Az átlag amerikai szavazó számára a külpolitikai kérdések ugyanakkor nem számítanak fontosnak választási szempontból, főleg most nem, amikor egy soha nem tapasztalt egészségügyi és gazdasági válság zajlik éppen az országban.
HIRDETÉS**Donald Trump már első hivatali napján világossá tette, hogy keményebben fogja kezelni Amerika ellenségeit. Ez tükröződött azokban a Twitter-üzenetekben is, amelyeket az észak-koreai vezetővel váltott.
**
De a háborús retorika hamarosan történelmi közeledésbe váltott át. Elnöksége alatt Trump háromszor is találkozott Kim Dzsongunnal.
Ha Joe Biden nyer, nem valószínű, hogy folytatja a találkozókat, amelyek révén nem sikerült elérni Észak-Korea nukleáris leszerelését.
"Úgy gondolom, hogy az egész kapcsolatunk Észak-Koreaával és a Koreai-félszigettel, egészen más lesz, mint amilyen a múltban volt" - szögezte le korábban Donald Trump. "Mindketten tenni akarunk valamit. Nagyon különleges kapcsolatot alakítottunk ki."
Ennek éles ellentéteképpen Trump elnöksége alatt a kínai-amerikai kapcsolatok évtizedek óta a legmélyebbre süllyedtek, először egy kereskedelmi vita miatt.
Az, hogy Trump később Kínát hibáztatta a koronavírus-járvány miatt csak tovább fokozta a feszültségeket. Biden azt mondja, hogy folytatná a tárgyalásokat - Amerika szövetségeseinek bevonásával.
A két elnökjelölt megközelítése talán Oroszországgal kapcsolatban különbözik a legjobban.
Trump még akkor sem bírálta az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint, amikor az amerikai hírszerzés kiderítette, hogy a Kreml beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
Biden már jelezte, hogy keményvonalasabb politikát folytatna Moszkvával szemben.
"Világossá tettem számára, hogy nem fogunk neki elnézni dolgokat. Ő Putyin ölebe."
Az viszont nem valószínű, hogy Biden a Trump-elnökség egyik jelentős külpolitikai lépését visszavonja: Washington izraeli nagykövetségének Tel Avivból Jeruzsálembe költöztetését.
A demokrata elnökjelölt ugyanakkor úgy tervezi, hogy újraépíti a jó kapcsolatokat egyes, Trump által bírált szövetségesekkel.
Az átlag amerikai szavazó számára a külpolitikai kérdések ugyanakkor nem számítanak fontosnak választási szempontból, főleg most nem, amikor egy soha nem tapasztalt egészségügyi és gazdasági válság sújtja éppen az országot.