rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Magyarországon a legkisebb a támogatás: nemzetközi munkanélküliségi körkép a munka ünnepén

Virus Outbreak Illinois Unemployment
Virus Outbreak Illinois Unemployment   -   Szerzői jogok  Nam Y. Huh/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Betűméret Aa Aa

Mintegy 12 millió állást veszítenek el Európában 2020-ban – ezt állítja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation) előrejelzése. Világszerte rohamosan nő a munkanélküliség, és az Európában rövidebb vagy hosszabb távon állás nélkül maradtak száma is erősen emelkedik. Magyarországon csak márciusban mintegy 50 ezer embernek szűnt meg a munkahelye. Vajon hogy lehet elkerülni vagy legalább enyhíteni a koronavírus utáni munkanélküliségi válságot? Vajon mit tehetnek a munkanélkülivé váltak világszerte, és mit tesznek értük a kormányok? Munkahely-védelmi körképünk a munka ünnepén.

A koronavírus-válság által leginkább sújtott országok támogatása érdekében az Európai Bizottság bejelentette, hogy létrehoz egy 100 milliárd eurós alapot az érintett munkahelyek védelme érdekében. Az Európai Unió, és azon belül több ország is egy sor intézkedéssel reagál a válsághelyzetre különböző kedvezmények, adó- és járulékcsökkentések és fizetéskiegészítés formájában.

A leginkább veszélyeztetett ágazatok közé tartoznak globálisan a szállás- és vendéglátóipari szolgáltatások, a gyártás, a kereskedelem és az adminisztráció, de a korlátozások alapvető gondokat okoznak más szektorokban is, mert elvágják a beszállítói láncolatokat.

Világszerte óriási gazdasági visszaesés várható a koronavírus-járvány következtében. Gulyás Gergely márciusban arról beszélt, hogy a magyar kormány sok százezer munkanélkülivel számol. Magyarországon eddig nem jelentettek be komolyabb munkaerő-piaci lépéseket. A cégeknek azt ajánlják, hogy kérjenek fizetési könnyítést a NAV-tól, vagyis semmit nem engednek el, csak fizetési haladékról lehet szó, amire eddig is volt lehetőség.

Magyarországon a legalacsonyabbak között van a munkanélküli-segély

Az európai országok közül Magyarországon a legalacsonyabbak között van a munkanélküli-segély összege, és az időszak is, amíg fizetik. A korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak, de legfeljebb a minimálbért, ami jelenleg 161 ezer forint. Még a bruttó 368 ezer forintos átlagfizetés is messze kimeríti ezt a maximumot, így csak a korábbi bér 44 százalékát kapja egy átlagbért kereső. Csak három hónapig jár az álláskeresési járadék, ami rövid időnek számít más országokkal összehasonlítva.

Fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett 11 hónap) fizetik ezt a juttatást. Az Egyesült Államokban pedig kétszer annyi ideig jár a munkanélküli-segély, mint Magyarországon. Három országban tulajdonképpen nincs is határa a munkanélküli-segély folyósításának: Ausztráliában, Új-Zélandon és Belgiumban elvileg örökké lehetne kapni. Természetesen vannak korlátozások, hiszen a munkaügyi hivatallal együtt kell működni, és a közvetített állásokat el kell fogadni – írja a G7.hu.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Virus Outbreak Illinois UnemploymentCopyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.Nam Y. Huh

Európai körkép a munkanélküliek támogatásáról

Korábban már összesítettük, hogy a legtöbb európai országban komoly garanciát vállaltak a kormányok azért, hogy minél kevesebben veszítsék el a munkájukat, és hogy minél kevesebb vállalkozás menjen tönkre. Erről bővebben itt olvashat!

Tizenöt európai országban néztük meg, hogy mire számíthatnak azok a munkavállalók, akiket érint a válság. A legtöbb országban a bérek legalább felét átvállalja az állam, sok helyen 80 százaléknál, illetve annál is többet fizet. Egyes kormányok a minimálbérhez kötik a támogatások mértékét, és van, ahol fix összeget kapnak havonta a bajba jutottak.

Nézzünk pár jellemző példát Európából:

Magyarországon idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak, ezt a magyar miniszterelnök jelentette be. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez bruttó vagy nettó összeg-e, mint ahogy az sem derült még ki, mikor kapják meg ezt a pénzt azok a dolgozók, akik egyébként legtöbb eddigi plusz bevételüket elveszítették, mert a járvány miatt bevezetett korlátozások miatt nem tudnak másodállásban dolgozni. Bértámogatásról egyelőre nem hozott intézkedést a magyar kormány. Azoknak, akik elvesztik a munkájukat, illetve azoknak a munkáltatóknak, akik kénytelenek a bevétel kiesés miatt elbocsátani az alkalmazottaikat, nem jár semmilyen bértámogatás.

Ausztriában az egyik legfontosabb intézkedés a Kurzarbeit, eszerint az érintett ágazatokban akár 10 százalékos részmunkaidőre is csökkenthetik a munkavégzést, miközben az alkalmazottak megkapják bérük 80-90 százalékát.

Csehországban az állam kifizeti azon dolgozók bérének 80 százalékát, akiknek a munkahelye ideiglenesen bezár a koronavírus miatt hozott rendeletek következtében. Azoknak a vállalatoknak, amelyek termelése valamilyen módon korlátozva volt, a bérek 60 százalékát fizetik ki.

A brit kormány március 20-án a vendéglátóhelyek bezárásának bejelentésekor közölte, hogy megtéríti a munkáltatóknak a feladat nélkül maradt alkalmazottak bérének 80 százalékát, ha a cégek nem bocsátják el őket.

Franciaországban részleges munkanélküli segélyt igényelhetnek a bajba jutott munkavállalók, ami a fizetésük bruttó 84 százalékát jelenti. A segély összegét teljes egészében az állam fizeti a minimálbér 4,5-szöröséig, az ezen felüli részt a munkáltatóknak kell állniuk

Lengyelországban az előírt kritériumokat teljesítő munkáltatóknak a kifizetendő munkabérek akár 40 százalékát fedezi az állam, az átlagfizetés mértékéig. A munkáltatók pedig akár 60 százalékkal csökkenthetik a személyi költségeiket, amennyiben nem bocsátanak el dolgozókat.

Németországban az állam fizeti a csökkentett munkaidőben dolgozók válság előtti bérének 60 százalékát, illetve 67 százalékát, ha gyermeket nevelnek.

Más országokhoz hasonlóan az olaszok sokszor rövidített munkaidőben dolgoznak, hetente csak pár órát, és így fizetésük 80% -át kapják meg. Olaszországban egy alapot hoztak létre, melyből az állam fedezni tudja a le nem dolgozott órákért járó bér 80 százalékát az érintetteknek. A vírushelyzet miatt munka nélkül maradt egyéni vállalkozók, idénymunkások márciusra egyszeri nettó 600 eurót kapnak.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Virus Outbreak Illinois UnemploymentCopyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.Nam Y. Huh

Elhúzódó küzdelem várható

Arról is írtunk már korábban, hogy a legtöbb elemzés szerint elhúzódó és kemény küzdelem vár a világgazdaságra a koronavírus-járvány elmúltával - erre figyelmeztetnek a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió vezetői is. A brüsszeli Bruegel Intézet naprakész és folyamatosan bővülő adatbázisba foglalta az egyes államok mentőintézkedéseit. A mentőintézkedésektől elsősorban azt remélik a kormányok, hogy kevesebb cég megy tönkre, és kevesebb ember kerül utcára addig is, amíg az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba. Erről bővebben itt olvashat!

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, egyetemes alapjövedelem bevezetését javasolta Ferenc pápa az országoknak húsvéti üzenetében. Az alapjövedelmi tervek Spanyolországban valósulhatnak meg legkorábban, amellyel a kisebb bevétellel rendelkezőket és a családokat támogatná leginkább az állam. Erről bővebben itt olvashat!

A munkanélküli-segély az egyik legjobb keresletélénkítő eszköz is

Az amerikai példa is azt mutatja, hogy nem csak szociális megfontolásból hasznos hosszabb ideig fizetni a munkanélküli-juttatást. Válság idején ugyanis a munkanélküli-segély az egyik legjobb keresletélénkítő eszköz. Ugyanis, ha nincs pénzük az embereknek, akkor nem fogyasztanak. A munkanélküliek számának megugrása pedig tovább csökkenti a keresletet, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet.

A közgazdászok szerint is ezért nélkülözhetetlen a munkanélküli segély. A brit liberális thinktank, az Adam Smith Instiute javaslata szerint legfeljebb két évig kellene álláskeresési járadékokat fizetni, és egy élethosszon át összesen öt évig. Ehhez képest a Fidesz által 2011-ben kilencről három hónaposra csökkentett segélyezési idő szigorúnak számít – írja a G7.hu.

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD a 2008-as világválság után kiemelte, hogy fontos odafigyelni az állásukat elvesztők pénzügyi megsegítésére. Bár arra is figyelmeztettek, hogy nehogy ezzel ösztönözzék a „potyautasok” megjelenését, illetve ha van munkalehetőség, akkor azt vállalják el az emberek.

Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Virus Outbreak UtahCopyright 2020 The Associated Press. All rights reservedRick Bowmer

Magyarország keveset költ erre

A munkakeresésre a köztapasztalat szerint a Magyarországon érvényes három hónap nem elég. Más országokban is elvárják az aktív munkakeresést, ám segítenek is benne: szükség szerint akár önéletrajzot írnak vagy megmutatják, hol kell keresni. És ami a legfontosabb, hogy szükség van valós tudást nyújtó továbbképzésekre, amelyek általában fél-egyéves tanfolyamok.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1988-as a munkanélküliséggel kapcsolatos konvenciója szerint legalább fél évig kell munkanélküli-segélyt fizetni az egyezmény aláíróinak, és legalább a korábbi fizetés felét kell kiutalni a munkanélkülieknek. Ezt az egyezményt Magyarország nem írta alá – írja a G7.hu.

A magyar költségvetéshez képest alig pár európai ország költ erre kevesebbet GDP-arányosan az Eurostat szerint, 2017-ben ez volt a helyzet: Magyarország (0,3%) egy szinten állt ebben Lengyelországgal és az Egyesült Királysággal, míg mögötte állt Románia (0,1%) és Észak-Macedónia (0,1%). A legjobb volt a helyzet Finnországban (2,2%), ezt követte Belgium (1,9%) és Franciaország (1,9%), majd Spanyolország (1,8%) és Ausztria (1,7%) – írja a G7.hu.