Egy amerikai konzervatív agytröszt szerint kínai kötődésű biológiai, sőt rejtett fegyveres célú laboratóriumi tevékenység folyhat az Egyesült Államok területén.
„Értesültünk arról, hogy a kínai rezsim betegségek terjesztésére készül Amerikában. Nagyon lassan haladtunk [a vizsgálattal]…” – mondta februárban a Gatestone-nak Blaine Holt, az amerikai légierő nyugalmazott tábornoka, aki jelenleg a polgári felkészültségi intézkedésekkel foglalkozik.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az állítás súlyos és részben spekulatív, de a téma felvetése nem teljesen alaptalan. Az elmúlt években több dokumentált eset is történt, amikor kínai állampolgárok illegálisan próbáltak bevinni veszélyes biológiai anyagokat amerikai kutatóintézetekbe, ami komoly nemzetbiztonsági aggodalmakat keltett.
Amerikai híradások szerint Kína legalább két létesítményt tart fenn – egyet Kaliforniában, a másikat Nevadában –, amelyek biológiai fegyverprogram részei, vagy azok lehetnek. A Las Vegas-i Rendőrkapitányság letartóztatási jelentés azt közli, hogy „mélyebb összeesküvés” áll fenn egy illegális biológiai laboratórium a kaliforniai Reedley-ben és egy nevadai lakás között, ahol veszélyes anyagokat tárolnak.
A CBS News azt jelentette, hogy január 31-én a SWAT egység és szövetségi ügynökök razziát tartottak egy házban Las Vegas keleti külvárosában, és több mint ezer fiola ismeretlen anyagot foglaltak le. Ezeket egy marylandi FBI-laboratóriumba küldték elemzésre. A hatóságokat egy takarítónő értesítette, miután ő és a házban ideiglenesen lakó többi személy „halálosan megbetegedett”.
Mi a gyanú alapja?
A Gatestone egy szélesebb körű félelemre reagál, nevezetesen a biotechnológia kettős felhasználású természetére. Ennek alapja az, hogy számos mikroorganizmus, vírus vagy gomba egyaránt használható orvosi, mezőgazdasági vagy elméletben katonai célokra.
Az Egyesült Államokban működő magas biztonsági szintű laborok többsége egyetemekhez, kormányzati intézetekhez vagy gyógyszeripari cégekhez tartozik és nem áll közvetlen katonai felügyelet alatt, valamint sok nemzetközi kutatót is foglalkoztatnak. Ez önmagában még nem lenne rendkívüli, de a geopolitikai rivalizálás korában a tudományos együttműködések már biztonsági kockázatként jelennek meg a döntéshozók szemében. Így például az Egyesült Államok az elmúlt években korlátozta a kínai hozzáférést a fejlett félvezető-technológiákhoz, mert attól tart, hogy a mesterséges intelligenciában és katonai rendszerekben is felhasználható chipek stratégiai előnyt adnának Pekingnek. Hasonló okból több kínai távközlési cég, így a Huawei is kiszorult a nyugati 5G-hálózatokból, miután Washington szerint a kritikus infrastruktúra kémkedési kockázatot jelenthet.
Az űrkutatásban az amerikai jog megtiltja a NASA számára a közvetlen együttműködést a kínai állami űrprogrammal, mert attól tartanak, hogy a polgári projektekből származó technológia katonai alkalmazásokba kerülhet. Hasonló biztonsági megfontolások miatt több nyugati egyetem is felülvizsgálta a kínai katonai kötődésű intézményekkel folytatott kutatási partnerségeit is.
Konkrét és ellenőrizhető esetek valóban léteznek
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium (DOJ) több alkalommal emelt vádat kínai kutatók ellen biológiai anyagok illegális behozatala vagy hamis nyilatkozatok miatt. Egy nagy visszhangot kiváltó ügyben például egy mezőgazdasági kórokozót, a Fusarium graminearum nevű gombát próbálták az Egyesült Államokba juttatni, amely mikroorganizmus gabonaféléket támad, súlyos terméskiesést és toxintermelést okozva. Ezért az amerikai hatóságok „potenciális agroterrorizmus-eszközként” is kezelik.
A szövetségi nyomozók szerint a mintát nem a megfelelő engedélyezési eljárásokkal hozták be, ami bűncselekménynek minősül, még akkor is, ha elvileg csak tudományos kutatás volt a deklarált cél.
Más ügyekben fonálférgek, baktériumok vagy más biológiai minták érkeztek postai úton vagy személyes poggyászban, hamis vámnyilatkozatokkal. Ezek az esetek rávilágítottak arra, hogy a biológiai kutatási együttműködések ellenőrzése rendkívül nehéz, komoly szakszerűséget követel, és a jogsértések gyakran csak véletlen ellenőrzések során derülnek ki. Az amerikai hatóságok különösen érzékenyek az agrárszektort érintő kórokozókra, mivel az élelmiszer-ellátás megzavarása beláthatatlan gazdasági és társadalmi destabilizációt okozhat.
A „titkos biolabor”-téma nem új jelenség
Az orosz és kínai információs térben évek óta visszatérő állítás, hogy az Egyesült Államok külföldön - például Ukrajnában vagy Grúziában - működtet biológiai fegyverprogramokat. Nyugati elemzők ezeket többnyire dezinformációként értékelik, bár az is tény, hogy az amerikai védelmi minisztérium valóban finanszíroz járványkutatási és bio-biztonsági projekteket világszerte. A probléma gyökere az, hogy a civil és a katonai célú kutatás között egyre inkább elmosódnak a határok.
A kínai dimenziót erősíti, hogy Washington az utóbbi években egyre inkább kevésbé gazdasági, mintsem inkább stratégiai versenyként tekint Peking biotechnológiai fejlődésére. Az amerikai kongresszus több jelentése is figyelmeztet arra, hogy Kína „civil-katonai fúzió” doktrínája lehetővé teszi, hogy polgári kutatások eredményei katonai programokban is azonnal megjelenjenek. Ugyanakkor nyilvános bizonyíték nincs arra, hogy az Egyesült Államok területén kínai állami irányítású biológiai fegyverlabor működne.
Két egymástól eltérő valóság
Az egyik oldalon léteznek dokumentált incidensek illegálisan behozott biológiai anyagokkal, szabályszegésekkel és nemzetbiztonsági aggályokkal. A másik oldalon viszont még nincs konkrét bizonyíték arra, hogy mindezek egy koordinált, fegyveres célú program részei lennének.
Az ügy jelentősége abban rejlik, hogy a biotechnológia a 21. század egyik legkritikusabb stratégiai területe lett. Egyetlen laboratóriumi minta, egy módosított kórokozó vagy akár egy növénybetegség is milliárdos gazdasági károkat okozhat, miközben a kutatás és a fegyverkezés közti határ lassan megállapíthatatlan. Ennek tipikus területe például a dróntechnológia, ahol filléres és legális eszközökből halálos fegyver készíthető.
Emiatt az amerikai hatóságok minden szabálytalanságot potenciális biztonsági fenyegetésként kezelnek, még akkor is, ha az esetek többsége végül nem vezet terrorizmus vagy fegyverprogram bizonyításához.
A helyzet - mint sok más új jelenség is - egyre inkább a hidegháborús korszakra emlékeztet. Annak idején ilyen volt a szovjet fizikusok és rakétamérnökök közreműködése egyes közös programokban, amikor több olyan incidens történt, amelyek végül kémkedési és hazaárulási ügyekhez vezettek. A jelen korszak biztonsági dilemmája megint az, hogy miként lehet megkülönböztetni a legitim kutatást a potenciálisan veszélyes tevékenységektől. Az újdonság az, hogy mindezt most már egy olyan világban történik, ahol a legveszélyesebb fegyverek egy laboratóriumi fagyasztóban is elférnek.