Szeptember 10. az Öngyilkosság Megelőzésének Világnapja, ezen a napon világszerte szakemberek, kormányok és civil szervezetek hívják fel a figyelmet arra, mennyi mindent tehetünk az ilyen tragédiák elkerüléséért.
HIRDETÉS
A Magyar Pszichiátriai Társaság szeptember 9-én tartott egy erről szóló sajtóbeszélgetést, a Társaság vezető tagjai illetve az érintett civil szervezetek részvételével. Az öngyilkosságok több mint 90%-a mögött valamilyen mentális betegség, elsősorban depresszió vagy skizofrénia áll, ezért fontos az ezzel kapcsolatos tudatosság egy társadalomban - ezzel kezdte előadását Rihmer Zoltán. A professzor szerint vannak más rizikófakorok, öngyilkosságot elősegítő tényezők, például az impulzivitás, az agresszió, de amennyiben mentális betegség nincs, akkor ebből az esetek nagy részében nem lesz öngyilkosság. Vagyis az öngyilkosság elleni küzdelem legfontosabb frontja, hogy elsősorban a mentális betegségeket, és köztük is az öngyilkosságokért leginkább okolható depressziót kell társadalmilag jól kezelni.
Már nem tabu a depresszió
A depresszió körüli társadalmi tennivalókról részletesen Prof. Perczel Forintos Dóra beszélt, aki a depressziót a reménytelenség egyre fokozódó állapotaként írta le, amit nem feltétlenül nehéz a környezetünkben felismerni, és adott esetben segíteni vagy segítséghez juttatni azt, aki ilyen helyzetben van.
Az öngyilkosságok aránya az elmúlt évtizedekben világszerte, így Magyarországon is jelentősen csökkent, és ez jelentős részben azért van, mert már nem teljes tabu a mentális betegség, illetve a depresszió miatti segítségkérés, noha még mindig nem minden társadalmi rétegben elfogadott emiatt szakemberhez fordulni. Rihmer Zoltán kedélyesen idézte fel, hogy amikor a szakmát kezdte, akkor szinte kizárólag olyan betegekkel találkozott pszichiáterként, akiket bevittek hozzá, míg az elmúlt évtizedekben ezen a téren komoly fejlődés történt.
A krízis mindenütt megvan, de nem mindenütt lesz belőle öngyilkosság
Ugyanakkor a különbségek még mindig jelentősek országonként. Ennek földrajzi jellegű szabályosságai is vannak - például csökken az öngyilkossági ráta a napsütéses órák számával - de a társadalmi hozzáállás és az ellátórendszer is meghatározó.
"Az öngyilkos gondolatok száma ugyanannyi az országokban, az öngyilkosság kivitelezéséhez való viszony más. Ha elfogadóak vagyunk az öngyilkossággal, ha heroizáljuk, ha különböző krízisekre - idézőjelben - ezt a megoldást javasoljuk, akkor jelentkezik az öngyilkosság", mondta az Euronewsnak Oriold Károly, a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány vezetője.
Magyar helyzet: javult, de még rossz
Az öngyilkosságok száma Magyarországon a nyolcvanas évek közepén volt a csúcson, és az elmúlt 40 évben 65%-kal csökkent. Ugyanakkor két nagy megtorpanás is volt ebben a folyamatban: 2007-ben a Gyurcsány-kormány bezárta a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás akkori központját, a Lipótmezőt azzal az ígérettel, hogy a járóbeteg-ellátást fejleszteni fogja. Ezzel azonban azóta minden magyar kormány adós maradt. A másik ilyen megtorpanás a COVID-járvány volt, ami világszerte megállította a csökkenést.
Az előadóknak - a kórházakban dolgozó gyakorló pszichiátereknek különösen - láthatóan nem volt kedvük panaszkodni a pszichiátria ellátórendszeren belüli helyzetéről, de az kiderült, hogy a csökkenés ellenére Magyarországon ezen a területen még az egészségügy átlagához képest is több tennivaló lenne.
"Egy magyar pszichiáter 40-45 beteget lát el naponta, ugyanez a szám a szomszédos országokban, ide értve Romániát is, 10-12 körül alakul. Mindenki tudja, hogy nem lehet egy nap ennyi beteget ellátni", mondta Oriold Károly. "Van összesen 50 gyerekpszichiáter az országban, 9 megyében egyáltalán nincs semmilyen pszichoterápiás ellátás! Ha valaki azt mondja, hogy öngyilkossági krízisben vagyok, és segítséget kérek, annak nagyon nehéz dolga van."
Az öngyilkossági ráta Magyarországon sokat javult, jelenleg 16 öngyilkosság esik 100 000 főre évente. Ha ezt a nyolcvanas évekbeli, 40 fölötti értékhez hasonlítjuk, sokkal, jobb, de az EU átlaga 10.
Hogyan ne beszéljünk az öngyilkosságról?
Sok szó esett a sajtóról és az öngyilkosságról való társadalmi beszédről, amely negatív vagy pozitív hatással is lehet. Alapszabályként említették, hogy a sajtónak, ha az elhunyt természetes haláláról egyébként nem számolna be, akkor az öngyilkosság ténye miatt nem szabadna hírt adni ezekről az esetekről, illetve nagyon káros részleteket közölni az elkövetés módjáról, a helyszínről vagy más részletről. Hivatkoztak a szakemberek például arra, hogy amikor a rendszerváltás után egy fiatal volt szépségkirálynő öngyilkosságot követett el, amiről az akkori sajtó részletesen beszámolt, egy éven belül háromszáznál több 25 év alatti lány ölte meg magát Magyarországon ugyanazzal a módszerrel. "Az olyan ártatlannak tűnő mondatok is, mint az, hogy "Egy angyal az angyalok közé vágyott", emberek halálát okozzák", jegyezte meg Dr. Szilágyi Simon egy közelmúltbeli esetre utalva.
Amennyiben segítségre szorul, ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálatot hívhat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában. Ha úgy gondolja, hogy valaki más szorul ezen a téren segítségre, ezen az oldalon talál információkat, hogy mit lehet tenni.