rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Szétszedte az uniós bíróság a lex CEU-t

Budapest - Közép-európai Egyetem
Budapest - Közép-európai Egyetem   -   Szerzői jogok  Faludi Imre/
Betűméret Aa Aa

Uniós jogot sért a magyar felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében Magyarországon csak úgy működhet külföldi oktatási intézmény, ha saját hazájában is végez tényleges oktatási tevékenységet, és az együttműködést nemzetközi szerződés rögzíti - közölte álláspontját Juliane Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka Luxembourgban csütörtökön.

Magyarországnak egyenlő bánásmódot kell biztosítania a külföldi és belföldi felsőoktatási intézmények számára - írja Kokott indítványában.

A főtanácsnok álláspontja szerint a 2017-ben elfogadott lex CEU-val bevezetett, külföldi egyetemekre vonatkozó követelmények nem egyeztethetők össze az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet jogrendjével.

A CEU és a magyar kormány közötti vita háttere

A magyar felsőoktatási törvény módosítása szerint ugyanis az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn. Emellett a külföldi felsőoktatási intézménynek a származási államában is nyújtania kell olyan képzést, mint amilyet Magyarországon nyújt.

A törvény elfogadása után pár hónappal a Közép-európai Egyetem (CEU) bejelentette, hogy a New York-i Bard Collage-dzsal kötött megállapodása révén oktatási tevékenységet folytathat annak kampuszán, így megfelel az oktatási törvény módosításának. Elkészült a szerződés tervezete New York állam és Magyarország között az egyetem működéséről, de ezt végül a magyar fél nem írta alá. A CEU pedig 2018 decemberében bejelentette, hogy Budapestről Bécsbe költözteti az összes, az Egyesült Államokban akkreditált szakát. Az egyetem 2019 szeptemberében nyitotta meg bécsi kampuszát, az elsőévesek már ott kezdték meg a tanévet.

A főtanácsnok szerint uniós jogot sért lex-CEU

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mely 2018-ban lépett az utolsó szakaszba, és keresetet indítottak az uniós bíróságon. A főtanácsnok azt javasolja a bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.

A főtanácsnok indoklása szerint a törvénymódosítás a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény, a GATS-egyezmény (General Agreement on Trade in Services, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) szerinti nemzeti elbánás elvébe ütközik. Mint írja, ezt az egyezményt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötötték, és az EU jóváhagyta, így az az uniós jog részévé vált.

A GATS keretében Magyarország a jelen ügyben vitatottakhoz hasonló intézkedések tekintetében teljes mértékben kötelezettséget vállalt arra, hogy egyenlő bánásmódot biztosít a külföldi és belföldi szolgáltatók számára - áll az indoklásban. Magyarország nem jelentett be fenntartást a felsőoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban a nemzeti elbánás tekintetében.

A főtanácsnok indoklásában arra is kitért, hogy a nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.

A felsőoktatás terén Magyarország kötve van az uniós alapjogokhoz, hangsúlyozza Kokott.

A származási országban folytatott tényleges oktatási tevékenység követelményét hátrányosan megkülönböztetőnek minősítette a főtanácsnok, hozzátéve, hogy aránytalan jellege miatt sérti a többek közt letelepedés szabadságát és az Alapjogi Chartát.