A mai számítógépek ősei: a kintorna és a szövőszék. Először Charles Babbage és Ada Lovelace alkotott olyan gépet a 19. században, ami emlékeztetett a mai számítógépekre.
**Hogyan lehet jobban megismertetni a fiatal, technológiai újítások világában élő nagyközönséggel a régi mesterségeket? A heraklioni Hellas Kutatási és Technológiai Alapítvány informatikusai szokatlan ötletekkel álltak elő. **
"Ezen a telefonon keresztül a régmúltból lehet hangokat hallani. Miután beütök egy kódot, egy olyan dallamot játszik, amelyet akkor énekeltek, amikor a masztixfákat gondozták Kiosz szigetén" - magyarázza Xenofón Zabulisz informatikus, a Kutatási és Technológiai Alapítvány munkatársa. "Ennek a képeskönyvnek oktatási céljai vannak. Leírja, hogyan készítettek üveget a régi Franciaországban. Különösképp egy híres üvegkészítő mesterre, Georges Bontemps-ra koncentrál. Amikor megnyomom a képeskönyv egyes kereteit, megmutatja a valós idejű folyamatot, azt, hogyan történt mindez. A képregény a folyamatot mutatja be lépésről lépésre. A keretek megérintésével látgatom a valódi folyamatot, ahogyan a mesterember dolgozott.”
"Ez a kintorna arra emlékeztet bennünket, hogyan indultak el a digitális és bináris fejlesztések. Minden a zenedobozokkal kezdődött. Ez inspirálta a francia feltalálót, Joseph Marie Jacquard-t, hogy létrehozza híres szövőszékét, amely kártyákon tartalmazta a motívumokat, amelyeket bele kellett szőni az anyagba" - mondja Xenofón Zabulisz. "Ezután Charles Babbage és Ada Lovelace megalkotta az első analitikus gépet, amely kérdéseket oldott meg. Később Alan Turing létrehozta az első számítógépet, amelyet kódok megfejtésére használtak a második világháborúban.”
"Ez egy régi fényképezőgép. Átalakították, hogy virtuális képeslapokat tudjon létrehozni. Amint kiválasztom a képet, ami tetszik, a kamera elé állhatok, hogy én is rajta legyek a képen.”
“Így virtuális képeslapot hozhatok létre, amelyet szétküldhetek a barátaimnak e-mailen.”