NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyre nő a feszültség Görögország és Törökország között a Földközi-tengeren

Egyre nő a feszültség Görögország és Törökország között a Földközi-tengeren
Szerzői jogok DHA
Szerzői jogok DHA
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Mindkét ország a magáénak tekinti a Ciprus körüli vizeket, és az ott található földgáz kitermelésének jogát. Törökország kutatóhajót küldött a térségbe, az EU felszólította Ankarát, hogy hagyjon fel az "illegális fúrásokkal".

HIRDETÉS

A szokásosnál is feszültebbé váltak a görög-török kapcsolatok, miután Törökország bejelentette, hogy újrakezdi a földgáz utáni kutatásokat a Földközi-tenger keleti övezetében. Ankara egy nappal az után tette a bejelentést, hogy Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá.

Az Oruc Reis nevű kutatóhajó Kastellorizo görög sziget térségében munkálkodik, amely Kréta és Ciprus között fekszik. Athén szuverén jogai megsértésének tartja, hogy a török hajó a görög exkluzív gazdasági zónában tartózkodik.

"Akkor van esély egy balesetre, amikor ilyen sok katonai eszköz gyűlik össze ilyen kis területen" - mondta a görög miniszterelnök. "Ennek esetén azé a felelősség, aki ezeket a körülményeket létrehozta."

Az elmúlt években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett terjedelmes földgázmezőre több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is igényt formál.

2019 novemberében Ankara Líbiával írt alá megállapodást egy exkluzív gazdasági zónáról, ami fehérrel van jelölve a térképen. Görögország és Egyiptom augusztus elején rivális exkluzív gazdasági zónát hoztak létre, amely Athén szerint érvényteleníti a török-líbiai megállapodást.

A vita az országok kontinentális talapzatának mérete és akörül zajlik, vajon a szigeteket figyelembe kell-e venni azok kiszámításakor.

Athén szerint a nemzetközi jog alapján szigeteinek, legyenek bármennyire is kicsik, megvan a saját kontinentális talapzatuk, így a joguk is arra, hogy exkluzív gazdasági zónát teremtsenek maguk körül.

Törökország szerint azonban azoknak a szigeteknek, amelyek közelebb esnek partjaihoz, mint a görög partokhoz, nem lehet kontinentális talapzatuk. 

"Görögország hozzáállása rosszindulatú az Égei-és a Földközi-tenger térségében. Nem tartunk igényt senkinek a jogaira, de nem fogjuk hagyni, hogy bármelyik ország elvegye a mi jogainkat" - mondta az üggyel kapcsolatban a török államfő.

Ankara mindeközben egyre több feltáró fúrást végez a ciprusi partoknál, amivel nemcsak a térség haragját váltották ki, de az Európai Unió is törvénytelennek nevezte ezeket a kutatásokat.

Júliusban Emmanuel Macron francia elnök bírálta a görög és ciprusi szuverenitás török "megsértését" a Földközi-tenger keleti medencéjében, és szankciók kirovását javasolta Törökország ellen emiatt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Merkel Erdogannal tárgyalt a török-görög vitáról

Bíróságon vágna oda a Gazpromnak Bulgária

Tengeri gáz- és olajfúróplatformot foglaltak vissza az ukrán erők