Loszang Szenge. Neki sikerült elérnie, hogy a kínai kormány ne üldözze tovább a tibetieket, és közbenjárására az Egyesült Államok elfogadott egy állásfoglalást, miszerint kizárólag a dalai láma és buddhista papjai mondhatják ki valakiről, hogy egy vallási vezető reinkarnációja. Eddig ugyanis Kína a vallás mögé bújva próbálta meg hatalomhoz juttatni saját bizalmasait.
Loszang Szenge viszont kitöltötte maximális, kétszer 5 éves mandátumát, így távoznia kell.
- Még a száműzetésben is úgy működünk, mint egy önálló állam. A demokráciát tiszteljük a diktatúrával szemben - mondta Szenge, annak ellenére, hogy Tibetet egyik ENSZ tagország sem ismerte még el függetlennek.
Hétfőn az első forduló kezdődött el. Ekkor az elnök, 45 választott képviselő és 45 küldött sorsa dől el. A tradicionális megyék, a diaszpórák, a buddhista iskolák és a nők is alanyi jogon delegálhatnak tagokat a tanácsba. Ha pedig egyik jelölt sem tud legalább 60 százalékos többséget szerezni, akkor az áprilisi, második fordulóban dől el a mandátum sorsa. A kormánynak május közepéig kell felállnia.
Mivel a voksoláson nincsenek pártok, szinte képtelenség megmondani, hogy ki lesz a befutó, az viszont borítékolható, hogy folytatni fogja elődje munkájátm és függetlenség helyett, valódi - a hongkongihoz hasonló - autonómiát fog követelni a Kína által 1950-ben bekebelezett Tibet számára.