rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Akkor kell-e fizetni a magyar államnak 200 millió eurót Soros Györgynek?

Soros György a CEU-n
Soros György a CEU-n   -   Szerzői jogok  Lajos Soos/AP
Betűméret Aa Aa

200 millió euró, mai árfolyamon számolva 72 milliárd forint - a CEU rektora, Michael Ignatieff azt mondta, ez volt az ára a Közép-Európai Egyetem Bécsbe költöztetésének. A költséget a magyar Országgyűlés által hozott törvény, a lex CEU okozta, amiről utólag kimondta az Európai Bíróság, hogy jogellenes volt. A jogellenesen okozott költséget pedig jogászul kárnak hívják, amit a legtöbb esetben az okozónak meg kell térítenie. Ignatieff azt mondta, "nem beszéltek még róla", hogy indítsanak-e kártérítési pert, és a három évnyi bizonytalanság után nem újabb jogi lépéseken gondolkoznak, de ki sem zárta, hogy lenne ilyen igényük. A CEU Demokrácia Intézetét vezető Fodor Éva azt mondta az ATV-nek, hogy ha tudnák, hogy ez a pénz Orbán Viktor zsebéből egyenesen a CEU kasszájába vándorol, akkor könnyű szívvel támogatható lenne egy ilyen lépés, de félő, hogy nem a törvény megalkotásában szerepet játszó képviselők, hanem a magyar adófizetők fizetnék a kártérítést, ebben a kontextusban nagyon meg fogják gondolni, hogy belekezdjenek-e egy ilyen eljárásba.

De van-e olyan, hogy jogellenes jogalkotás, és ki kötelezheti a magyar államot, hogy fizesse ki egy közepes stadion árát éppen a CEU-nak - vagyis a kormány felfogásában személyesen Soros Györgynek?

Minden baj azért van, mert a franciák sört akartak eladni Németországban

A XX. második felében a jogalkalmazás meghaladta az állami immunitást, vagyis azt az elképzelést, hogy az államot a jogalkotási szabályok betartásával hozott törvények meghozataláért nem lehet polgárjogi értelemben felelősségre vonni. Már csak az volt a kérdés, hogy milyen alapon mondható akkor ki, hogy egy törvény jogellenes - és a joggyakorlat arra jutott, hogy ez két esetben lehetséges: vagy az adott ország alkotmánybíróságának, semmítőszékének, legfelsőbb bíróságának kell ezt kimondania, vagy egy olyan testületnek amely az adott állam által vállalt nemzetközi kötelezettségek betartatásáért felel.

Az Európai Unió Bírósága 1991-ben, az úgynevezett Frankovich-ügyben mondta ki először egyértelműen, hogy "a közösségi normák teljes érvényesülése kérdésessé válna, és az általuk biztosított jogok védelme gyengülne, ha a magánszemélyek nem juthatnának kártérítéshez abban az esetben, ha a közösségi jog tagállamoknak betudható megsértése következtében jogsérelem éri őket."

A részleteket a '96-os Brasserie de Pecheur - Factortame ügyben dolgozta ki az Európai Bíróság. (Egy francia sörfőzde az uniós jogba ütköző német sörtisztasági törvény miatt követelt kártérítést.) Három feltételt határozott meg, amelyek alapján el lehet dönteni, hogy jár-e kártérítés a jogalkotással okozott kárért, ha az adott törvény uniós jogszabályba ütközik.

  1. A megsértett jogszabály célja, hogy a magánszemélyeket jogokkal ruházza fel.
  2. A jogsértés kellően súlyos
  3. Fennáll a közvetlen okozati összefüggés a kötelezettség állam általi megsértése és a jogsérelmet szenvedett személyek kára között.

Érvek a kártérítés ellen

Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata szerint elég valószínű, hogy járna kártérítés a CEU-nak, de azért nem feltétlenül lenne egyértelmű a helyzet. Először is kérdéses lenne az összeg, egy ilyen ügyben mindig fontos, hogy mit ismer el kárnak a bíróság. Másrészt az uniós joggyakorlat tipikusan azt veszi alapul, hogy a tagállam elmulaszt megalkotni egy olyan jogszabályt, amire az uniós jog kötelezi. Azon még sok vita van, hogy ha utólag minősítettek jogellenesnek egy törvényt, akkor kibújhat-e a tagállam azzal, hogy ő nem is sejtette, hogy az a törvény uniós jogot sértene. Mondjuk a CEU ügyében a rengeteg hazai és uniós tiltakozás után nem lehet azt mondani, hogy nem is sejthették, hogy baj lesz a törvénnyel. Ezzel együtt akár a jogsértés kellő súlyosságának hiányával is lehetne érvelni.

Csakhogy ezt az igényt a tagállami bíróságokon kell érvényesíteni, vagyis esetünkben a magyar bíróságon, méghozzá a magyar jog alapján.

A jogászprofesszor beleírta a Ptk.-ba, a Fidesz kivette

A régi Polgári Törvénykönyvben nem szerepelt a jogalkotással okozott kár. A 2013-as új Ptk. koncepcióját elkészítő Vékás Lajos tervezetében világosan az Európai Bíróság joggyakorlatának megfelelő szabályok szerepeltek. Két esetben tette lehetővé a jogalkotással okozott kár érvényesítését: ha a jogszabály alkotmányellenességét kimondta az alkotmánybíróság, vagy az európai szabályokba ütközését az Európai Bíróság. Hogy, hogy nem, ez a Fidesz-többség által elfogadott végső változatból kikerült, ezért a bíróságok az általános kárfelelősségi szabályok alapján próbálják meg az ilyen ügyeket megoldani.

Azóta gyakorlatilag bíróságról bíróságra, esetről esetre más-más ítélet született. Van olyan bíró, aki még mindig az állami immunitás alapján ítélkezik. Van olyan értelmezés, amely szerint vizsgálni kell a felróhatóságot is, vagyis kimentheti magát a jogalkotó, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. De van olyan értelmezés is, hogy ha egy szabályról az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság kimondja, hogy az alapszerződésekbe vagy a magyar Alaptörvénybe ütközik, akkor ott biztosan jogellenes jogalkotásról lehet szó, és a felróhatóságot már nem is kell vizsgálni.

Annyi biztos tehát, hogy az uniós joggyakorlat alapján a CEU-nak jó esélye lenne kártérítést igényelni a magyar államtól. De ez a feltételrendszer a magyar jogszabályokban nincsen kőbe vésve, ezért a magyar bíróság - végső soron valószínűleg a Kúria - jogértelmezése döntene. A Kúria élére éppen most neveznek ki egy volt alkotmánybírót, Varga Zsolt Andrást, akinek nincsen rendes ítélkezési gyakorlata, viszont dr. Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettese.