Az Európai Parlament októberben meg is vétózhatja az Európai Tanács által elfogadott megállapodást.
HIRDETÉSAz uniós tagállamok állam- és kormányfői kedden megállapodtak ugyan az EU következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-mentőcsomagról, de az alkudozásnak koránt sincs vége. A részletek kidolgozása csak most következik, és az egyezségre az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, és egyelőre bőven vannak vitás kérdések.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense, Gálik Zoltán szerint a testületnek alapvetően kettő nagy problémája van a jelenlegi alkuval:
„Egyrészt az, hogy bizonyos elvek a hétéves költségvetésben nem érvényesültek, pedig ezeket a Bizottság és a Parlament is szerette volna látni. A másik nagy probléma pedig az, hogy olyan mechanizmusok, mint a jogállamisági mechanizmus, vagy a saját források rendszere egy későbbi döntésre lett halasztva. A parlament hiányolja ezeket, és úgy látja, hogy ezek hiányában nem lehet elindítani a következő költségvetési időszakot" - magyarázta az Euronewsnak az európai integráció szakértője.
Könnyen lehet, hogy még változni fog a költségvetés
A jogállamiság és a költségvetési támogatások összekötésének kérdésében egyelőre rengeteg a kérdőjel, a felek mást és mást mondanak a tervezetről. A jogállamisági kritériumok bevezetését ellenző Fidesz például hatalmas győzelemnek nevezte az Európai Tanács alkuját, amelyben a magyar kormánypárt szerint végül nem kötötték össze a támogatások kifizetését a jogállamisági követelményekkel. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint viszont minden lehetőség megvan ahhoz, hogy hatásos mechanizmust hozzanak létre a jogállamiság védelmére az EU-tagállamokban.
A jogállamiság kérdése fontos téma volt az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli plenáris ülésén is, ahol ezen kívül is komoly bírálatokat kapott a költségvetési tervezet. Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának elnöke, Manfred Weber például azt üzente Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy „nem nyeljük le a pirulát". Ezzel a német politikus elsősorban arra utalt, hogy a tervezetthez képest több területen is csökkent a költségvetésben rendelkezésre álló összeg.
Csütörtök délután az EP nagy többséggel el is fogadta a megállapodást bíráló javaslatot, a Fidesz-KDNP EP-képviselői nem támogatták.
Gálik Zoltán arra számít, hogy a parlament még több ponton is változást érhet el:
„A saját források rendszerében, illetve azokban az elvekben, amelyeket a parlament szívesen látna - a zöld Európa projektjére szánt összeg, de akár az Erasmus-projektek támogatási összegének a visszafogása is megtörtént - valószínűleg még lesznek finomhangolások" - mondta.
Deutsch Tamás: az EP kekeckedik
Az Európai Parlament a tervek szerint októberben szavaz a költségvetésről. Ha addig nem sikerül kisimítani az ellentéteket, az is előfordulhat, hogy megvétózzák a tervezetet. A magyar kormánypárt EP-képviselője, Deutsch Tamás szerint a parlament aggályainak késlekedés lehet a következménye, ami a mentőcsomagra váró déli tagállamoknak különösen nagy problémát jelent.
„Az egész, az egy kekeckedő, a küllők közé botot dugó imidzs. Ahelyett, hogy a magára oly büszke Európai Parlament - amelyik az egyetlen egy a nép által, mint az európai polgárok által közvetlenül választott testület - fölnőne a feladatához. Ma én azt tudom mondani, hogy ez egy egy olyan szereptévesztés, ami az Európai Parlament szerepét, társadalmi megítélését hosszú távon fogja leértékelni" - mondta a politikus, aki szerint a jogállamisági mechanizmus csak a zsarolásról szólna, és ha létrejönne, az országnak járó források felhasználásáról nem a demokratikusan megválasztott szervei dönthetnének.
Mi történne, ha nem fogadnák el időben az új költségvetést?
Az Európai Parlament csütörtöki közleménye szerint ebben az esetben meghosszabbodnak a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében (azaz 2020-ban) érvényes költségvetési határai. Ez pedig a helyreállítási terv és az új programok elindulására egyaránt megfelelő megoldást jelent, teszik hozzá.