Az EU intézményei többféle eljárást indítottak már a magyar kormány intézkedései miatt, az egyik eszköz utolsó lépése éppen a per, idén három fontos kérdésben mondták ki az Európai Unió Bíróságán az utolsó szót.
HIRDETÉSSoros György arra szólította fel az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarország ellen - jelent meg több magyar médiumban, a hírt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kommentálta a HírTV-nek adott szerda esti interjújában. Pedig a magyar-amerikai milliárdos nem mondott ilyet.
A félreértés az Európai Uniós Bíróság keddi, lex CEU-ról szóló ítéletéből indult ki. Ebben jogsértőnek minősítették azt a 2017-ben elfogadott felsőoktatási törvénymódosítást, a miatt a Soros György alapította Közép-Európai Egyetem amerikai diplomát adó képzéseit Bécsbe kellett, hogy költöztesse.
Soros egy rövid közleményben üdvözölte az uniós bíróság döntését. Ebben azt egyetemről szóló részen túl azt írta, hogy "a magyar kormány folytatja az EU jogainak a lábbal tiprását, a legutóbbi áldozata a világhírű Színház- és Filmművészeti Egyetem".
Majd az EU aktuális témáját hozta fel, hogy jelenleg "arról vitázik, hogy miként biztosítsa, hogy a támogatásokat a jogállamisággal összhangban használják fel". Ezután felszólította az EU-t, hogy legyen Magyarország "tesztalany", a példa.
A félreértésre az adhatott alapot, hogy az angol nyelvű közleményben ez úgy szólt, hogy "test case". Ez valóban, szó szoros értelmében jelenthet próbapert is, azonban kontextusfüggően próbát, kísérleti-, vagy tesztalanyt is.
Nem perben, hanem mechanizmusban gondolkoznak
Az Európai Unióban az utóbbi években egyre gyakrabban és hangosabban zajlik a vita a jogállamisági kérdésekről, és ennek egyik fő oka az, hogy az Európai Parlament egyre aktívabb és egységesebb a kérdésben. Nemcsak a magyar helyzetről vitáznak, Lengyelország, Málta és Románia is volt "már terítéken", a héten pedig Bulgária.
A vita most azzal került a középpontba, hogy soha nem látott összegekről és hitelfelvételről döntöttek az uniós tagállamok vezetői, és most mindenkinél mindennél fontosabb, hogy hova mennek ezek az pénzek.
Azaz EP többsége és az Európai Tanácsban lévő több európai vezető számára azért fontos, hogy mi történik Magyarországon, mert például ha nincs független sajtó, akkor nem látják biztosítottnak azt, hogy az EU-s pénzek nem válnak korrupció áldozatává, nem kötnek ki a kormányhoz közeli emberek zsebeiben. Azok az eurómilliók, melyek egy részét az ő állampolgárainak az adójából vették, vagy abból kell majd visszafizetni.
Ezt hangsúlyozta a jogállamiságról beszélve Ursula von der Leyen bizottsági elnök is évértékelő beszédében.
Azonban Európai Tanács, az EU soros elnökségét betöltő Németország és az Európai Bizottság is óvatosan fogalmaz. Kis lépéseket mernek csak tenni annak irányában, hogy jogállamisági kritérium bekerüljön a költségvetésbe, azaz megvalósítsák az előző, Jean-Claude Juncker bizottságának tervét. Ezzel szemben az Európai Parlament teljes mellszélességgel küzd ezért. A négy legbefolyásosabb frakció vezetői nyílt levélben álltak ki közösen emellett, és szerdán elfogadtak egy új, független szakértők bevonását igénylő mechanizmust is.
Közben az idővel fut versenyt az összes EU-intézmény, mivel a koronavírus-járvány okozta válság miatt a tagállamoknak minél gyorsabb döntésre van szüksége, hogy eljuthasson a segítség a több sebből vérző nemzeti gazdaságokba. A költségvetésről pedig nem elég az uniós intézményeknek megegyeznie, meg kell szavaznia a nemzeti parlamenteknek is.
Az uniós malmok lassan őrölnek
A próbaper, mint fogalom azért is értelmezhetetlen, mert az Európai Unió, pontosabban az Európai Bizottság már több pert is indított Magyarország ellen.
A félreértett mondat apropója is egy ilyen per volt. Hogy jut el egy ügy a pereskedésig? Mikor a bizottság uniós jog megsértését észleli (vagy panaszt kap) egy tagállamban, akkor általában első lépésben párbeszédet indít az ügyben.
Ha nem sikerül megoldásra jutni, akkor a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indít. Ez is a párbeszéddel kezdődik, és több lépcsőfok után juthat el odáig, hogy a Bizottság peres eljárást indít. A legtöbb kötelezettségszegési eljárás lezárul a per előtti szakaszban. Magyarország esetében az idén három ügyben is döntött a peres ügyekben illetékes intézmény: az Európai Unió Bírósága.
A keddi CEU-s döntés mutatja a leginkább, hogy mi a peres út gyenge pontja: ebben az esetben mire megszületett a döntés, már késő volt az intézmény számára. Igaz, 200 millió eurós kártérítést még igényelhet az egyetem (a Bécsbe költözés költségei), de hiába lenne jó esélye az uniós joggyakorlat alapján. Ugyanis az ügyben végül a magyar bíróság - végső soron valószínűleg a Kúria - jogértelmezése döntene.
7-es cikkely szerinti eljárás, ahol Magyarország a tesztalany
Magyarország már teremtett precedenst az EU-ban, elsőként ugyanis ellene indította el a 7-es cikkely szerinti eljárást az EP 2018 szeptemberében, azaz az EU egyetlen közvetlenül választott intézménye. (Lengyelországgal szemben is indult ilyen eljárás, de azt az Európai Bizottság kezdeményezte).
Az eljárást számos kritika éri magyar, illetve Magyarország támogatóinak oldaláról és az elindító Európai Parlament felől is. Ugyanis az ügyben két év alatt annyi előrelépés történt, hogy kétszer meghallgatták Magyarországot az Általános Ügyek Tanácsában.
HIRDETÉSAzonban azt nem látni, hogy kerül a rémisztő, atombomba becenéven ismert eljárás végére pont.