rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Elhunyt Göncz Árpádné

Göncz Árpád volt köztársasági elnök és felesége, Zsuzsa asszony a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, 2012 februárjában
Göncz Árpád volt köztársasági elnök és felesége, Zsuzsa asszony a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, 2012 februárjában   -   Szerzői jogok  Cseke Csilla/MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Betűméret Aa Aa

Életének 97. évében, családja körében elhunyt Göncz Árpádné, a néhai köztársasági elnök özvegye, az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű embereket felkaroló Kézenfogva Alapítvány egyik életre hívója.

Göntér Mária Zsuzsanna 1923. november 16-án született Győrben, dunántúli pedagógus családban. A másokon való segítés magától értetődőségét otthonról hozta, és vallotta: "így hálálhatja meg azt a sok baráti, emberi segítséget, amelyet akkor kapott, amikor négy gyermekével egyedül maradt férje börtönévei alatt."

Göncz Árpáddal gimnazista éveik alatt ismerkedtek meg, és 1947. január 14-én házasodtak össze Budapesten. Hatvannyolc évet éltek együtt. Férje volt a demokratikus Magyarország első, hivatalát 1990 és 2000 között két ciklusban betöltő államfője.

Göncz Árpádné az elsők között vett részt a hazai szociális munkások képzésében, majd hivatásszerűen is nagy energiával fordult az elesett, a sérült, a hátrányos helyzetű emberek felé, bekapcsolódott az őket segítő civil szerveződések tevékenységébe. Férjével 1993-ban hozták létre a Kézenfogva Alapítványt, amelyet sok éven át a kuratórium elnökeként vezetett.

Személyesen is sokat tett az értelmi és halmozottan sérült gyermekek sorsának, gondozásuk és fejlesztésük körülményeinek jobbításáért. Jelentős szerepe volt a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó, kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó törvény megszületésében is.

T. Asztalos Zoltán/Magyar Távirati Iroda Rt.
Budapest, 1995 szeptember: a Kézenfogva Alapítvány kuratóriumának elnökeként egy kiállítás megnyitójánT. Asztalos Zoltán/Magyar Távirati Iroda Rt.

Egy 1997-ben készült interjúban arról mesélt, hogy fiatal lányként is hivatásos családgondozó volt.

"Az osztálytársaimmal Kőbányán, a téglagyári lakótelepen csecsemővédő állomást hoztunk létre, népkonyhát működtettünk, a háború után pedig a dán, svéd és svájci adományokat hordtuk szét a sokgyermekes családoknak. Úgy éreztük, nekünk az a dolgunk, hogy segítsünk, ahogyan tudunk. Ha másként nem, szeretettel, törődéssel. Bármennyire is szentimentálisnak hangzik a mai világban, a szeretetnek és a hitnek nagy ereje van. Soha nem titkoltam, hogy hívő emberként éltem, és végső soron a hitem segített át a nehézségeken" - mondta.

Elnöke volt a Rák Ligának is, erről is beszélt az 1997-es riportban.

"Kezdetben mélységesen idegenkedtem az ilyen felkérésektől, de beláttam: a figyelemfelhívás szempontjából nagyon fontos, ha a köztársasági elnök-feleségek meg királynék ilyen jellegű munkához adják a nevüket. Ezeknek az embereknek pénzeket mozgósító ereje van. Nagyon jó érzés, hogy a rákbetegek gyógyítása, utógondozása, a törődés velük, a felvilágosítás és az orvosok hozzáállása végre Magyarországon is jó irányban változott az elmúlt években. Meg az is, hogy az értelmi és halmozottan fogyatékosok ügye is üggyé vált nálunk. Ők és családjuk mindenkinél jobban magukra voltak hagyatva, és akik segíteni próbáltak nekik, azok sem kaptak semmilyen társadalmi segítséget, elismertséget" - fogalmazott.

2020 márciusában sok hazai és nemzetközi elismerés után idén márciusában a Down Alapítvány tevékenységéért Down-díjjal tüntette ki. Göncz Árpádnét négy gyermeke, hat unokája, kilenc dédunokája gyászolja.

Felhasznált források: MTI, gonczarpad.hu