Egy 64 éves férfi a véleményét írta le, a gyulai Csóka-Szűcs János pedig a kiürített ágyak számát osztotta meg. Mindkét esetről videófelvételt készítettek a hatóságok.
HIRDETÉSEgy véleményposzt miatt állítottak elő egy 64 éves férfit Szerencs közelében kedden, a rendőrségi akcióról videófelvétel is készült. A férfi ellen nem indul büntetőeljárás. Az ügyészség szerint nem követett el bűncselekményt. Jogvédők szerint a felhatalmazási törvényként emlegetett, koronavírus elleni védekezésről szóló törvény homályossága miatt történhetett ilyen. A Magyar Narancs szerdán arról számolt be, hogy Gyulán a Kossuth Kör helyi vezetőjét vitték el a rendőrök rémhírterjesztésért, majd engedték el 4 órával később.
Május 12-én a Szerencsi Rendőrkapitányság házkutatást tartott egy 64 éves férfinál, és előállították, közlésük szerint rémhírterjesztés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult az eljárás. A rendőrségi akcióról videófelvétel is készült, amit a police.hu oldalon "Rémhírterjesztőt állítottak elő a rendőrök címmel osztottak meg.
A rendőrség közlése szerint a férfi új koronavírussal kapcsolatos hamis tényállításokat tett közzé egy közösségi oldalon. A 444.hu megtalálta a férfit, akit a kihallgatás után hazaengedtek, és végül büntetőeljárás sem indult ellene. Kiderült, hogy az április 28-án közzétett Facebook-bejegyzésében, ami miatt elvitte el a rendőrség, a véleményét fejtette ki arról, hogy a magyar hatóságok május 3-ra várták a tetőzést, és 4-től enyhítettek a korlátozó intézkedéseken.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztálya folyamatosan monitorozza az internetet, és megteszi a szükséges intézkedéseket: eltávolíttatja a kifogásolható tartalmakat, illetve – súlyosabb esetben – büntetőeljárást indít, erről három nappal ezelőtt adott ki közleményt az Országos Rendőrfőkapitányság. Közzétettek egy javaslatsort is, mely segítségével könnyebb felismerni az álhíreket közlő hírportálokat.
Az ügyészség szerint nem történt bűncselekmény
Az ügyészség a lap megkeresésére azt írta, hogy álláspontjuk szerint "a férfi cselekménye tényállási elem hiányában nem valósított meg bűncselekményt, mivel a bűncselekmény megvalósulásához az elkövetőnek valótlan tényt vagy valós tényt elferdítve kell állítania vagy híresztelnie nagy nyilvánosság előtt, amely alkalmas a védekezés eredményét hátrányosan befolyásolni".
Az inkriminált Facebook-bejegyzés pedig ilyet nem tartalmaz - állapították meg.
Az ügyészség helyet adott a férfi panaszának
Rémhírterjesztés gyanúja miatt a Szerencsi Rendőrkapitányság rendelte el a nyomozást az ügyben, írta megkeresésünkre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság.
Az eljárást a büntető törvénykönyv rémhírterjesztésről szóló 337 paragrafusának második bekezdése alapján tette, közölte Janasócki Attila szóvivő.
A házkutatás célja bűncselekmény nyomainak felderítése, bizonyítási eszköz megtalálása volt, tette hozzá.
A rendőrség azt is közölte, hogy a férfi már nem gyanúsított, miután az ügyészség helyet adott panaszának a gyanúsítás ellen.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen körülmény tette szükségessé a videófelvételt azt válaszolták, hogy a rendőrség számos esetben egészíti ki közleményeit fotókkal és vagy videófelvételekkel a közérthetőség érdekében vagy illusztrációként. Azt nem részletezték, hogy ebben az esetben melyikről volt szó.
Az operatív törzs szerdai sajtótájékoztatóján nem válaszoltak az ügyet érintő kérdésekre.
Vadai: ki a felelős ezért az állampárti módszerért?
Bekövetkezett az, amire előre figyelmeztettünk - fogalmazott Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szerdai online sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus szerint a 64 éves férfi Facebook-bejegyzésében nem volt egyetlen egy szó, egyetlen egy mondat sem, ami rémhír lett volna, ez egy vélemény volt a magyar miniszterelnökről, hogy egy diktátor.
Vadai azt kezdeményezte szerdán a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság ülésén, hogy hallgassák meg Pintér Sándor belügyminisztert és Varga Judit igazságügyminisztert a férfi ügyéről. A legfontosabb kérdés, hogy ki a felelős ezért az állampárti módszerért - mondta a képviselő.
Az eset azt mutatja, hogy ennyire messzire került Magyarország az elmúlt 10 évben a jogállamtól és a szabadságtól - fogalmazott Vadai.
Amnesty: erre figyelmeztettünk a törvénymódosításkor
A homályos jogszabály és a hatóságok jogértelmezési zavara és/vagy túlbuzgósága vezetett a vegzáláshoz egy Facebook posztban elmondott vélemény miatt - fogalmazta meg egy képletben a véleményét az Amnesty International Magyarország.
A jogvédők emlékeztetettek arra, hogy a törvényről szóló vitában a rémhírterjesztés módosítását éppen azért bírálták, mert "a homályos és nehezen értelmezhető szabály könnyen öncenzúrához és véleménynyilvánításhoz való jog sérelméhez vezethet", ahogy ebben az esetben történt.
Az Amnesty szerint nem teszi meg nem történtté az esetet, hogy az ügynek nem lesz folytatása Épp ellenkezőleg, azt hangsúlyozza, hogy "ameddig ilyen szabályok vannak, addig azok bármikor könnyen alkalmazhatóak az emberi jogaikat gyakorlók ellen, legyenek azok újságírók, civilek vagy 64 éves Facebook-felhasználók."
HIRDETÉSAndrew Stroehlein, a Human Rights Watch jogvédő szervezet európai kommunikációs igazgatója a Twitteren osztotta meg a poszt angol fordítását. Azt írta, hogy a férfi szavait páran olvasták és látták, de mivel "a magyar hatóságok nem tűrnek semmilyen kritikák a kedves vezető ellen", előállították a kritizálót. Így most a szavait ezrek fogják elolvasni - tette hozzá.
Momentum: nem hagyjuk, hogy megfélemlítsenek minket
Szerdán délelőtt a Magyar Narancs számolt be róla elsőként, hogy Gyulán is hasonlóan járt el a helyi rendőrség, szintén rémhírterjesztés gyanúja miatt. Csóka-Szűcs László, a Kossuth Kör helyi vezetője Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-posztját osztotta meg, annyit hozzáfűzve, hogy "Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat". A rendőrség szerint ez a mondattal a Kossuth Kör elnöke „a veszélyhelyzetben veszélyeztette a védekezés hatékonyságát.”
Az esetről Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője írt részletesen a Facebookon. Csóka-Szűcs a párt tagja, és kontaktszemélynek őt és Donáth Annát adta meg a rendőrségnek, végül 4 óra kihallgatás után engedték haza.
Cseh posztjában hangsúlyozta, hogy a felhatalmazási törvényt elfogadásakor, csak részben azért tiltakoztak, mert indokolatlannak és veszélyesnek tartották, hogy Orbán Viktor időkorlát nélkül rendeletekkel kormányozza az országot". Azért is tiltakoztak, mert "a törvénybe írtak egy gumiszabályt, amely alapján rémhírterjesztésért börtönbe zárhatnak olyan embereket is Magyarországon, akik az igazságot akarják kideríteni vagy csak a véleményüket írják le" - fogalmazott a liberális politikus.
Európai aggodalmak a sajtószabadságért
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a magyar törvény elfogadása és kihirdetése másnapján adott ki közleményt a témában, anélkül, hogy név szerint említette volna Magyarországot. "A demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül”- hangsúlyozta Von der Leyen.
HIRDETÉS"Most időszerűbb, mint valaha, hogy az újságírók zavartalanul és alaposan végezhessék munkájukat, eljuttathassák a legfontosabb információkat az embereknek, ezzel is küzdve az álhírek terjedése ellen" - fogalmazott a bizottsági elnök.
A jogszabály elfogadása előtt több európai parlamenti frakció kritizálta a tervezetet, a liberálisok azt kifogásolták, hogy a módosítás lehetővé teszi, hogy börtönbüntetés szabjanak ki rémhírterjesztését, és ez "széleskörű öncenzúrához vezethet".
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg az Riporterek Határok Nélkül.