rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kövér: A nemzeti önazonossághoz való jognak az egyetemes emberi jogok részévé kell válnia

Kövér László beszél a parlament Trianon-emlékülésén
Kövér László beszél a parlament Trianon-emlékülésén   -   Szerzői jogok  Illyés Tibor/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Az Országgyűlés emlékülést tartott a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.A nemzeti önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részévé kell tenni, mert ez az ügy egyidejűleg szolgálja a magyar nemzet, a szomszédos nemzetek és Európa jövőjét - hangsúlyozta Kövér László házelnök nyitóbeszédében.

A parlamentben megkezdték a nemzeti önazonosság védelméről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott politikai nyilatkozat vitáját, amelyet végül elnapoltak egy későbbi ülésre.

"Trianon velünk együtt élő folyamatos jelen"

Kövér László kifejtette: a trianoni diktátum által a magyarságnak okozott tragédia "nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt, hanem velünk együtt élő folyamatos jelen, ami nem kívánt esetben megismétlődő jövővé is válhat".

Kiemelte: a magyarság ezeréves Kárpát-medencei történelméből száz nehéz év van a hátunk mögött, és "a magunk által alakítható jövő áll előttünk".

Mint mondta, Trianon nem a történelemkönyvek egy lezárt fejezete, hanem nyitott, jelenbeli létkérdés. A magyar jövő csak akkor biztonságos, ha minden jelen- és jövőbeli nemzedék az eszébe vési, hogy az lehet az övék, amit meg tudnak védeni; aki nem képes megvédeni azt, ami a sajátja, az el fogja veszíteni – fogalmazott Kövér László.

Arról is beszélt, hogy a másik tanulság az, hogy mindig súlyos ára lehet, ha nem figyelünk arra, mi zajlik körülöttünk a nagyvilágban. Trianon "nemcsak a múltban esett történelmi igazságtalanság okozta fájdalom szinonimája, nemcsak a jelenben bennünk élő egyfajta kollektív lelkiismeret-furdalásé, hogy miként hagyhattuk, hogy ez megtörténjen velünk", hanem a jövőre vonatkozó parancs is: ez még egyszer nem történhet meg velünk - jelentette ki.

Kövér László szerint az is tanulság, hogy a nemzetközi porondon szövetségesek nélkül nem lehet sokra jutni. A házelnök úgy fogalmazott, "mi, magyarok, akik elveszítettük a huszadik századot, nem akarjuk elveszíteni a huszonegyediket", de azt sem akarjuk, hogy a szomszédaink elveszítsék.

Kijelentette: a nemzeti önazonosság védelméről szóló nyilatkozat arra tesz kísérletet, hogy szövetségeseket találjunk a szomszédos nemzetekben és államokban, illetve Európa többi nemzetei és államai között. Okfejtése szerint az előttünk álló időkben hasonló identitásküzdelem vár minden európai nemzetre, mint amilyet a külhoni magyarság vív száz éve. Európa stratégiai szuverenitását nem tudja megvalósítani csak a politikai és gazdasági önrendelkezés vagy a katonai önvédelem eszközeivel, az eredményes európai önvédelemhez kell az identitás fundamentuma is - magyarázta.

Mint mondta, a nyilatkozat szerint a nemzeti önazonossághoz való jog azt biztosíthatja mindenkinek, hogy anyanyelvét, kultúráját és szülőföldjüknek otthonosságát szabadon megörökölhesse, szabadon továbbadhassa utódainak. Kövér László kiemelte: a nyilatkozat ezért felhívással fordul a szomszédos országok parlamentjeihez és kormányaihoz, az EU intézményeihez és az ENSZ-hez is, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogot tegyék közösen az egyetemes emberi jogok részévé.

"A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is"

A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő az Országgyűlés emlékülésén tartott ünnepi beszédében.

"Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk" - hangsúlyozta az államfő.

A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt, emlékeztetett Áder János, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig 18 millióról 7 és fél millióra zsugorodott.

Trianon sem békét nem hozott, sem a térség fejlődését nem segítette, de az etnikai feszültségeket sem csökkentette - vont mérleget az államfő. A döntés egy soknemzetiségű országból több soknemzetiségű országot kreált, ezzel pedig újabb viszálykodás magvait hintette el.

Áder János szólt arról is, hogy Magyarországot a II. világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, holott amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel. "Mi tiszteletet adunk a szomszédainknak, de azt kérjük, ők is tiszteljenek minket és az országukban élő magyarokat" - hangsúlyozta.

"Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk. Ha így teszünk, a trianoni átok lekerül rólunk" – fogalmazott. Ugyanakkor leszögezte azt is, hogy nem leszünk partnerek az elhallgatásban, és az anyaországon kívül élő magyarok megtagadásában. Viszont partnerek leszünk az őszinte beszédben, a történelmi esélyek kihasználásában, a magyarok és magyarok, a magyarok és más nemzetiségűek közötti kötelékek erősítésében.

Június 4. tíz éve a nemzeti összetartozás napja - emlékeztetett -, és a cél az, hogy erősebb kötelék szövődjön magyar és magyar között. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés tíz év alatt megtízszerezte a nemzeti összetartozás kiteljesítésére szánt forrásokat.

Az államfő beszéde végén idézte Széchenyi István Hitel című könyvében írt szavait: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz!".