rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Gentiloni: egy nagyon mély válság küszöbén állunk

euronews_icons_loading
Virus Outbreak Britain Economy
Virus Outbreak Britain Economy   -   Szerzői jogok  Frank Augstein/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Betűméret Aa Aa

A koronavírus-járvánnyal és annak gazdasági hatásával foglalkozik ezen a héten európai összefoglalójában Stefan Grobe, megemlítve a II. világháború európai befejeződésének 75. évfordulóját is.

A gazdaságért felelős uniós biztos, Paolo Gentiloni kijelentéséből indul ki mondván, hogy a politikus meg sem próbálja szépíteni a dolgot.

Elég egyértelművé vált mostanra, hogy az Európai Unió története legmélyebb válságához érkezett.
Paolo Gentiloni
az EU gazdasági biztosa

Az a hálátlan szerep jutott az olasz politikusnak, hogy felkészítse a lakosságot egy akkora gazdasági sokkra, amekkora nem volt a múlt század harmincas évei óta.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Virus Outbreak Germany EconomyCopyright 2020 The Associated Press. All rights reservedMichael Probst

A számok magukért beszélnek. Az Európai Bizottság szerint az Unió gazdasága 7,4 százalékkal esik vissza idén. De ez nem egyformán érinti majd az egyes államokat. A görögöknek és az olaszoknak lesz a legkeményebb ez az időszak majdnem tíz százalékos csökkenéssel, de a portugálok és a németek jó eséllyel képesek lesznek hét százalék alatt tartani a veszteséget.

Az, hogy a tagállamok gazdaságai milyen gyorsan térnek magukhoz, nagyban függ a járvány alakulásától. A kormányoknak egy nagyon keskeny mezsgyén kell egyensúlyozniuk a gazdaság újraindítása és az emberek egészségének megőrzése között. És ez egészen addig nem változik, amíg meg nem lesz a gyógymód és a vakcina, vagyis az a két dolog, amellyel tartós győzelmet arathatunk a vírus felett. Hogy ez mikor lesz? Senki sem tudja - mondja Stefan Globe.

Egy ilyen helyzetben az emberek szorosabb nemzetközi együttműködésre vágynak.

Ezt mutatja az Ipsos és a Kultúrák Párbeszéde nevű intézet közös francia, német, lengyel és orosz kutatása. Az egyik terület, ahol ezek a népek erős összefogást akarnak, az a tudomány - hogy hatékony gyógyászati arzenált fejleszthessenek a koronavírus ellen.

Ezen a héten az Európai Bizottság globális adakozási marathont hirdetett, hogy legyen elég pénz a kutatásokra. A bizottsági elnök, Ursula von der Leyen a következő szavakkal indítota újtjára ezt a videokonferenciát:

"Legalább 7,4 milliárd eurót akarunk összegyűjteni, ez körülbelül 8 milliárd dollár. Erre az összegre most azonnal szükségünk van, hogy lökést tudjunk adni a vakcinafejlesztésnek és a diagnosztikai, illetve gyógyító eljárások finomításának. De összességében ennél több pénz kell majd."

Az Egyesült Államok és Oroszország nem nevezett be a "videomarathonra". Mindketten úgy gondolják, hogy képesek egyedül, nemzetközi együttműködés nélkül megküzdeni a vírussal.

A legrokonszenvesebb üzenetek egyikét a brit kormányfő, Boris Johnson küldte, aki szintén túlélője a fertőzésnek. Teljesen egyértelművé tette, hogy Putyin és Trump ellenében foglal állást.

A versenyfutás, amely a vakcináért zajlik, nem országok közti versengés, hanem legsürgetőbb közös ügyünket szolgálja. Most az emberiség áll szemben a vírussal. És az a helyzet, hogy egyedül egyikünk sem boldogulhat. Ezt a csatát csak úgy nyerhetjük meg, ha sikerül építenünk egy közös és áttörhetetlen pajzsot a világ lakossága köré.
Boris Johnson
brit kormányfő
Ted S. Warren/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Virus Outbreak VaccineTed S. Warren/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.

Stefan Grobe a Harvard Egyetem közegészségügyi kutatóintézetének igazgatóját, Dr. Ashish Jhát kérdezte arról, hogy állnak a koronavírus elleni vakcinával.

A tudós azzal kezdte, hogy biztosan senki sem tudja, hiszen még sosem fejlesztettek emberek számára koronavírus-vakcinát. Ez egy kivételes tudományos erőfeszítés, de szerinte jó esélyük van arra, hogy jövőre meglegyen ez az oltóanyag.

A módszer, amellyel dolgoznak, sokrétű - azon alapul, hogy kipróbálnak számos különböző megoldást, és azokat, amelyek valamilyen szempontból hatásosnak bizonyulnak, megtartják, a többit elvetik. Bonyolítja a dolgot, hogy úgy kell biztonságos vakcinát előállítaniuk, hogy a gyorsaság kedvéért kihagynak több olyan lépést is, amely épp ezt garantálná. Nagyon reméli, hogy ennek ellenére sikerrel járnak, mert az borzasztó tragédia lenne, ha a védőoltásról kiderülne, hogy árt az embereknek.

Stefan Grobe arra is rákérdezett, mivel magyarázható, hogy egyes államokat súlyosan, másokat könnyebben érint a járvány.

Dr. Ashish Jha úgy fogalmazott, hogy még nagyon az elején vagyunk ennek a meccsnek. Arra számítanak, hogy ez a járvány akár másfél évig is eltarthat, úgyhogy még a felénél sem járunk. Szerinte idővel meg fog változni a helyzet, olyan országokban is súlyosabbra fordul, ahol most még semmi jele ennek. Sok minden befolyásolhatja ezt, például az, vannak-e a fertőzés terjedésének erős megugrásai, ha igen, hány ilyen van, milyen gyorsan követik egymást. Az is számít, hogy a határok lezárásáig milyen intenzív volt a turizmus és általában a külföldiek jelenléte. Ezekre a szempontokra jó példa az a különbség, amely Irán és Irak járványügyi tapasztalatai között mutatkozik.

Stefan Grobe azzal zárja műsorát, hogy bár egyelőre nem tudni, meddig tart majd ez a válság, Európa egyszer túljut rajta. A kontinens ennél nagyobb megpróbáltatásokat is átélt, így a II. világháborút is, amely épp 75 éve fejeződött be itt, Európában.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Virus Outbreak Britain WWII VE DayCopyright 2020 The Associated Press. All rights reservedFrank Augstein