A háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya 47 éves volt.
Elhunyt Benedek Tibor, háromszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. Csupán 47 éves volt. Halálának hírét a szövetség jelentette be.
HIRDETÉSBenedek Tibor május 4-én jelentette be, hogy teljesen visszavonul. Akkor azt írta: a következő években kizárólag szurkolóként vesz részt a hazai vízilabdaéletben. Jelezte még, hogy ezen kívül semmilyen nyilatkozatot nem kíván tenni, és döntése oka kizárólag magánjellegű.
Az 1972. július 12-én született Benedek Tibor a vízilabdasport elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb klasszisa volt. Ötévesen, orvosi tanácsra kezdett úszni – gerincferdülése miatt. A vízilabdával édesapja, Benedek Miklós színművész kártyapartnere, az olimpiai, világ- és Európa-bajnok pólós Csapó Gábor közreműködésével ismerkedett meg – idézi fel életrajzát a HVG. Korosztályos sikerek és egy, a felnőtt bajnokságban eltöltött év után az Újpesti Dózsa igazolta le. A felnőtt válogatottban 1990 februárjában mutatkozott be.
Hatszoros magyar és hatszoros olasz bajnok, többszörös kupagyőztes. Magyarországon a KSI, az UTE és a Honvéd, Olaszországban a Racing Roma és az INA Assitalia Roma, valamint a Pro Recco játékosa volt.
A válogatottal öt olimpián vett részt, közülük hármat, a 2000-es sydney-it, a 2004-es athénit és a 2008-as pekingit megnyerte, akárcsak a 2003-as világbajnokságot és az 1997-es Európa-bajnokságot. Az 1999-es Eb-sikerről eltiltás miatt maradt le: tiltott összetevőt tartalmazó, fertőzés elleni kenőcs használata miatt büntették meg szigorúan.
Benedek - aki egy kézsérülés miatt 1995-től csak csuklóvédőben tudott játszani - éveken keresztül a nemzeti együttes csapatkapitánya volt, 2004-ben Athénban drámai körülmények között védték meg címüket a magyarok. 2005 májusában szívritmuszavara miatt lemondta a válogatottságot, majd 2007 februárjától egészségi állapota újra lehetővé tette a szereplést. A 2003-as barcelonai világbajnokságon szintén győzött, 1998-ban és 2005-ben vb-ezüstérmes, 1991-ben pedig bronzérmes volt. Az Európa-bajnokságokról egy aranyérme (1997), illetve két második és három harmadik helyezése van, emellett egyszeres világkupa- és kétszeres világliga-győztes. A válogatottól a 2008-as pekingi olimpiai győzelem után köszönt el végleg, csúcsot jelentő 437 találkozóval a háta mögött.
A végsőkig kitartott
A HVG hetilapnak adott interjújában arról is beszélt, hogy 2001-ben szívritmuszavart diagnosztizáltak nála. Arra a kérdésre, nem félt-e, hogy az életével játszik, úgy válaszolt: „_Ez a jobboldali pitvari fibrilláció nem zárja ki az aktív sportot. Az ember persze ilyenkor azért megtanulja, hogy nem halhatatlan._”
Az év legjobb magyar vízilabdázójának négyszer (1992, 1993, 1994, 2002), választották meg, 2000-ben beszavazták az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. Az esztendő legjobb magyar szövetségi kapitányának egyszer (2013) választották meg. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008) kitüntetést is. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, 2015-ben bekerült a vizes sportágak Hírességek Csarnokába (ISHOF), 2016-ban tenyérlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, egyike a vízilabdázás tíz háromszoros olimpiai bajnokának.
Az élsport mellett a tanulásra is kiemelt figyelmet fordított: 1991-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett, 1993-tól pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának történelem szakos hallgatója volt, ahol 2006-ban vehette át diplomáját.
Kemény Ferenc – akit pólós körökben csak Fecsó báként ismernek – a 24.hu-nak így emlékezett tanítványára, amikor az bejelentette a visszavonulását: „Kifogástalan viselkedésű, udvarias srác, akit minden helyzetben az iszonyatos lelkesedés és szorgalom jellemez. Nem egy eszméletlen gömbérzékkel megáldott labdazsonglőr, mindent beleadással pótolt, fejlesztette tökélyre tudását.”
Benedek a vízben Kemény szerint olyanban tudott példát mutatni, amellyel megfertőzte, magával húzta a többieket is. „_Ezzel az elképesztő akaraterővel együtt járó példamutatása tette a csapaton belül nélkülözhetetlenné, avagy a csapat nélküle nem érte volna el ezeket az eredményeket._”