rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az EU nem megy neki Kínának Hongkong miatt

euronews_icons_loading
Az EU nem megy neki Kínának Hongkong miatt
Szerzői jogok  Vincent Yu/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

Nő a feszültség a nyugati diplomácia és Kína között, de szankciókat továbbra sem tervez az Európai Unió, habár a kínai vezetés egyre jobban megnyirbálja a különleges státuszú városállam, Hongkong függetlenségét.

A világ vezető gazdasági hatalmai, a G7-ek is csak mélységes aggodalmuknak adtak hangot a közelmúltbeli, Hongkong alaptörvényét is érintő nemzetbiztonsági törvénymódosítás miatt.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell azzal érvelt, hogy ha tetszik, ha nem, Kína egy nagyon fontos partner a globális problémák megoldásában, amilyen a koronavírus-járvány vagy az éghajlatváltozás is. "Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a globális felmelegedést meg lehet állítani Kína együttműködése nélkül. Eközben az emberi jogok kérdése továbbra is vita tárgya marad." Jelezte is a hongkongi helyzettel kapcsolatos fenntartásait a kínai külügyminiszterrel folytatott múlt heti megbeszélésén - magyarázta Josep Borrell hozzátéve, hogy videokonferenciát tartanak a kínai kormányfővel jövő hétfőn, és ott napirenden lesz ez.

Az Európai Parlament ennél határozottabb fellépést vár az uniós diplomáciától. Emellett érveltek a legkülönbözőbb pártállású képviselők csütörtökön. Egy bolgár néppárti képviselő, Alexander Jordanov úgy fogalmazott, hogy "a kommunista dinoszauruszt csak szankciókkal lehet észhez téríteni." Az Európai Konzervatívok és Reformisták egy belga képviselője, Assita Kanko szerint sem elég pusztán nyilatkozgatni. Az Európai Uniónak tettekkel is Hongkong mellé kell állnia, ha valóban meg akarja védeni a demokráciát határain belül és kívül is.

Az egyik német zöld-képviselő, Reinhard Bütikofer kijelentette, világossá akarják tenni Peking számára, hogy nem lehet következmények nélkül felrúgni nemzetközi megállapodásokat. Ezt szerinte mindenképpen közölni kell a kínai vezetéssel a hétfői uniós csúcson.

A nemzetközi megállapodás, amelyre Reinhard Bütikofer utalt, az az 1984-ben kötött egyezség, amelyben Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy meghagyja Hongkong gazdasági berendezkedését és demokratikus jogállamiságát azután, hogy a brit korona lemond róla, és a városállam újból Peking fennhatósága alá kerül 1997-ben. A dokumentum szerint a kínai vezetés kizárólag kül- és nemzetvédelmi ügyekben szólhat bele Hongkong életébe. Ez az egy állam, két rendszer elve, amelyet most számon kér a nemzetközi diplomácia Kínán.

Az emigrációban politizáló volt katalán elnök, Carles Puigdemont, mint az EP független képviselője, azt fejtegette, hogy ha az EU megmarad a szónoklatok és - mint mondta - a "photoshop-diplomácia" szintjén - hogy így elfedhesse az oly fontos gazdasági partner Kína sötét oldalát -, akkor a tárgyalásokon nem az egy állam, két rendszer elvének a helyreállítása lesz a tét, hanem csak egy újabb példáját adja majd Brüsszel annak, hogy kettős mércével mér.

A kínai törvényhozás a múlt héten teremtett új helyzetet a hónapok óta forrongó Hongkong és Peking viszonyában. A módosított nemzetbiztonsági törvény értelmében a kínai rendvédelmi szervek, illetve a titkosszolgálatok már közvetlenül is beavatkozhatnak a különleges igazgatású volt brit gyarmat területén.