NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A szomszédainknál egyre több a fertőzött, itthon tombol a nyári szezon

Kertmozizó fiatalok a budapesti Hunyadi téren - a szórakozás visszaköltözött az emberek hétköznapjaiba
Kertmozizó fiatalok a budapesti Hunyadi téren - a szórakozás visszaköltözött az emberek hétköznapjaiba Szerzői jogok MTI/Balogh Zoltán
Szerzői jogok MTI/Balogh Zoltán
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Magyarországon egyelőre semmi nem tapasztalható a járvány második hullámából, sokan már az óvintézkedéseket sem tartják be.

HIRDETÉS

Miközben szinte az összes környező országban nő az aktív fertőzöttek száma, itthon egyre kevesebb jel utal arra, hogy egyáltalán még tart a világjárvány. A társadalom nagy többsége kezdetben betartotta az óvintézkedéseket, de az elmúlt hetekben sokan lazítottak a szigoron. A kérdés az, hogy mi lesz, ha Magyarországra is megérkezik a koronavírus-járvány második hulláma.

Közép-Európa nagy része egyelőre elég jól megúszta a koronavírus-járványt, de az elmúlt időszakban egyetlen kivétellel az összes szomszédunknál emelkedésnek indult az aktív fertőzöttek száma - ez a kivétel pedig az az Ukrajna, ahol még egyáltalán nem tapasztaltak csökkenést, és már több mint 50 ezer esetet regisztráltak. Ausztriában és Horvátországban 100, Szerbiában 300, Romániában 600 feletti új fertőzöttet is jelentettek az elmúlt napok valamelyikén, de Szlovákiában és Szlovéniában is felfelé ível a járványgörbe.

Ehhez képest Magyarországon a hivatalos adatok szerint egyelőre semmi nem utal a második hullám kezdetére. Az aktív esetek száma folyamatosan csökken, az elmúlt hónap legmagasabb napi esetszáma 16 volt. Nem csoda, hogy a kezdetben rendkívül fegyelmezett lakosság egy része ma már kevésbé tart a vírustól. Vannak, akik az egész járványügyi készültséget feleslegesnek tartják, mások pedig csak kihasználják a kínálkozó lehetőséget arra, hogy lazítsanak egy kicsit.

„Már mi se bírtuk. Kertvárosban lakunk, ott még ki tudunk azért mozdulni. Korábban bicikliztünk, sétáltunk, kimentünk a Naplás tóhoz, de most már én is voltam koncerten, bulizni" - mesélte egy anyuka az Euronewsnak.

Egyre nehezebb megőrizni a fegyelmet

Az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének vezetője, Dr. Kende Anna elmondta: paradox módon a járvány sikeres visszaszorítása növeli azok számát, akik szerint feleslegesek voltak az óvintézkedések. Az emberek hajlamosak túlzottan optimisták lenni. Sokan azt gondolják, hogy velük úgyse történhet baj, ez pedig időnként felelőtlen döntésekhez vezet. A koronavírus-járvány ráadásul a klímaváltozáshoz hasonlóan összetett és nehezen konkretizálható jelenség:

„Nem nagyon érzékeljük, hogy amit én teszek ma, az hat bármilyen módon a járványra, hiszen ennél azért ez egy komplexebb jelenség. Nagyon sokan, akik megfertőződnek, nem lesznek betegek. Tehát nehéz összeegyeztetnem azt, hogy az én mai tettem valamilyen módon kihat arra, hogy akár én magam megbetegszem-e, akár általában a járvány hogyan fog alakulni" - magyarázta Dr. Kende Anna szociálpszichológus, a tanszék vezetője. 

MTI/Balogh Zoltán
Élőzenés est a Hegyvidéki Kulturális Szalonban - a vendéglátóhelyeken már szinte senki nem visel maszkotMTI/Balogh Zoltán

A szakember szerint a járvány kezdetén Olaszországból érkező hírek megijesztették az embereket, és ennek köszönhetően nagyon sokan betartották a korlátozásokat. Ahogy azonban teltek a hónapok, az emberek rájöttek, hogy itthon sikerül elkerülni a hasonló borzalmakat, ami egy érdekes lejtő-hatáshoz vezetett. Amikor valaki először ment maszk nélkül emberek közé, azt tapasztalta, hogy ennek semmilyen közvetlen következménye nem volt. Ez pedig felbátorította, és elindította azon az úton, hogy egyre lazábban kezelje az óvintézkedéseket.

A tanszék három különböző időpontban végzett felmérést a témában, és ez is alátámasztotta, hogy az intézkedések elfogadottsága idővel folyamatosan csökkent, a korlátozásokat ellenzők száma pedig nőtt. A pszichológus szerint a társadalmat úgy lehet rávenni a hosszú távú együttműködésre, ha a vezetés egyértelműen és pontosan kommunikálja az intézkedések okait és céljait.

Kevesen hiszik, hogy meg fogjuk úszni

A második hullámtól itthon is sokan tartanak, de az Euronewsnak többen is azt mondták, hogy eljövetelekor már nem számítanak olyan szigorú korlátozásokra, mint tavasszal.

Gyanítom, megpróbálják elkerülni a gazdaság ismét teljes leállítását, mert az már most is rengeteg kárt okozott" - mondta egy fiatal fiú, egy másik járókelő pedig úgy vélte, hogy ugyan most az emberek 60-70 százaléka lazábban kezeli a megmaradt kötelező óvintézkedéseket, ha elérkezik a második hullám, mindenki újra nagyon szigorúan be fogja tartani őket. 

Egy biztos: ha valóban enyhébbek lesznek az óvintézkedések a koronavírus-járvány második hazai hulláma alatt, akkor még nagyobb lesz az állampolgárok felelőssége a betegség terjedésének megfékezésében, mint tavasszal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Kilóg a lábunk Európából" – választók mondták az EP-kampány kezdetén

I Bike - ismét hatalmas tömeg biciklizett Budapesten

Tüntetés a Magyar Rádió történelmi stúdióiért és épületeiért