rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Bárki lehet kutatásokat segítő önkéntes, forradalmasítva ezzel a tudományt

Bárki lehet kutatásokat segítő önkéntes, forradalmasítva ezzel a tudományt
Szerzői jogok  Vetenskap & Allmänhet - Forskarfredags
Betűméret Aa Aa

„Nem kell doktori ahhoz, hogy kutató légy!” – ez a szlogenje a civil kutatási programoknak, amik forradalmasíthatják a tudományos kutatások módszertanát.

Elindult az Európai Unió civil tudomány oldala, ahol olyan kutatásokat mutatnak be, amikben bárki részt vehet, mindenféle tudományos előképzettség nélkül. A civil tudományos vizsgálatokban a kutatók a lakosság részvételével keresik a választ tudományos kérdésekre.

A civil tudományos kutatásokban a laikusok nagyon gyakran adatokat gyűjtenek, például az Ökológiai Kutatóközpont tigrisszúnyog felmérésében, ahol a rendkívül gyorsan terjedő, vírusokat is terjesztő, Ázsiából származó szúnyog elterjedését vizsgálják.

Vannak azonban olyan civil tudományos kutatások is, amikben az önkéntesek koordinátori szerepet is kapnak, sőt már abban is részt vesznek, hogy milyen kérdést válaszoljanak meg egy vizsgálatban.

Erik Cronberg / Vetenskap & Allmänhet - NyckelpigeforsoketFotograf Erik Cronberg

Idehaza a Vadonleső a legnépszerűbb

Az egyik legnépszerűbb civil tudományos program Magyarországon a Vadonleső, ahova könnyen felismerhető állatok és növények előfordulási adatait lehet feltölteni. Ennek köszönhető például, hogy 6, eddig ismeretlen állományát fedezték fel a foltos szalamandrának az országban.

Ez az egzotikus kinézetű kétéltű Budapesten is él, egy pici területen, amelyről néhány kétéltűkutató tudott csupán. Nyilvánosságra pedig a Vadonlesőn keresztül került, amikor egy budaligeti lakos feltöltötte, hogy a vízóraaknájában talált néhány példányt.

A civilek megmentették lakókörnyezetüket

Akkor még nem sejthette, hogy a feltöltése hozzájárul, sőt, talán pont ennek köszönhető majd, hogy a II.kerület e zöld oázisát nem építik be. Ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavaly év végén építési telekként kezdte értékesíteni a szalamandrák élőhelyének közvetlen környezetét, ami az állatok eltűnéséhez vezethetett volna. Azóta elindult a terület védetté nyilvánítása – az indoklásban fő érvként a főváros egyetlen foltos szalamandra állománya szerepel.

A 11 éve elindult Vadonlesős adatok adják az alapját (a nemzeti parki jelentések mellett) az Európai Unió felé kötelezően leadandó, védett fajokról szóló országjelentéseknek is, és tudományos publikációkhoz is használták már fel ezeket az adatokat.

RBINS - Bioblitz Leopold Park

A koronavírus-kutatásokat is segítik civilek

Két londoni kórház és egy egyetem kutatói kérik az új koronavírussal fertőzötteket, hogy napi szinten dokumentálják a ’Covid Symptom Tracker’ nevű applikációban a tüneteiket, azok változását vagy éppen hiányát.

Társadalomtudósok szintén szívesen nyúlnak a civil tudomány eszköztárához. Az Egyesült Királyságban régészeti lelőhelyek állapotát figyelik és dokumentálják önkéntes alapon az állampolgárok a ’CITizan’ projektben.

A kockázat képei

A svéd ’Pictures of Risk’ kutatásban gyerekek küldtek képeket és hozzá tartozó magyarázatot arról, hogy hol érzik magukat veszélyben. A több mint 700 kép alapján írt tanulmányból profitálhatnak szociológusok, építészek vagy pszichológusok, de még a várostervezők, illetve a szülők és a nagyszülők is.

Katasztrófaelhárítás

Előfordul az is, hogy az önkéntesek egy vészhelyzet elhárításához akarnak hozzájárulni. Japánban, 2011-ben a fukusimai atomerőmű katasztrófája után, amikor több mint 160 000 ember menekült el otthonából a radioaktív sugárzás miatt, egy civil szervezet sugárzásmérő műszereket osztott szét a lakosságnak. Az eszközök lehetőséget adtak az embereknek, hogy kiegészítsék, és bizonyos esetekben felül is bírálják a hivatalos, káros sugárzásra vonatkozó adatokat.

Tokyo Electric Power Co.
A fukusimai atomerőmű medencéjéből a fűtőanyag eltávolítása műszaki kihívásTokyo Electric Power Co.

Vízminőség ellenőrzése

Számos példát találunk arra, hogy önkéntes kutatók, tudósok közreműködésével, együttműködnek a hatóságokkal. Az Egyesült Királyságban horgászok és vízparti települések lakói gyűjtenek vízminőségi adatokat, így sokkal hamarabb kiderül, ha valamilyen szennyezés kerül a vízbe, mintha csak a hatóság néhány munkatársa munkaidőben monitorozná a vizeket.

Az adat ökológusokon keresztül jut el a Környezetvédelmi Hivatalba, ahol az önkéntes adatgyűjtőknek köszönhetően viszonylag gyorsan tudják megfékezni a szennyezést. Ehhez hasonló, környezetszennyezést monitorozó civil kutatás a világ sok országában működik.

A civilek gyűjtötte adatokat a tudósok elemzik

A civil tudományban bárki részt vehet, csupán azt a módszertani protokollt kell követni, amit a kutatás vezetője meghatároz. Az önkéntes résztvevőknek csak annyi a feladatuk, hogy beküldjék az adatokat, esetleg csatoljanak hozzá képet. Aztán a profi tudós rendezi össze, elemzi ezeket.

Olyan tudományos problémákra is megoldást találhatnak ilyen projektekkel, amikre a kutatók önkéntesek nélkül nem tudnának válaszolni.

fotó: Ács Gábor
Aranyhalak a tapolcai Malom-tóban, a vízből vett mintákat rendszeresen elemzikfotó: Ács Gábor

Élményszerzés

A kutatás e formáját számos területen használják már, legyen szó ökológiáról, csillagászatról, orvostudományról, vagy akár a jelenlegi járványról.

A civil tudományos kutatásnak vannak nagyon fontos, az élményszerzésen túlmutató hatásai is. Jelentős ismeretterjesztő szerepe mellett erősítheti a természetközpontú gondolkodást, hiszen jobban figyeli és óvja a környezetét az, aki örömét leli a lakókörnyezetében lévő élővilág megfigyelésében.

Az EU is támogatja

A civil tudományos kutatások száma évről évre növekszik, forradalmasítva a kutatási módszertant. A NASA-nak, a legnevesebb egyetemeknek és több ország környezetvédelmi hatóságának is vannak ilyen kutatásaik.

Az Európai Unió is fontosnak tartja e módszertan elterjesztését, a Kutatási és Innovációs Keretprogramból pedig pályázni is lehet civil tudományos projektek finanszírozására.