rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Miért perlik a Google-t, mit ártott az embereknek?

Jens Meyer
Jens Meyer   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Az amerikai hatóságok már egy ideje vizsgálták a Google működését, a vizsgálatok eredménye alapján most beadott kereset a trösztellenes intézkedéseknek még csak az első lépése, írja a The New York Times.

Az igazságügyi minisztérium kedden indított pert a technológiai óriásvállalat ellen, amelyben azzal vádolják a Google-t, hogy az internetes keresők piacán meglévő dominanciáját törvénytelenül használva ártott a versenynek és a fogyasztóknak is.

Az Alphabet tulajdonában álló céggel szemben az amerikai igazságügyi minisztérium, a kongresszus és ötven szövetségi állam folytatott vizsgálatot, amelynek eredményére alapozva indították meg a pert, amely a Google-lal szembeni trösztellenes intézkedések első lépése. Az állami ügyészek és szövetségi hatóságok által vezetett vizsgálatok kiterjedtek a Google online hirdetéspiaci szerepére is.

Pontosan mi történik most?

Ez most egy egyetlen céggel szemben indított eljárás, ami viszont egy lehetséges válasz lehet arra a kérdésre, hogy miként lehet fellépni a napjainkban óriási hatalmat megszerző, a piacot és a közvéleményt is jelentősen befolyásolni képes technológiai vállalatokkal szemben.

A per időzítésének egyértelműen politikai motivációja volt. William P. Barr, amerikai igazságügyi miniszter, illetve legfőbb ügyész még a választások előtt lépni akart az ügyben, hogy teljesítse Donald Trump korábbi ígéretét, amely szerint fellép a nagy techcégek túlzott hatalmával szemben.

De milyen törvénytelenséget követett el a Google?

A pert monopólium miatt indították. A kormány azzal vádolja a Google-t, hogy törvénytelen az a mód, amellyel piaci dominanciáját védi az internetes keresések és a keresésekhez kapcsolódó hirdetések területén. Ilyen módszer például, hogy kizárólagos szerződéseket kötött különböző cégekkel, mint amelyen az Apple, amelynek a Google több milliárd dollárt fizet csak azért, hogy telefonjainak és egyéb eszközeinek alapértelmezett keresőmotorja a Google keresője legyen.

Az igazságügyi minisztérium megtámadta a Google különböző telefongyártókkal kötött szerződéseit is, mert az Android alapú készülékeken szintén a Google keresője szerepel alapbeállításként.

De vizsgálják a Google viselkedését és felvásárlásait a digitális hirdetések piacán, beleértve a kereséseket, az internetes reklámokat és a reklámfilmeket. A Google anyacég Alphabet teljes 34 milliárd dolláros profitja az online hirdetési piacról érkezett a tavalyi évben.

Ezekből egyelőre az látszik, hogy a keresési piaci monopólium miatt indított pert jó eséllyel megnyerheti a kormány. Az igazságügyi minisztériumnak ehhez két dolgot kell bizonyítania: egyrészt, hogy a Google domináns a keresők piacán, másrészt, hogy az Apple-lel és a többi telefongyártóval kötött alapértelmezettséget garantáló szerződései versenykorlátozó hatásúak.

Mivel védekezhet a Google?

Röviden: azzal, hogy nem is dominánsak, illetve hogy versenytársak csak egy egy kattintásra vannak tőlük.

Korábbi kongresszusi meghallgatásaikon legalábbis éppen ezt mondták a Google vezetői. A keresőszolgáltatások piacából az Egyesült Államokban a cég részesedése mintegy 80 százalék. A Google szerint ugyanakkor nem lehet csak az általános keresések piacát vizsgálni, hiszen a vásárlási szándékú keresések fele az Amazon oldalain történik.

A telefongyártókkal kötött, keresőmotorjukat alapbeállításként rögzítő szerződésekről pedig azt állítják, hogy az csak akkor lenne törvénytelen, ha kizárná a versenytársakat. De a Google szerint a felhasználók bármikor válthatnak a Microsoft vagy a Yahoo keresőjére, és csak azért piacvezető a termékük, mert az emberek ezt jobban szeretik.

Milyen kár éri a felhasználókat, ha a Google keresője ingyenes?

A kormányzat szerint több szinten jelenik meg a fogyasztókat érintő kár. A kisebb piaci verseny kevesebb új fejlesztést eredményez, és a fogyasztók választási lehetőségei is csökkennek hosszú távon. És ez, elméletben, ki tudja zárni a versenytársakat a piacról, hiszen a célzott hirdetésekhez ők jóval kevesebb adattal rendelkeznek majd mint a Google.

És attól hogy valami ingyen van, még nem jelenti azt, hogy mentesülhet a trösztellenes törvények alól. A 90-es évek végén például azért kezdtek trösztellenes eljárást a Microsoft ellen, mert saját gyártású internetes böngészőjét, az Explorert, a saját gyártású, piacvezető operációs rendszerébe, a Windowsba telepítette, ingyen. A Microsoft ráadásul a komputergyártókat korlátozta is abban, hogy bármilyen másik böngészőt ajánljanak a termékeik mellé. A cég végül a peren kívüli megállapodást választotta.

Mi lesz a következő lépés?

Ha az amerikai kormány és a Google nem tud megállapodni, akkor ügy a bíróságon folytatódik. A tárgyalások és a meghallgatások azonban akár évekig is tarthatnak egy ilyen ügyben. Bármi lesz is a vége, egy biztos: a Google-t évekig alapos megfigyelés alatt tartják majd.