rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kiverte a biztosítékot az EP-ben a magyar Facebookozók kihallgatása

euronews_icons_loading
Kiverte a biztosítékot az EP-ben a magyar Facebookozók kihallgatása
Szerzői jogok  MTI/EPA/Olivier Hoslet
Betűméret Aa Aa

Másodszor vitáztak az Európai Parlamentben a magyarországi felhatalmazási törvényről. Legutóbb április 16-án volt terítéken Brüsszelben a magyar helyzet. Akkor szankciókat sürgettek az EP-képviselők Magyarország és Lengyelország ellen. Másnap megszavazták a koronavírusra adott európai válaszokkal foglalkozó indítványt, amely elítélte a magyarországi veszélyhelyzeti szabályozást.

A múlt havi vitához képest két új magyarországi fejleményt emlegetett több EP-képviselő. Az egyik a magyar parlamentben május elején megszavazott politikai nyilatkozat volt az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának az elutasításáról.

A másik téma, amit számos, a magyar helyzetet bíráló EP-képviselő felhozott, a Facebook-posztjaik miatt kihallgatott két férfi esete volt. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy véleményposzt miatt állítottak elő egy 64 éves férfit Szerencs közelében kedden, szerdán pedig Gyulán a Kossuth Kör helyi vezetőjét vitték el a rendőrök rémhírterjesztésért.

Videó: így vitáztak az EP-képviselők a magyarországi helyzetről Brüsszelben

Nézze vissza szöveges közvetítésünket!

A magyar kormányt Varga Judit igazságügyi miniszter szerette volna képviselni a vitában, de az Európai Parlament elnöke ezt nem engedélyezte. Szerinte Orbán Viktornak személyesen kellett volna Brüsszelbe utaznia a vitára. Így végül nem vett részt magyar kormánytag a csütörtöki ülésen.

A vitában Vera Jourova bizottsági alelnök képviselte az Európai Bizottságot.

"A Bizottság világosság tette, hogy a járványra adott válasz fenn kell tartsa a szerződésben szereplő alapjogi helyzetet, a jogállamisági és emberi jogi szabályokat" - emelte ki. "A tagállamoknak mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy állandóan értékeljék a szabályokat és megfeleltessék a fékek és ellensúlyok rendszerének. Az Európai Bizottság aktívan monitorozza az összes tagállamban a helyzetet, így Magyarországon is. Vizsgáljuk a konkrét lépéseket" - tette hozzá.

Elmondta: vizsgálják azt is, hogy az intézkedések megfelelnek-e az európai jognak. Magyarország esete aggodalmakra ad okot, ahogy azt Ursula von der Leyen április 7-i levele is tartalmazza.

"Ma sokkal fontosabb, mint bármikor, hogy olyan intézkedéseket alkalmazzunk, amik küzdenek a dezinformáció ellen, de nem akadályozzák a sajtószabadságot" - hangsúlyozta Jourova.

A magyar kormány nevében Deli Andor fideszes EP-képviselő szólalt fel elsőként.

"Sokkal könnyebb üres ideológiai vitákat szervezni, mint a lényeges kérdésekkel foglalkozni, ezért van Magyarországról újra vita a parlamentben" - hangsúlyozta mondván, ez a vita "az európai értékek és jogi elvek megcsúfolása."

Iratxe Garcia Perez szociáldemokrata frakcióvezető kiemelte, példa nélküli helyzet, hogy az EU egyik tagállama már nem tekinthető demokráciának.

"Azzal, hogy hallgatunk, vétkessé válunk mi is, szükség van minél hamarabbi alkalmazására a 7-es cikkely szerinti eljárásnak" - mondta és azt tanácsolta a néppárti képviselőknek, hogy zárják ki a pártcsaládból a Fideszt. "Nem Magyarországot akarjuk támadni, hanem azokat, akik a demokráciát akarják megszüntetni egy európai országban" - tette hozzá.

Nicolas Bay, franciaországi szélsőjobboldali képviselő viszont megvédte a magyar kormányt. Szerinte azok, amikkel a magyar kormányt vádolják, valóban megtörténnek az EU egy tagállamában, de nem Magyarországon, hanem az Emmanuel Macron vezette Franciaországban. Bay azt is hangsúlyozta, hogy "egyedül Magyarország fordult szembe a bevándorlás okozta nyomással".

Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti képviselő, Judith Sargentini után a magyarországi helyzet rapportőre így fogalmazott:

"Van egy kormány, a magyar kormány, ami a veszélyhelyzetet úgy rendelte el, hogy nincs időkorlát. Ma a magyar kormánynak széleskörű hatalma van, és nincs időkorlátja. Ez nem lett volna szükséges, ezzel gyakorlatilag hátat fordítanak a demokráciának. Tudjuk, hogy Magyarországon egyszerűbb az élet, ha az ember fehér, keresztény és férfi" - tette hozzá.

Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselő szerint Magyarországon a vírus elleni harc jegyében úgy tűnik, inkább az ellenzékkel, a civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal a számolnak le. "Mindannyian tudjuk, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás blokkolva van az Európai Tanácsban. Készen állnak arra, hogy leállítsák az Orbánnak folyósított EU-s pénzeket?" - kérdezte a politikus.

"Minden alkalmat megragadnak arra, hogy megtámadják Magyarországot és Lengyelországot" - kezdte felszólalását Elżbieta Rafalska, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció lengyel EP-képviselője. "A magyar kormány megpróbál fellépni a járvány és a gazdasági nehézségek ellen, és azt vetik a szemére, hogy nem tartja tiszteletben a demokráciát, holott a parlament jóváhagyta ezeket a törvényeket" - hangsúlyozta.

Terry Reintke zöldpárti képviselő a szerdai rendőri intézkedéssel kezdte felszólalását: "A magyar kormány megtámadta a független civil társadalmat, az újságírókat, a kisebbségeket, Jean-Claude Junckert, az egyetemeket" - mondta. "Most nem a nemek egyenlőségéről van szó, hanem arról, hogy ki más. Vagy asszimilálódtok, mondja a magyar kormány, afelé, amit mi helyesnek tartunk, vagy ellenetek fordulunk" - fogalmazott. "Ezt nem fogják megúszni" - üzente a magyar kormánynak, hozzátéve, hogy ennek a kontinensnek pont a sokszínűség az erőssége. "A transszexuális emberek nem fognak megszűnni csak azért, mert a magyar kormány ezt szeretné. Az Európai Parlamentben kiállunk a jogaikért" - zárta felszólalását.

Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint a magyarországi jogállamiságról rendezett vitát egyetlen új fejlemény nem indokolta. "Az európai baloldal 2010-es megválasztása óta folyamatosan támadja Orbán Viktort, azóta a magyar polgárok 7 országos választáson szavaztak neki és a Fidesznek bizalmat. Egyértelmű, hogy brüsszeli boszorkányüldözéssel nem lehet választást nyerni" - fogalmazott a politikus.

Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő szerint "a nemzetközi kritikusok félelmei beigazolódtak: az elmúlt két hónapban Orbán Viktor visszaélt hatalmával Magyarországon. Kormányrendelettel magánvállalkozásokat helyeztek állami irányítás alá, miközben családja és barátai több milliárdnyi állami támogatáshoz jutottak. Az ellenzék vezette önkormányzatokat megfosztották bevételeiktől, a helyi vállalati adótól például" - sorolta Gyöngyösi.

"Orbán gyáva, mert nem jött ide megvédeni a jogszabályt. Opportunista is, mert lábbal tiporja az európai értékeket, és autokrata rendszert épít európai pénzekből és európai támogatásokból. És mindaddig így fog tenni, amíg német vállalatok és más nyugati befektetők még mindig kényelmes és kivételezett helyzetben vannak Magyarországon" - hangsúlyozta a magyar EP-képviselő.

A szélsőbaloldali frakcióból Malin Björk a következőképpen fogalmazott: "Nem most vitázunk először Magyarországról. A Fidesz-rezsim mindig egy kicsit tovább megy, szerintem direkt, hogy más kormányok is kövessék őket. Ezért kell, hogy felvessük ezt a problémát újra és újra. Most a COVID-19-krízist felhasználva olyan lépéseket tettek, melyeknek semmi közük nincs a válsághoz - ilyen az Isztambuli Egyezmény elutasítása vagy az LMBT-jogok csorbítása" - mondta Björk, aki szerint az új költségvetésben következménye kellene, hogy legyen annak, ha egy országban megsérülnek az alapjogok vagy a demokrácia.